Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-06-27 / 147. szám

2 1324 júniu* 27 francia Vilcmfay a «agyar gazdasági helyzetről Paris, MTI. Algasi, a Tempa hasáb­jain közölt levélben, Magyarország aktu ális pénzügyi és gazdasági problémáit fej­tegeti. Rámutat arra, hogy ezek főleg a külföldi kölcsönöktől, valamint az idei ter­méskilátásoktól függnek, a mind a kettő kilátásai kedvezőek. Még jobban meggyor- sűlt az organizáció munkája, mely úgy közgazdasági, mint szociális téren szép | eredményt mutat föl. Fontos kérdések vár- | nak még megoldásra, így a tisztviselő­kérdés és a vagyon megfelelő elosztásá­nak problémája, az agrár reform stb. A kibontakozás folyamán szenvedni fognak egyes közgazdasági ágak és egyes törpe bankok. Az ország egészére, a magyar kereskedelemre és iparra minden bizony­nyal nagy fejlődés vár. A magyar léleknek gyógyulásra van szüksége. Mezőtúr. Pesthy Pál igazságügymi­niszter mezőtúri beszámolóján érdekesen nyilatkozott a magyarság közhangulatáról. A kibontakozásnak az útját — mond­ta — az ország csak a mezőgazda­ság utján keresheti, de ez nem jelent­het kereskedelem- vagy iparellenes politi­kát. Reméli, hogy az ország anyagi talp- ráállításával visszatér a telkekbe a nem­zeti egység összetartó érzése, amelynek hiánya abban nyilvánul, hogy egyes ősz" tályok, felekezetek és emberek sokkal ke- vésbbé békésen élnek egymás közt, mint azelőtt. A következő szónok : Almássy László azt hirdette, hogy nem szabad különbsé­get ismerni az egyes társadalmi osztályok közt és meg kell szüntetni a gyülölség forrását. Amerika résztvesz a londoni tárgyalásokon. Paris, Wolff. Newyorki jelentés sze­rint a Fehér Ház nyilatkozatot tett közzé, mely szerint Oollog londoni amerikai nagy­követ a londoni konferencián részt fog venni. Az Egyesült Államoknak a Jővá- tételi Bizottsághoz kinevezett hivatalos képviselőjét erre az alkalomra Collog nagy­követ mellé rendelik. Módosították a testnevelési törvény végrehajtási utasítását. Eger, 1924. június 26. A hivatalos lap legutóbbi száma kul- tuszminiszteri rendeletet közöl a testneve­lési rendelet kiegészítése tárgyában. A rendelet szerint a testgyakorlási kötelezettség alá eső ifjú, évente legalább 5 hőnapon át heti 2 őrá hosszat, legfel­jebb pedig 8 hőnapon át heti 2 óra hosz- szat és havonkint egy délután tartozik testgyakorlást végezoi. A th. testnevelési bizottság a helyi viszonyok mérlegelésével községenkint állapítja meg a testgyakorlásra fordítandó idő mértékét. Az «Ember tragédiája* Detroitban botrányt okozott. Kalandorok taszik tönkre a magyar vállalkozások iránti bizalmat a külföldön. Newyork. A Madách centennárium nálunk, magyaroknál, itt-ott nemzeti ön­érzetet növelő ünnepségeket hozott létre. Amerikában — botrányokat. És ezt ma­gyar embernek kell köszönnünk. Valami Papp István nevű színész, aki a Nemzeti Színház volt tagjának nevezi magát, Det­roit legszebb színházában hallatlan hely- árakkal ős műkedvelőkkel akarta előadatai az »Ember tragédiáját. Minden jegy el­kelt. A detroiti magyar lapok közlése sze­rint Papp István southbendi adósságai miatt lefoglalták a befolyt jövedelmet a törvény emberei. A munkások nem kap­ták meg fizetéseiket. Az előadást a máso­dik szin után beszüntették. Az előadás sem lehetett színvonalas. A közönség méltóság­teljesen hagyta el a nézőteret, végtelennek látszó szünet után, este 10 órakor. A londoni konferencia terve Paris, Wolff. MTI. Harriot miniszter- elnök a berlini francia, ezután az angol nagykövetet fogadta. A megbeszélés al­kalmával a londoni konferencia előkészí­téséről lehetett sző. Megkezdődött az aratás. Eger, 1924. június 26 A hirtelen nagy hőség következtében a korai kalászosok megértek és már arat­ják is azokat. A budapest-füzesabonyi vasút men­tőn már látni rozs-kereBzteket. A keresz­tek elég sűrűn, sőt tömötten vannak, ami nagyszerű termésre mutat Gödöllő táján pedig a jövő héten már búzát is aratnak. Az Alfőldön is megkezdték az aratást a az eredmény mindenütt várakozáson fölüli. A kapások is kitűnőek. Különösen a kukorica és a burgonya nagyon szépsk, de a szőlőket igen sok helyen ellepte a peronoszpora. KIS hírek a nagyvilágból Külföld. Befejezték a magyar kölcsön kibocsátásának londoni