Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-05-24 / 121. szám

2 1924. májú» 25 fctiiU SEPUJSAß Nagy Bernátné tíz holdja. A pápa, a főispán, a zárdafőnök és az áldozatos asszony a nemzeti megerősödés müvében. Szociális létesítményekben fáradnak a Ferencesek. Eger, 1924. május 24. Munkatársunk fölkereste az egri »ba­rátok* főnökét, P. Oslay Oswald Szt. Fe- rencrendi atyát és az új népkonyháról és művelődési házról érdeklődött. Ez az apostoli munkájú férfiú így nyilatkozott: — Terveinkhez az első lökést az a beszélgetés adta, amelyet Vitéz Bobory György dr. főispánnal fo'ytattam, aki a társadalmi megerősödés lassú menetéről panaszkodott. Bensőséges, erősítő munká­val alig foglalkoznak. — Majd megjelent egy áldozatos lelkű magyar asszony, aki önként, hogy jótéteményekben példát mutasson, fölaján­lott tiz hold földet Mezőtárkányon lévő birtokából, bármely közérdekű célra. Kö­szönettel elfogadtam. — A gondolatot XI. Pius pápának a missziós házak létesítésére fölhívó kör­levele érlelte termékennyé. Tudvalévő, hogy Németországban óriási házak van­nak már. Az a céljuk, hogy a társadalom különböző rétegeire kiható 8 napos lelki- gyakorlatokat tegyék lehetővé. Ügy gon­doltuk, hogy egy Ferenc-háznak alapja lehetne az a 10 hold föld is. — Időközben az Országházban talál­kozván a népjóléti miniszterrel, számon- kérta a tavaly kiutalt milliókat, melyekkel Gyöngyösön létesítettünk különböző alko­tásokat. Kérdezte, hogy mit csinálunk Egerben, mert nem hiszi, hogy munka nélkül élnék. Említettem a missziós házat, mire indítványozta, hogy szervezzük azt valamely szociális intézménnyel, minthogy jövőben úgyis a városokat fogja terhelni a szociális intézmények gondja: úgy a népkonyhák, mint a napközi otthonok fönntanása. Ki is utalt nyomban 30 millió koronát, melyet egy hét leforgása alatt meg is kaptunk. — Én a rend elöljáróságának, to­vábbá Szmrecsányi Lajos dr. érsek úrnak és Trak Géza polgármester úrnak nyom­ban bejelentettem az előzményeket. Min­degyik helyen a legnagyobb szeretettel találkozott a kérdés. A Főkáptalan részé­ről is a legnagyobb jóindulatot tapasz­taltuk. — Ekkor az épület terveit Rupp és Nagy Testvérek pályázatával benyújtottuk a városi hatósághoz. — Hozzáfogtunk az építési anyag megszerzéséhez. Az érsek űrtói meszet, Palíavicini őrgrőftől a faanyag nagy ré­szét, a Máv. szilvásváradi deszkagyárától egy vaggon anyagot kaptunk, mely már itt is van. A »Bélapátfalvai Cementgyár­tól 1 vaggon cementet és 10 vaggon mész­követ kaptunk ingyen, ezenfölül a még szükséges terméskövet önköltségi árban fogja adni. A népjóléti miniszter 30 mil­liójából 23 millióért fát, gerendát, 6 millió­ért cserépzsindelyt vásároltam, melyet Bell Miklós féláron adott. — A Máv. gépgyárától 1 vaggon vasat kértünk s kilátásba helyezték, hogy mérsékelt áron megadják. A szatmári püs­pökség hídvégi uradalma kőt vaggon bú­zát ad. Úgy Hátnán András kanonoknak, mint Fényes jőszágkormányzőnak köszö­netét mondott a házfőnök Bornemissza Tibor püspöknél való közbenjárásukért. — Az egri kereskedőktől 4 mázsa vas és szög, további 1—1 milliónyi értékben, érkezett. — A Hevesmegyei és Egyházmegyei Takarékpénztárak igazgatóságai 1—1 millió adománnyal segélyeztek. Magánadakozők 200 ezer Koronát utaltak be a bank-folyó- számi ár 3t — Petro Kálmán dr. 5000 db. téglát ajándékozott. Az Irgaimas-rend kézi, a Szervita-rend pedig fuvar-segítséget he­lyezett kilátásba. A város űj bányájából terméskőre is számítunk. Tekintettel arra, hogy a város terhein fog könnyíteni ez a vállalkozás, nem vagyuak elkészülve csa­lódásra. Ha az intézmény meglesz, akkor a Szent Antal perselynek, most havi 1 millió koronát kitevő bevételén kivűl, egy bolt­nak a bére, egy egri háznak a jövedelme és 30 hold föld hagyomány is legíteni fogja a fönntartást. — Tervünk az, hogy 80—100—120 gyermek elhelyezésére alkalmas nyári gyermekmenheíyet, napközi otthont létesí­tünk a munkásság részére. Ugyanezek a helyiségek télen át népkonyha célját fog­ják szolgálni. Ez a népjóléti miniszter törekvésével is megegyezik. Ezenkívül a társadalmi kasztok lelki gyakorlatai ás missziós előadások fogják az új épület rendeltetését kimeríteni. E célra külön rendtagot fogunk kérni. P. Oslay Oswaldnak, segítő jobbjaként, egy építést ellenőrző bizottság létesült a következő személyiségekből: Puchlin Lajos elnök, Dankó Ferenc jegyző, Trak Géza, Mártonffy Lajos, Németh Pál, Dallos Iván dr., Tóbiás József, Steiger József, Rapcsák József, Okolicsányi Imre, Sebeők Endre dr. És mindezt — a siker esetén évszáza­dokra megmaradó alkotást — egy egyszerű, becsületes magyar asszonynak áldozatos tiszta lelke indította meg. óriási eredmény ez, amely megmutatja, hogy összhangzatos törekvések élnek e csöndes város falai között és építik a leroskadt magyar hazát.. Persze Oalay-atyák is kellenek hozzá! kis hírek a nagyvilágból. Külföld. Pairsleve fontos külpolitikai megbeszélést folytatott Poincaréval. — Leszavazták az angol ellenzék bizalmat­lansági indítványát. — Összeütközött a párisi földalatti vonat 2 vonata és 20 em­ber megsebesült. — Marx kancellár ala­kítja meg az új német kormányt. — A Herriot kormány már megalakult, csak a kinevezését várja. — Lemondott a török belügyminiszter. — Albán felkelők elfog­lalták Szkutsrit. — Földrengés volt Inns­bruckban. Magyarország. A Magyar NemzetijBank június 10-én kezdi meg működését. — Szeptemberben életbe lép a középiskolák új tanterve. — A köztisztviselők átadták memorandumukat a miniszterelnöknek. — Befejeződött az egyetemen az iskolai év. — A hercegprímás az egész nemzet hálá­ját tolmácsolta a pápa előtt. — Még min­dig nincs döntés a Máv. tarifaemelése ügyében. — 300 milliárd értékű hajójegyet küldtek haza ebben az évben az ameri­kai magyarok. — Több ezer baranyai családot tett hajléktalanná az árvíz. — Fajjuhokat hoznak ba Romániából. — Öt amerikai tudós érkezik a nyáron Ma­gyarországra. Első cseresznye az egri piacon, — Fél óra alatt 50°/#-ot esett az ára! — Eger, 1924. május 23. Kicsiny, barna kosárkában volt. Ha- lavány, rózsaszínű szemekből állott a ko­rai nyár első gyümölcse. Háromnegyed kilogramm volt körülbelül, s az arra já­rók odasiettek látására. Sok nézője volt, pedig alig mutatott 5 órát az óramutató. Bágyadt arcú surgyán gyerek árulta s kofanénéink ugyancsak tudakolták tőle. — Honnan való ? Persze, nem ö, hanem a cseresznye. — Szomolyán termett! volt a kurta felelet. — No, mennyire mondod? kérdezte az egyik is, a másik is . . . — Kétszázötvenezer korona! — Hogy mondod ? Tán meg vagy háborodva ? A legényke válasz helyett elnézett á fejük fölött. De azok tovább folytatták. — Nem ismered a pézt fiam, hogy ennyit kérsz érte . . . Hogy gondolsz má’ olyat! ? Aztán egy kereskedő jött. Az is meg­kérdezte, hogy mi az ára. Megcsóválta a fejét s merit a dolgára. AztáD jött meg vagy tíz, húsz ember . . . s már félórája elmúlt, hogy csodálták, nézegették a kora- érett »csemegét.* Egy termetes asszonyság jött végre, akitől annyira megijedt a fiú, hogy már 125,000-re mondta a cseresznye árát. — íme 50*/»-os árzuhanás,—jegyezte meg valaki gúnyosan a hátam mögött. Ennyiért sem kellett s a fiú álldo­gált ott lővább, ki tudja, meddig, így biz' én nem tudom, hogy mennyiért adta el éa ki vette meg a drága gyümölcsöt! SZÍNHÁZ. Napkelet rózsája. Erdélyi Mihály, a szinész, tengerésztiszt korából merített ih­letet és létrehozta Napkelet rózsáját. A képekben és keleti fényben gazdag operett bemutatóját pénteken adták a Vá rosi Színházban. Viharos tapsok, a sze­replők sűrű kihívása és a szerzőnek a darab vége után való becéző kitapsolása volt az élénk operettnek megérdemelt osztályrésze. Meséje a titokzatos India és az élve­zetekre vágyő Budapest között létesít fantasztikus kapcsolatot Az 1001 éjszaka meséi közé Erdélyi egy ezarketíedíket ál­modik. A szerző rendezésében előadott da­rab szereplői közül Szigethy Anna (Rikí, kenyeres lányka) pazar változatosságú jelmezeivel és remek táncváltozataival, nemkülönben finom énekeivel tündöklőit. Míg Gyöngyössy Mary (Dáhlia hercegnő) rokonszenves szerepében újra igen jól érvényesült. Földváry gesztenyeszínű ar­cával és ragyogó fehér turbánjával is még mindig nagyon kívánatos maha- radsa-fi volt. Dalaival újra tetszést ara­tott. Idegen kiejtéssel járó szerepéből sohasem esett ki. Szigethy Bandi (t3-as hordár) az első felvonásban az életbsn megfáradt és idejét múlt foglalkozású em­ber hattyúdalával könnyeket csalt a sze­mekbe. Szenczy (Erényes Erzsiké) tüzről- pattant kis lányka, igen kellemes látvány volt és mind táncaiban, mind énekében újra kitűnt. Egyed Lenke (Bajadér) kakas- tollaitől Rózsa Sándor is rémeket látott volna. Károlyi Vilmosnak (Portás) fekete- gyolcso8 táncát Szenezy-ve 1 megujrázták. És Erdélyi — a meseszövés tengerén evező dalszerző — kupiéival és ötleteivel annyi sikert aratott, hogy ha azt valori­zálhatná, a szerényen »apjá* űl fogadott Zerkovitz is megirigyelné. Az egriek a szívökbe fogadták Erdélyi Miskát, a gi­tárost, a muzsikust, a dalost, a táncost és a mókást és örvendenek sikereinek, A Béldi Izsó muzsikája igen megfe­lelő az egy kellemes estét jól betöltő lát­ványos, érdekes és mégis fehér operett­hez. A rendezés ügyes, a kiállítás kiváló, méltó a nagy világot bejárt rendező talá­lékonyságához. A közönség meg is töltötte volna a színházat, ha oly sok páholyt nem épí­tettek volna bele. De legalább meleg ér­zéssel viseltetett a meleg szívű szerző be­mutatója iránt. Még ma este 8 órakor is adják ugyan­ezt, míg ma d. u. a Csárdáskirálynő, tán­cos operett, kerül színre. Műsor: Vasárnap d. u. (máj. 25.) Csárdáskirálynő. Vasárnap este (máj. 25.) Napkelet rózsája. Hétfőn (máj. 26.) Liliom. Kedden (máj. 27.) Pompadour. Operett. Szerdán (máj. 28.) « « Csütörtökön (máj. 29.) « « Pénteken (máj. 30.) Bánya gyöngye R, d. j. Szombaton (máj. 31.) » » »

Next

/
Oldalképek
Tartalom