Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-02-07 / 31. szám
2 ftGKl NÉPÚJSÁG 1924. február 7. Mi lesz a magyar közvagyonból? Gazda szeme hizlalja a marhát. — Fáj a gazda szeme, behúnyva tartja. — Ha késik az orvosság, elpusztul a gazdaság. Eger, 1924. február 6. Strausz István dr. minap mondott nemzetgyűlési beszédében fontos kérdésekre tért ki. Határozati javaslatában a számviteli ellenőrzés szakszerűségét követeli. Minthogy egész közéletünk a közvagyon sorsát szolgálja, ennélfogva mindenkit érdekelnie kell annak, hogy miképen működnek az állami gazdaság kincstárnokai ős számadói. Nyitva van-e a gazda szeme? És iát-e vele? Nincs-e hályog rajta ? A gazdának, akit úgy hívnak, hogy magyar állam, a szeme: a m. kir. számvevőségek. Munkatársunk fölkereste Vanyek József főtanácsost, az egri pénzügyigazgatő- •ág mellé rendelt számvevőség főnökét, ki erről a kérdésről következőkép nyilatkozott : Strausz dr., volt állami számvevőségi elnök, tehát a legkomolyabb szakember. Nemzetgyűlési fejtegetése igen komoly. Előtérbe nyomúl a kérdés: Tudják-e mi az, amit szóvá tett ? Ha nem veszik komolyan a kérdést, csődbe jutunk. A számvevőségek törvényes kötelessége — a közvagyon kezelésének ellenőrzése. Igaza van Strausznak, hogy csődben az ellenőrzés. Oly rengeteg sok az egyéb munka, hogy a legfontosabbra, az ellenőrzésre, sem idő> sem szakember nem jut. Régebben csak az állami ügykezelésben volt ellenőrzésünk, de államosították a vármegyei számvevőséget, az árvaszékét, a községekét s ez mind a számvevőség munkáját sokszorozta meg. Utóbb a tanszemélyzet szám viseli ügyeinek a vidéki számvevőségekre ru- házása jött, ami magában véve is roppant szövevényes ügykör. Ma úgy vagyunk, hogy a vármegye saját jő hírneve érdekében sürget, a pénzügyigazgatóság szintén, az árvaszék — a kiskorúak érdekében — a gyámi számadásokért s a községek, mert a megye nem tárgyalhatja költségvetéseiket. A rengeteg tisztviselő-ügy — a tisztviselői nyomor miatt sürgős. Általában minden sürgős, mindenkinek. És természetesen mindenki a számvevőséget hajtja. Reggel nyolctól, este hétig, csak egy óra pihenéssel dolgozik a számvevőség. Munkájában pontosnak kell lennie, különben jaj a főnöknek. Gyakori a létszám- csökkentés. Szakember nincs, mert nem is fejlődhetik a mai boldogtalan viszonyok között. Vaj jön tudják e hová vezet ez az állapot ? Nincs segítség a munkában és nincs a hivatalnoknak vigasztalása az előmenetelben. Sem a köznép előtt, sem pedig általában nem kedvelt a számvevőség. Esküje köti a folytonos hiba kereséshez. Akinek nincs rendben a szénája, szidja : ha észre vette a szabálytalanságot. A számvevőségre panaszkodnak, hogy a dolgot szaporítja. A köznép az intézményt nem ismeri, legfeljebb kerékkötőt lát benne. Akik pedig számvevőségi vélemény nélkül is utalványoznak, a következmények után nem azt nézik, hogy mennyit enyhítettünk, hanem azt mondják, hogy borsot törtünk az orruk alá. A járási értekezletek hivatása lenne a számviteli szabályok népszerűsítése. . . . Különben a tanszemélyzet illetmény ügyeinek ide kapcsolását nagyon szeretem. Legalább a nép között forgó tanítóság, itt jártában látja, miféle lélekölő munka folyik itt napi 10 órában. Gondos, aggályos munka, hogy az állam kárt ne valljon. Az egri számvevőség helyzete igen súlyos. A fölszaporodott munkák elvégzéséhez mulhatatianúl szükséges munkaerőkből a múlt év végéig 7 hiányzott. Sőt még ma is hiányzik 4. Azonban ideutalták a hadirokkantak, özvegyek és árvák illet ményeit. Olyan tőmegmunkákat, amikhez ember és ember kell . . . Baj, ha a hivatalfőnök nem tud • szigorolni,» lázas fejjel emberi hibából, mert a «túlélvezett» illetményt vissza kell téríttetnie és ha ez nem sikerűi, a hivatalnok terhére írják. Hiszen a polgárok adójából származó közvagyon sorsa a jő ellenőrzéstől függ. Volt olyan idő is, amikor nem kellett számvevőség: Kun Béla idejében. Mi — mondá a számvevőség főnöke, — csak azt kérdezzük folyton : tudják-e odakünn, mit jelent az, hogy a számvevőségek vérbeli Eger, 1924. febuár 5. A tárnái és tiszai községekben a kettős ünnep alatt is folytatták a Kát. Népszövetség propagandáját. Február 2-án Tófaluban és Kápolnán volt lelkes Dépgyűlős. ahol Borián Ferenc főtitkár beszélt. Kápolnán Ridároaik Miklós ismeretterjesztő előadásával kapcsolatban volt gyűlés. Tófaluban Dr. Nagy Sándor káplán és Csengő Rezső kántor- tanitő, Kápolnán Trajtler Gáza és Blaskó Lajos buzdították a megjelenteket. Február 3-án Kompolton a gyermekek a Magyar Hiszekeggyel nyitották meg a gyűlést, utánna Borián Ferenc beszélt a kát. összetartásról. Garami levele Peidlnek. Budapest. Garami Ernő a minap levelet írt Peidinek s ebben óva intette a külföldi utazástól. Figyelmeztette Peidlt, hogy semmi körülmények közt se menjen ki, mert ha a kölcsön nem sikerül, őt teszik felelőssé s azzal fogják megvádolni, hogy ő akadályozta meg a kölcsönt. Garami Ernő féltő aggodalma a legalaposabban igazolja azt a szeretetteljes összeköttetést, amelyben a szocialisták és a hírhedt emigránsok állnak egymással. Az oroszok nem írták alá az olasz-orosz szerződést. Szenzációt kelt, hogy az oroszok nem Írták alá az olasz-orosz szerződést. A római szovjétbizottság kijelentette, hogy az új orosz kormány megalakulására tekintettel, kénytelen a szerződést még egyszer a kormány elé terjeszteni. A külön futár már el is indúlt Moszkvába. A bolsevikiek régi taktikájukkal kísérleteznek, ajnely miatt az olasz sajtó fel van háborodva és I megbélyegzi az oroszok eljárását. szakembereinek helyét, fogalmazói karból töltötték be? Mit jelent az, hogy a fiz. osztályozásnál a képzettséget alig veszik figyelembe? Ez a számvevőségnek, végeredményben a közvagyonnak, csődjét jelenti. A tisztviselőkar nagy szorgalommal és önzetlenséggel dolgozik. Jellemző az az áldozatkészség, melyet egy Budapesten létesítendő internátusuk érdekében fejte nek ki. Van a fővárosban nyomdájuk. Ennek üzemi jövedelme "jóléti alapjukat szolgálja és leginkább községi nyomtatványokat készít. Ezt a jövedelmet a tisztviselőkar havi 2 túlórájának díjával megtoldja, csakhogy gyermekei otthonát megalkothassa. — Elbúcsúztunk a példás szorgalmú számvevőség III. emeleti helyiségeitől. A sok lépcsőn lefelé, arra gondolok, mi lenne, he a megszámlálhatatlan sok forrás vize, mely patakból folyóba egyesül, a tengerbe torkoláson túl nem folytathatná útját a természet szabályosságával a páralépcsőkön föl a felhőbe és tovább az örök körforgásba. A tenger vize kiáradna s megsemmisülne a víz régi útja. Ha a számvevőségek munkatengerében nem tisztül meg a közvagyon, hanem megfullad: akkor az a hibás, aki a tenger vizét lekötötte, ahelyett, hogy a rendes körforgásnak örvendett volna. Délután Kiskörén Cionth Bála t kanonok elnöki megnyitója után a kiküldött titkár és Csepela Lajos dr beszélt. A gyűlés után megalakították a kiskörei körletet, amelynek egyházi elnöke Csonth Béla, világi elnöke pedig Gumbert Iván kömlői főjegyző, igazgatója Grusz István plébános, titkára Horkai jegyző és Suba tiszanánai tanító lett. Február 4-én Tiszanánára mentek a kibüldöttek, ahol Mattyasovszky Kálmán plébános megnyitója után ismét Borián és Csepela dr. ismertették a Népszövetséget. A megalakult csoport igazgatója Bárány József lett. Ugyancsak megalakult a nép- szövetségi csoport Komlón is. A jóvátételi bizottság elfogadja a magyar kölcsön tervezetét. Géniből és Párisből az a hír ment Londonba, hogy a jóvátételi bizottság már legközelebb határoz a magyar szanálási terv fölött. A tervet jóváhagyja, csupán jelentéktelen módosításokat eszközöl a pénzügyi terven és jegyzőkönyveken. Szabó Oezsö büntetését hat hónapra szállították le. Szabó Dezsőt a budapesti kir. törvényszék tudvalévőén 2 évi fegyházra Ítélte osztályizgatás miatt. Az ítéletet azonban megfellebbezvén, ma tárgyalta az ügyet a budapesti Tábla A perbeszédek után a Tábla Szabó Dezső büntetését 6 hőnapra szállította le. Az író védője semmiségi panaszt jelentett be, Szabó Dezső pedig sírva fakadt az ítélet kihirdetésekor és kijelentette, hogy kivándorol. A Máv. tarifareformja. Budapest. Az Országos Közlekedési Tanács ma, csütörtökön tárgyalja a Máv. tarifareformját. A tárgyalásokon maga a kereskedelmi miniszter fog elnökölni. Népszövetségi propaganda a vármegyében. '
