Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-03-30 / 75. szám
Előfizetési dijak postai szállítással Egg bóra . . 13000 K I Egész és félévi előfizetést Negged évre 36000 K ' ----- nem fogadunk el. ----P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Trak Géza — Eger polgármestere. Eger, 1924. március 30. Nagy izgalmak, feszült várakozás jegyében telt el március 29.-e, a részleges tisztújítás napja. Szinte, az egész délelőtt folyamán élénk volt az utca, meg-megállottak egykét percre az emberek, hogy megtárgyalják a választás esélyeit. Mindenki izgalommal veszi és adja tovább a legkülönösebb, fantasztikus híreket, amelyeknek, természetesen, semmi alapjuk nem volt, csak egymást ijesztgették vele az emberek. — No hát, ki lesz a polgármester ? — Érdekes és izgalmas szituáció! — Sohasem pipáltam ilyet, pedig jő néhány választást végigéltem. ... — mondta ez is, az is. . . . — Most hallom, hogy 100.000 koronás fogadást tett egy úr, hogy Trak Géza lesz a polgármester. . . . — A Braun-párt ? Én azt hiszem, olyan erős, mint a másik. . . . Nagyon csekély szavazattal lesz meg az egyik, vagy másik. Szóval az izgalmas találgatás jobbról is, balról is, jellemezte a hangulatot s nagy meglepetést keltett a kora délutáni órákban a nemzetiszínszegélyű Braun plakátok kiragasztása. Fejcsóválva ment el mindenki mellette 6 — Vájjon, nincs e még nagyon korán ? volt rá az általános megjegyzés. . . A tisztújító ülés megnyitása. így érkezett el az érdekfeszitő terminus : délután 3 őrá. A városatyák már jóval előbb elfoglalták helyüket a nagy tanácsteremben. Sok volt az érdeklődő is. akik valósággal ellepték a Piac-teret, de bizony ezeket nem engedték be a szolgálatot teljesítő rendőrök: alispáni igazolvány kellett a belépéshez. Pontban 3 órakor nyitotta meg a közgyűlést Isaák Gyula, Heves vármegye alispánja, amely után a jelölő bizottságot választották meg. Az alispán a maga részéről Setét Sándor dr. t és Marsső Lászlót jelölte ki, míg a képviselőtestület részéről Dankő János és Alföldi Dávid dr. küldettek ki. Bizalmi férfiak voltak a Trak párt részéről Mlinkő István és Müller Ferenc, a Braun-párt részéről pndig Balcső Ernő és Krajcsovics Vince. A szavazatszedő küldöttség elnöke Lipcsey Péter dr. kormányfőtanácsos, tagjai pedig Barchetty Károly dr. ős Hunyor Béla, jegyzője Pál Endre dr. lettek. A szavazás. Legelőbb a polgármesteri állást töltötték be. A szavazás a két jelöltre mindvégig a legteljesebb rendben folyt, incidens nem fordult elő. Félöt előtt néhány perccel fejeződött be a szavazás és a következő eredményt mutatta: Leadtak összesen 208 szavazatot. Egy szavazólap tiszta volt s a 207 szavazatból 107 Trak Gézára, 100 pedig Braun Károlyra esett. Ilyenformán az elnöklő alispán kihirdette, hogy Trak Gézát Eger város polgármesterévé választották. Hosszan tartó taps és éljenzés követte az eredmény kihirdetését. Hónapok óta folyó küzdelem végét jelenti ez a mindnyájunk megelégedésére szolgáló eredmény s jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy annyi jszóbeszéd és miegymás után a helyes irányzat mégis győzött, igaz, hogy nehéz küzdelem árán. A városban is csakhamar elterjedt Trak Géza megválasztásának hire és mindenütt, ahol magasabb szempontokból ítélik meg a helyzetet, őszinte megelégedést keltett. A féjegyzéválasztás következett ezután. Öt óra 10 perckor már kétszázan leszavaztak és közben Nemecsek Aurél visszavonta tanácsosi pályázatát. Ilyenformán a két tanácsosi állásra egyhangú lesz a választás. Az lesz a főügyészi állásra is, mert Nemecsek után Kertay Sándor dr. és Kálnoky Viktor dr. is visszavonták pályázatukat. Tekintettel pedig arra, hogy a szavazás oly lassú tempóban folyik, hogy a választások igy éjfélig is eltartanának — egy másik szavazatszedő bizottságot választottak, amelynek elnöke Okolicsányi Imre lett, tagjai pedig : Neményi Ferenc és Károly János. Az érdeklődés nem csappant a főjegyzői állás betöltésénél sem. 206 szavazatot adtak le. Ebből Braun Károlyra 112, Kálnoky István dr.-ra 94 szavazót esett, igy az alispán Braun Károlyt megválasztott városi főjegyzőnek jelentette ki. A tanácsosok és v. főügyész, műszaki tanácsos választása. következett ezután. Első tanácsossá közfelkiáltással Kálnoky István dr.-t. II. tanácsossá Frank Tivadart, III. tanácsossá Eger, 1924, március 30. A külföldi kölcsön felhasználásának módozatai az állami élet egész terén nagy- fontosságú újításokat tettek szükségessé, amelyeket a kormány javaslat formájában most terjesztett a nemzetgyűlés elé. Ezek közül egyik legfontosabb a pénzügyi közigazgatás megreformálására vonatkozik. Az err8 vonatkozó intézkedés rövid lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy óriási középpontosítást létesít, az összes pénzkezelési kérdéseket a pénzügyminisztérium hatáskörébe utalja. Az állampénztárak ezentúl megszűnnek pénzkezelő hivatalok lenni, mert minden állami pénznek az állami jegybankhoz kell befolynia. . Az adóhivatalok feladata kizárólag adók i és illetékek kivetésére fog szorítkozni, ma- j lyeknek beszedésére azonban joga nem lesz. Mivel eszerint az összes állami bevételeket a pénzügyminiszter központilag kezeli, természetes, hogy az egyes tárcák között a kiadható összegeket is ő osztja fel és állapítja meg előzetes tárgyalás után, havonként. Az előirányzott kiadásokat egy tárca sem lépheti túl a pénzügyminiszter hozzájárulása nélkül s kötelezve lesznek számadásaikat havonként lezárni s elküldeni a (pénzügyminiszternek. Az állami költségvetésbe fel kell venni az összes ál lami bevételekét és kiadásokat s minden : Simányi Nándort választották meg. A főügyészi állásra Jankovics Dezső dr-t, a főmérnökire Rapcsák Józsefet választották meg szintén egyhangúlag. A tanács leteszi az esküt. Ezután a megválasztottak letették az esküt, amely után az alispán üdvözölte szép szavakban a város főtisztviselőit. Első szava a polgármesternek szólt, kinek megválasztásában 4 és fél évi derék munkásság jutalmát látja. Ha nem is bírja e pillanatban a képviselőtestület osztatlan bizalmát, ez ne okozzon lelkében keserűséget; hiszi, hogy ezt a bizalmat mihamarabb megszerzi. A tisztviselőkhöz szólva kijelentette, hogy mindenkor a város érdeke lebegjen a szemük előtt s mindenben kövessék derék vezérüket a polgármestert. (Lelkes éljenzés!) Az alispán beszéde után Trak Géza köszönte meg az alispán és képviselőtestület bizalmát. Programmját a legközelebbi képviselőtestületi ülésen fogja előterjeszteni. Keserűséget nem érez szivében mert a város minden polgárának polgár- mesteréül tekinti magát. A beszédek után á többi állás betöltésére került a sor. A közpénziárosi állásra — mivel a többi pályázó visszalépett — Braun Viktort, adó- pénztárossá Tóth Ferencet, I. aljegyzővé Nemecsek Aurélt, II. aljegyzővé Pap Istvánt, közig, fogalmazóvá Pál Endre dr.-t, állatorvossá Danassy Viktort, főszámvevővé Kakuk Jenőt számvevővé 99 szavazattal Barchetty Adolfot, adőpénztári ellenőrré Búzás Gyulát, nyilvántartóvá Dániel Józsefet, számtiszttő Vargha Györgyöt választották meg. utalványrendeletben hivatkozni kell a költségvetésnek arra a pontjára, mely erre az utalványozásra jogot ád. Azok a tisztviselők, akik az ilyen utalványrendeletet ellenjegyzik, |annak pontosságáért anyagilag felelősek s mindenkor a pénzügyminiszter ellenőrzése alá helyezhetők. Látjuk tehát hogy az egész tervezetnek főcélja az áttekintés megkönnyítése, úgy a pénzügyminiszter, mint a majd kinevezendő pénzügyi főbiztos számára. A pénzügyek nagymérvű központosítása tehát szükségszerű jelenség, mert a mai pénzkezelési rendszer mellett lehetetlen volna havonkint tiszta képet adni az ország pénzügyeinek állásáról. Megemlítjük még, mint a pénzügyi reformokkal szorosan összefüggő kérdést, az állctmi üzemek hasznosításáról szóló javaslatot, amelynek értelmében mindent meg kell tenni arra, hogy ezek az üzemek kereskedelmi, mondhatni üzleti alapon szerveztessenek újra, mely után bevételeik legalább részben biztosíthatják szükségleteiket. Ha kívánatosnak látszik, joga van az államnak ezeket az üzemeket, főként pedig az államvasutakat magánosok bevonásával s az állam részvétele mellett e célra alakított társaságok utján is hasznosítani. Reméljük, hogy ezek a reformok me(Folyt, a 3. oldalon.) A pénzügyi közigazgatás reformja.