előkészületeit. — Mussolini új kormányt alakít. — Véres tüntetések voltak az iraki király elten, az Angliával kötött szerződés miatt. — Az »emigráció« Londonba akarja áttenni szék­helyét. — Németország megkapta a kato­nai ellenőrzést sürgető angol-francia jegy­12 — 14 évvel ezelőtt halt meg hirtelen. Most, mint értesültem, ezredes és a katonai reáliskola parancsnoka Sopronban. Föntebb említettem, hogy Lenkey Károly avval az elhatározással vonult nyugalomba : örökre búcsút mond a ka­tonai pályának. Azonban »Ember tervez, Isten végez* : az 1848-ki lelkesedés őt is elragadta. S mint annyi más, ő is fölaján­lotta kardját, képességét és életét a hazá­nak. István főherceg, akkori helytartő, gr. Batthyányi Lajos miniszterelnök ellenjegy­zése mellett nyomban őrnaggyá s a he­vesmegyei nemzetőrség első zászlóaljának parancsnokává nevezte ki augusztus ele­jén s a rácok ellen, Verbász alá küldötte. Lenkey Károly csakhamar éles súrló­dásokba keveredett ott Berchtold tábornok gróf Castiglione cs. huszárezredes és más osztrák főtisztekkel, kiknek a magyar ügy és érdekek elleni magatartását rögtön föl­ismerte. Hazájáért lángoló szívének elke­seredése gyakran fölülkerekedett a ka­tonai fegyelem némaságot parancsoló szi­gorán, miért is zászlóaljával együtt kény­telen volt visszatérni Hevesmegyébe. 1848. december „közepén, a honvé­delmi kormány rendeletére, Almássy Pál kormánybiztossal a Kassát fenyegető Schlick ellen nemzetőrökből és önkéntesek­ből, alig tiz nap alatt, hat század lovasságot toborzott. Mielőtt azonban csapata szerve­zését befejezhette volna, a honvédelmi bi­zottmány elnökének, irányában tanúsított eljárása által megsértődött s beadta le­mondását. Hazájának azonban tovább is szol­gálni akart s nemzetőri csapatok alakíts- j sávai és szervezésével foglalkozott. Az idő és a közbejött események el­lenben fényes elégtételt szolgáltattak neki. 1849 ápr. 2-án a 10-ik huszárezred ezre­desévé nevezték ki. 1849. ápr. 16-án vette át Váczott a 10. (Vilmos) huszárezred pa­rancsnokságát. Mindjárt elrendelte, hogy az ezrednél magyar legyen a vezényszó > s evvel bizalmat és rokonszenvet ébresz­tett maga iránt a legénységben. S hogy nem csalódtak ,benne, fénye­sen bebizonyult Budavár ostrománál. Gör- geynek nem lévén embere, egy szép reg­gel azzal a hírrel lepték meg, hogy az 1848. decemberében szervezett Hunyady- huszárezredhez helyezték át, mint ezred­parancsnokot. *) A Vilmos huszárok annyira zokon vették ezt a hirtelen változást, hogy az egész tisztikar be akarta adni lemondását. Lenkey azonban, ki a haza ügyét mindig elsőnek tartotta, határozottan tiltakozott a veszélyessé válható példa ellen, Megeskü­dött egyúttal, hogy semmiféle előléptetést el nem fogad mindaddig, míg szeretett baj társaihoz vissza nem helyezik. *) L. Breit József «Magyarország 1848—49-iki függetlenségi harcának katonai története.* T. 142. !. A kormányzó, kihez elégtételért fo­lyamodott. avval az ajánlattal igyekezett kiengesztelni, hogy tábornokká nevezi ki, de Lenkey ezt visszautasította s a sza­badságharc végéig ezredes maradt, bár Kossuth később, a Tiszánál vívott csaták közben, ismételte ezt a az ajánlatát. Júniusban Lenkey Cegléd és Szolnok táján 18,000 főre rúgó tartaléksereget gyűj­tött. Ezt Perczel, mint parancsnok két hadosztályba osztotta s ezek egyikének vezérletét Lenkeyre bízta. A hadjáratnak ezután következő végzetes fordulatai és szomorú esélyei között is emberül meg­állotta helyét Lenkey, mert az általános zavar és fölbomlás talán egyetlenegy had­osztályt sem érintett oly kevéssé, mint Lenkeynek erős kézzel vezetett és az ő példája által lelkesített csapatait. 1849. aug. 2-án Szőregre érkezve, Dembinszky tartalékseregébe nyert beosz­tást, s részt vett a szegedi ütközetben. Midőn azonban Perczel Mórt Mészáros és Dembinszky, a Lenkeyvel közösen szer­vezett tartalék hadvez&letétól fölmentette, Lenkey ismét beadta lemondását. A katasztrófa ekkor már rohamos léptekkel közeledett. Vereséget vereség követett s a nemzeti zászló nem volt már diadalok büszke jelvénye. A vezérek közt kölcsönös vádak és szemrehányások mind mélyebbre vájták a meghasonlást ■ min­den bomlásnak indűlt. (Vége köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom