Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-04-04 / 79. szám
2 mm wepüjsAö 1924. április 4. „Egyelőre“ nem lesz közvetlen kocsi Budapest—Eger és Budapest—Gyöngyös között nemcsak értesültek az Ön jubileumáról hanem számon is tartották a jubileum dá tu mát. Hiszen kezdő színész korában a váradi fabódé kulturhistőriás rivaldája látta az Ön kibontakozását, amikor Vend- rei Ferenccel, Rózsahegyi Kálmánnal, F. Kovács Gyulával, Szentgyörgyi Istvánnal, Réthy Laurával, Laczkő Arankával, és Turcsányi Olgával együtt indultak a vidéki színészet arányait elhomályosító szárnycsapásokkal országos, sót európai jelentőség felé.« Janovies Jenő természetesen meghatottsággal tesz eleget a nagyváradiak kérésé' nek s április ötödikén meleg és meghitt ünnep lesz Nagyváradon. Súlyosan megadóztatják az erdélyi háziipart is. Az adókivető - bizottságok túlzott kirovása ellen újabb panaszt emeltek a kolozsvári kereskedelmi és iparkamaránál A háziipar űzői, akiket a hatóságok eddig intenziven támogatták és zárt gazdasági körzetet alkottak, panaszolták el ezt a sérelmüket, hogy az új adókivetéseknél a bizottságok súlyos összegű adókkal sújtották. A kamara vezetősége interveniálni fog Simionesou pénzügyi vezérigazgatónál az erdélyi háziipar súlyos megadóztatása ellen. A fagyott tőke metszése. fiálffy János igazgató népszerű előadása. Az emberemlékezet óta sem tapasztalt szélsőséges téli időjárás után nagyon helyénvaló volt az a szakelőadás, amit Gálffy János szőlőszeti és borászati igazgató tartott Éger szőlősgazdáinak. Vasárnap, a városháza nagy termében vagy 80—100 hallgatót összetereltek a hegybírók. (Sajnos, az egyszerű hirdetés nem vonzza még a jő felé kényelemszeretetétől haldokló népünket.) A tavaszi szőlőmunkák legfontosabbikáról, a tőke metszéséről szólt. Megemlítette azokat a hibákat is, amik ezen a vidéken dívók. A szőlő metszést nem megfontolatlanul, hanem csak a tőke állapotának alapos megbírálása után szabad végezni. Az erőteljes tőkét metsszük jobban vissza] Erötelen fejlődésű tőkét 3—4 szemes csapra hagyjuk meg. Mondhatni, hogy az eddigi metszéseknél erre nem vigyáztak. A fagykárok után még egyébre is kell vigyázni. Meg kell figyelni a tőkét, jó e rajta a szem ? Kár volna a megmaradt kevés ép szemet levágni! Ezért most kivételesen 6—7 szemes csapra metszük a tőkét. Május közepén meglátjuk, melyik hajtott ki és akkor a termés nélküli felső hajtásokat letördössük. Ezzel azt a termést mentjük meg, amelyet a meggondolatlan metszéssel kizárnánk. Szólt még arról is, hogy az oltványok kiültetése iskolázás nélkül káros. Az iskolázás kell, mert utána állapíthatjuk meg biztosan, hogy teljesen összeforrott-e az oltvány, amit a kiültetett tőkén azért nem állapíthatunk meg, mert azt nem foghatják a kezünkbe és nem csavargathatjuk sem nem férhetünk hozzá, mert a föld alatt ez lehetetlen. Az előadást szívesen hallgatták a megjelentek, kik közül Gröber Jenő mondott szives köszönő szókat a kitűnő előadásért. Alkalomszerűen még több tárgyról is lesz hasonló előadás. Legközelebb a válogatásról. Eger, 1924. április 4. A Budapest—Eger, Budapest—Gyöngyös közötti közvetlen vasúti kocsi ügye már szinte az unalomig foglalkoztatta a vármegyei és városok hatóságait. Isten tudja, hány isntancia ment már ebben az ügyben Miskolcra — mindig csak elutasításban volt részünk s legfeljebb szép szóval, ígéretekkel utasítottak el bennünket. Nemrégiben a Miskolczi Kereskedelmi Iparkamara is foglalkozott ezzel a kérdéssel és előterjesztést tett a Máv. Igazgatóságának a Budapest—Eger és Gyöngyös között járatandó közvetetten kocsik tárgyában. A Máv. igazgatósága válaszában közli, hogy a román megszállás alkalmával a Máv. kocsiparkjában szenvedett nagymértékű veszteségek s az ország súlyos pénzügyi helyzete miatt eddig pótolhatók nem voltak. Ennek folytán még a forgalomba helyezett személyszállító vonatok részére szükséges kocsik kiállítását is csak a legnagyobb nehézséggel tudja a a máv. biztosítani. Még kevésbbé van módjában ama kívánságoknak megfelelni, amelyeket közvetetten kocsik tekintetében már igen sok oldalról intéztek hozzá, mert ezek kielégítésére jelentékeny kocsi-többletre lenne szükség. A kocsihiányon kívül nem csekély akadályt okoz az a nehézség is, amely Eger, 1924. április 8. Két magyar élet találkozott Eger legelőkelőbb magyar űri házában. Az ér- Bek palotájában, a Kát. Kör helyiségében. A mindig magyaros zajú kártyaterem asztalai döngöltek az ütésektől és a megszokott magyar űri függetlenség hangos öröme jelentkezett, ha bejött az ultimé. Ez a régi magyar világ nem látszott tudomást venni arról a másik magyar életről, mely a szomszédos nagyteremben hivatásos lelkületű magyar nők együtteséből nyiladozik, fakadozik. Ennek a nehezen tavaszodé magyar kikeletnek útrakeli fecskéi hirdettek tavaszt, magyar tavaszt, az egriek között, akik — egészen bizonyos — a meleg sugarakat maguk is várják. Cecilia nővér hozott a Szoc. Missió virágos központjából tavaszi vetőmagokat, hogy azokat egri nők sziveinek’ virágos kertjében alátakargassa. A csonkaországi legszerencsétlenebb magyaroknak, a fog házak letartóztatottjainak térítő-küldöttje ez a nővér, aki egy igazságot vált meggyőződéssé. Aki megbotlott, az még föl- emelkedhetik, ha a becsületes társadalomi igyekszik erre képessé tenni. Nem mindig bűnös az, aki szerencsétlen. A letartóztatottaknak is van lelkűk, csakhogy a szerencsétlen sors tette azt elhanyagolttá. Beszámol azokkal a sikerekkel, amiket a Missiő erkölcsiekben és anyagiakban úgy a fővárosban, mint néhány vidéki büntető otthonban már eddig is elért. Léleknemesítő előadások, munkaalkalmak, egyéni szerencsétlenségben való önzetlen és bizalomkeltő közeledés a letartóztatottak felé, javító hatással voltak még a cinikukülönösen télen, a közvetetlen kocsik át- sorozáBával jár, főleg pedig az oly helyeken ahol az átsorozásához szükséges tartózkodási idő kevés, vagy ahol tartalék- mozdony nincs és a vonat mozdonyával kellene tolatni, avagy ahol tartalékmozdony rendszeresítve van ugyan, de azt attól a munkától kellene elvonni, amelyet a legmesszebbmenő takarékossággal megszabott tartalék mozdonyok csak a legteljesebb kihasználás mellett tudnak elvégezni. A háború előtti időben egyébként Budapest—Gyöngyös között közvetetlen koesik nem jártak. Budapest—Eger között közlekedett ugyan ily kocsi, azonban a gyenge kihasználás miatt azt is be kellett szüntetni. Az igazgatóság végül biztosítja a kamarát, hogy az utazási igények fokozottabb kielégítésére a súlyos helyzet dacára minden lehetőt elkövet a Máv. S ha a viszonyok javulni fognak, a közvetetlen kocsikat oly viszonylatokban, ahol ilyennek közlekedése indokolt lesz, újból beállítja. De mindaddig, amíg ehhez a szükséges eszközök nem állnak rendelkezésre ; amíg azzal csak a nehézségek és kiadások növeltéinek: a közvetetlen kocsik alkalmazása iránt időnkint fel-felűjuló kérelmek: elől kénytelen elzárkózni. sokra is. Ajánlotta ezeknek meghonosítását nálunk is. Tetszéssel és tapssal fogadott gördülékeny előadását Éva nővéré követte. Itt a bölcseletben is készségesen elmélyedő igen nagy képzettségű lelkei hölgy és rutinos szónok érvelt, káprázatos szókinccsel. — Van-e szükség szociális munkára ? kérdezte. Széchenyi mondását: Magyar- ország lesz, a hit, bizalom, szervezés és munkafelosztás segítségével való dolgozni tudás kérdése valósítja meg. Németországot a tiszta családi élet tette naggyá. Nem szabad összetöpörödnünk! Szilárd karakterek is meginognak, ha kedvezőtlen a közszellem. Szükséges tehát a szoc. munka, mely nem luxus, hanem olyan, ami keli! Az élet által mutatott irány, mely háborgó vészben tengerparti jel gyanánt áll. A közszellem javítását nem az anyagi erő dönti el. Ha az élet zátonyára sodort magyar családokat gyakran látogatják, az többet segít, mint az anyagi segély, mert önérzetet ad. Ne tekintsünk mindig a kellemes múltba, mintha nem mernénk a jövővel szembeszáilni! Nem szoktunk a nélkülözésekhez. Tekintsük a kis Hollandiát páratlan szervezettségével. Népgondozás kell. Ez áldozatot követel, mely a lelkiekben téríti meg jutalmát. A társadalom bajait nem szabad átsiklő tekintettel nézni. Abból nyer tartalmat az irgalmasságra kész keresztény lélek. Lelkünk az áldozatok melegében érlel dús eredményeket a társadalomnak. Az Urnák dolgozunk a társadalomért. Áldozatos lélek úgy érzi: »Az én igám könnyű és gyönyörű.« Hetényi Gyula dr. zárta be az utolsó Két nővér — és új magyar világnézlet. A Szociális Misszió kultúr délutánjainak bezárcja.
