Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-01-29 / 24. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1924. január 29. A város műszaki munkálatai a múlt évben. fegyelmi büntetések alkalmazását sürgeti, a harmadik illemtanári kezelést ajánl ne- kik, a negyedik pedig azt mondja, hogy hiányzik a nevelésük s durvasággal akar­nak népszerűvé lenni a tömeg előtt. Püspöki közös pásztorlevél a házassági elválásokról. A magyarországi latin- és görögszer- íartású rőm ai katolikus püspökök, az el­múlt év őszén megtartott konferenciájukon többek között behatóan foglalkoztak a há­zassági elválások kérdésével is. Az egyre szaporodó válások veszedelmének elhárí­tására a püspöki kar több rendszabályt beszélt meg és ezek egyike az a közös pásztorlevél, amelyet most adtak ki és amelyet a farsang egyik vasárnapján az ország összes plebániateroplomaib n a szó­székről olvasnak fel a lelkészek a hívek előtt. Mentsük azt, amit még lehet! Végveszélyben van a gyümölcsfa állomány. Eger, 1924. január 28. A földmívelésügyi minisztérium ki­küldötte Füredi Jenő dr., Orsz. Kertészeti egyesületi igazgatót, hogy előkészítse a növényi és állati ellenségek pusztításának eddig hanyagúl odavetett gyümölcsfák védelmét. Az előadáson megjelent Trak Géza h. polgármester, Bayer Henrik ta nácsossal, továbbá a város gyümölcsfa­tulajdonosainak legértelmesebbjei. A jelen voltak érdeklődéssel hallgatták a fehér­vánkos penész (monilia) és a vértetfi kár­tevők ismertetését és úgy ezek, mint az összes károk ellen való egyetemes véde­kezés módját. A fák tövének júliusi fel­ásása a csurgóig, a havonkint alkalmazott és elégetni való enyv-gyűrúk, a lombhul- latás után lekapart és lekefélt kéreg a 15*/« os fakarbolineummal permetezés, vagy ugyanaz y,9/« os mészkén-kaliforniai-lével, vagy szulfarollal, ártalmas hulladékok el­égetése, a fák sebeiuek gyümölcskátránnyal kezelése. Ezek volnának azok az új munkák, amik nélkül gyümölciészetünk elpusztúl. Pedig ennek — éppen most, mikor elsze­gényedtünk — nem szabad megtörténnie. Úgy kell neki indúlni a védekező munká­nak, mint régen a filoxera és a peronosz- pora ellen mentünk. És hogy a gyöngébb gyümölcsös gazdák kedvöket ne veszítsék, ezért a kormány közös védőanyag ellátás­sal jön segítségökre. Továbbá, hogy a kiosztás takarékos és megfelelő is legyen, a gyümölcsfákról katasztert fognak ké­szíteni. Bayer Henrik tanácsos kérte, hogy a polgárság jelentse be gyümölcsfáit fajták szerint. Ezt a nagy munkát olcsóbban megalkothatják, ha kevesebbet kell hely­színi összeírással végezni. Szólt az értel­metlenekről is, akik rémeket és adót lát­nak az új összeírásban. Minthogy ez a kérdés sok millió hasz­not jelent a gyümölcsös gazdáknak és részleteiben is több újítással kapcsolatos, még foglalkozunk vele. Az előrelátható fagykárok után nagy az aggodalom, hogy az eddigi jelentékeny jövedelmet hosszú éveken át kell majd nélkülözni, miközben a néptáplálék is megosappen. Eger, 1924. január 28. Kálnoky István dr. a közgyűlésen fölolvasott tevékenységi jelentésben kitér- jeszkedett az építkezésekre is. E szerint a makadám utakat zúzott kővel terítették. De csak 350 m3 fedanyagra volt fedezet, ennélfogva csak a Dr. Szmrecsányi Lajos-, Verbőczy- és Knézich Károly utcák útvo­nalait hozhatták rendbe. A többi utcában csak a kátyúkat töltötték be. A Vitkovics-utcai új makadám kiépí­tése jő hatással volt a telkek és házak értékének emelkedése tekintetében. Az előbb gyalog is járhatatlan utcára néző telkekből már kettő is talált új tulajdo­nost, sőt már ház is épült ott. A rossz idő akasztotta meg a Hadnagy utca ki­építését. A közvágóhíd sokba került, de még nincs befejezve a javítása. Cserepezték, csatornázták, vízvezetékkel látták el, a sertés-perzselőben betonoztak, a vágóhe­lyiségek oldalát is betonozták, medencéket Eger, 1924. január 28. Az utak és középületek gondviselé­sével foglalkozó hivatalnak M. Kír. Állam- építészeti hivatal a neve. Vármegyénk eme hivatalát Tóbiás József kir. műszaki tanácsos vezeti. Jóllehet Török Árpád műsz. tanácsos és Steiger József kir. mér­nökök reggeltől estig, hivatali órákon túl terjedő, kimerítő munkával birkóznak, a munka nem csökken, sőt gyarapodik. Tóbiás tanácsos előzékenyen ad tájé­koztatást a szőnyegen lévő kérdésről. — Sajátságos, hogy egyrészről a munkanélküliek nagy számáról hallani, másrészről azt kell tapasztalni, hogy a kavicstöréshez nem kapunk elég munkást. Azt kellene hinni, hogy a munkanélküli­eknek, vagy nem ízlik ez a munka, vagy pedig válogatnak a munkanemekben. Bi­zonyos természetű munktkat nem akarnak végezni. Kisköre, Tarnaszentmiklős környékén, szóval az alföldi vidékek útépítésénél a kavicitörőket a szomszédos Szolnok vár­megyéből, Fegy vernékről kell toboroznunk. De így vagyunk a hatvani és gyöngyösi járásokban is, ahol a Jászságból kapjuk a munkásokat Azt kell következtetnünk ebből, hogy Heves megyének a népe nincs ez idő szerint munka nélkül! Talán Eger környékén inkább vannak, mert a közzétett hivatalos hirdetmények mégis jártak némi eredménnyel. — Hol alkalmazzák a munkásokat ? — kérdeztük. — Egyrészt a kőfejtésnél, másrészt a kavicstörásnél. A Sírok—kétvárközi bá­nya munkáshiánnyal, küzd De a viliói kőbányában sincsen munkásunk. Pedig az akkord-munkában 12—15 ezer koronát megkereshetnek naponta a munkások. Rscskről hallottuk, hogy volna munka- nélküli, még sem értjük, hogy a kétvár­közi bányába nem jönnek;. Lehetséges, hogy a közeli szénbányák kedvezményei vonják el őket tőlünk. — Miért kerülik a kavicstörést ?J és feltöltéseket létesítettek. Az 1924-re tervezett munkákhoz az anyagokat már beszerzik. Amint kitava­szodik, javítják a megromlott aszfaltot. A lakásépítéshez is megvan már a fa és tégla. Megvan az iskolák cserepezé- séhez kellő fedőanyag is. Nyugodtan tekinthet a város egy hirtelen bekövetkező olvadás, vagy áradás elé, mert. a vágőhídkörnyéki patakszabá­lyozás a víz levonulását sietteti. A városi kertészet tágas üvegházat kapott, így ez az üzem most már jövedel­mező lehet. Sajnos a magánépítkezés pang. 1990- ban 7, 1922-ben 10 nagyobb építkezés volt a városban, 1923-ban pedig csak 9. Ez is igazolja, hogy az építkezés még mindig nem gyümölcsöző befektetés. A műszaki kérdések előadója a le­folyt évben is Rapcsák József műszaki tanácsos volt. — A munka maga nem nehéz, inkább fortélyos, amit azonban könynyen meg lehet tanúlni. Azonban a palócok nem szokták az ilyen munkát és talán inkább az erdőség köti le őket. A bért kölcsönös megegyezéssel állapítjuk meg, volna tehát kereset, volna munka bőven, csak munka­kedv lenne. — Hogyan győzik a tenger hivatali munkát? Van e itt is létszámcsökkentés? — Sőt. Mérnökre volna szükség. Kevés ennyi munkához a munkaerő. Az elfoglaltság óriási. Olyan, hogy nem lehet tőle mozogni. Lehetetlenség némelyik ügy­nek elintézéséhez hozzáférni. Útkapárói kinevezések volnának itt, amiket nem va­gyunk képesek hosszú idő óta sorra ké­szíteni. Ma nem olyan a helyzet, mint a háború előtt, mikor mindent vállalkozásba lehetett és kellett is adni. Akkor a hiva­talnak az ellenőrzés, utalványozáson kívül a tervezések adtak munkát. Ma, mindeat a hivatal kénytelen előteremteni. Kavicsot kitermelni, aprózni, szállítani, átvenni, fizetni a munkásokat, számadásokat, ter­veket, előirányzatokat készíteni. A mér­nökhiány az államot súlyosan érinti. Mikor megköszöntem a kimerítő tá­jékoztatásokat és a cirkálómmá! és szá­molásokkal szorgoskodó mérnöki szobá­kon átsurrantam, az a gondolat bántott: Miért nincs kevesebb jogászunk és több mérnökünk ? Talán ugyanazon oknál fogva, mint kaviosmunkásunk ? Arany lakodalom régi vőféllyel. Eger, 1924. január 28. Folyó hő 24 én a beaenyőtelki temp- ban lélekemelő kis ünnepség volt. A községnek egyik legderekabb kis­gazdája, Krűton János tartotta hűséges feleségével házasságkötésüknek ötvenéves jubileumát. Ez alkalomból az öreg pár az idők folyamán emberekké lett gyerme­keivel és ezek családjaival jelent meg az Úr felment szolgája előtt, hogy a kifür­készhetetlen isteni Gondviselésnek ezen ritka kegyelméért leborulva adjanak há­lát az Úristennek. Ahol nincs munkanélküliség. A hiányos létszámú hivatalok egyikében. — Mi igaz a vármegyei munkanélküliségről szóló hírekből? — A munkásrajok és munkaalkalmak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom