Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-01-22 / 18. szám

Ára 300 korona Eger, 1924. január 22 kedd. XLI. évf. 18. sz. Előfizetési dijak postai szállítással eflB hóra . . 7000 E j Egész és félévi előfizetést Segged évre 20000 E — nem fogadónk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Az osztrák kölcsön hatása. írta: Dr. Nagy János. Budapest, 1 924. jan. 19. E cikket már csak azért írem, hogy a magyar kölcsönről írt cikksorozatomat befejezzem, vsgy, hogy következtessünk a magyar kölcsön hatásaira is — ha meg­kapjuk ás elfogadjuk. Deutsch Ottó füzetéből merítem az adatokat. Az osztrák kölcsön folyósítását 1922. októberben kezdették meg. Ekkor az osztrák bankóforgalom meghaladta a három billiót, az osztrák korona értéke Zürichben 00075 volt. Az 1922/23-ik állami költségvetésben a bevétel 306 millió arany­korona, a kiadás meg 628 millió arany­korona volt, vagyis a deficit 322 millió aranykoronára rúgott, tehát2 ős fél billiónyi bankóra. Ezzel szemben nálunk most 950 mil- liárdra rúg a bankóforgalom, mely február végéig 1 billió 4—500 milliárdra fog föl­emelkedni, a magyar korona 0 0175 — kö­rül fog stabilizálódni Költségvetési hiá­nyunk 140 millió aranykorona körül jár. Az osztrák kölcsön megindítása óta az állami költségvetés hiánya 26 billióról 12 billióra esett le. Igaz, hogy 270 ezer állami alkalmazottból 1924. február 1-ig el kell bocsájtani százezret. Mivel a fize­téseket újabban emelni kellett, Zimmer­mann főmegbízott előírására, újabb 50 ezer alkalmazottat kell elbocsájtani. De az adó­kat is emelni kellett: az általános kereseti adóból volt az államnak 1923-ban bevétele 40 billió, 1924-re lesz 145 billió ; rendkívüli kereseti adóból voit 1923-b«n 113 billió, 1924-ben 400 billió; a jövedelmi adóból volt 509 billió és lesz 950 billió; a for­galmi adóból volt 1923-ban 450 billió, 1924-ben fölemelték 1400 billióra. Ezekből az adókból minden osztrákra 40 arany­korona esik, nálunk 27, a cseheknél 72. Tehát mindenütt nagy adókat fizetnek. Az iparban, a kereskedelemben átmeneti­leg pangás állott be, mert állandó lévén a korona, a közönség nem vásárolt oly mohón, mint azelőtt, misor attól kellett félnie, hogy pénze a felére esik le egy hét múlva. Az ipari munkások közt a pangás miatt a munkanélküliek száma 58 ezerről 1923. májusra 167 ezerre szö­kött, de már októberre 77 ezerre apadt. A közszükségleti cikkek árában egy­két hónapon át olcsóbbodás állott be, de 1923. januártól megint drágultak az árak a stabil korona ellenére s a nyáron újra estek az árak. A baukértókek rohamosan emelkedtek 92%-ról 812 °/ora, az ipari vállalatok értékpapírjai pedig 84°/o-ről 165°/o ra emelkedtek. Hát mit ért ekkor a kölcsön? Megint a bankosoknak használt!! Használt a köz­nek is. Az államnak adott kölcsönnel más idegen pénz is jött az országba. A stabil korona mellett megindult a komoly munka, a takarékosság; megszűnt a konjunktúra, a játékszenvedély, a spekuláció, eltűntek a siberek, megakadt a máról-holnapra való munkanélküli meggazdagodás. A ka­matláb 80—100°/o-ról 20—22°/o-ra esett le, kölcsönt újra könnyen lehet szerezni. Az emberek kezdik a pénzt becsülni, kezde­nek vele takarékosan bánni. A külföldi kölcsön megindításakor 21 millió aranykorona volt a bankbetét, de már 1923. februárban 15 5 millióra emelkedett. Ez az emelkedés folyton tart, «tue**V*©**®* mert nem félnek többé az emberek, hogy a bankokban lassankint elpárolog, meg­takarított pénzük. Hogy nálunk mi lesz az eredmény? Ne igyunk még előre a medvs bőrére! Majd megtudjuk úgy a nyár derekán. De annyi bizonyos, hogy nem messze,{vagyunk Ausztriától; az meg még bizonyosabb, hogy ha nem kell többé tartanunk pénzünk esésétől és tudjuk, hogy éveken át állandó koronával fogunk dolgozni: akkor az egész gazdasági és pénzügyi viszonyainkban egészségesebb és a békének megfelelőbb idők köszönnek reánk. Az egészségért pe­dig minden áldozatra késznek kell lenni. «»a n -Twwisai'V»»»®®®»»»®®«»»»® ti’Hts i| „Anglia tüntet azzal az erős érdeklödéssel, amit Magyarország ialpradllítdsa iránt tanúsít“ Bées, MTI. A «Neue Freie Presse» ve j zércikkben foglalkozik azzal az esemény­nyel, hogy György angol király kihallga­táson fogadta Bethlen István gróf magyar miniszterelnököt. Egyik leghatalmasabb fejedelem, Írja a lap, aki magának mondja a lakott föld jelentős részét és akit több, mint 500 millió ember tart uralkodójának, fogadta egy legyőzött ország kormányá­nak a fejőt. Sorsdöntő történetek, amikor sikerül az ellentétes álláspontokat lénye­gesen közelebb hozni egymáshoz. Az an­gol királynál történt kihallgatás azt jelenti, hogy Anglia nyilvánvalóan tüntet azzal az erős érdeklődésével, amelyet Magyar- ország talpraállítása iránt tanúsít. Ez a j kihallgatás azt jelenti, hogy az angol ki­rály ugyanazt teszi Magyarországért, amit annak idején az olasz király tett Ausztriá­ért ; jelenti a kiszabadulást a békeszerző- j dés béklyóiból, megszabadulást attól az érzéstől, hogy Pária abban ringathassa magát, mintha az ő rabbilincseibe volnánk j zárva. A kihallgatás nobilis és szép de­monstráció volt. ■ imwmí. a*«*­pénzügytcHniHal Vrlfscl Körül folynaH a londoni tárpyalásoK. Budapest, 1924. jan. 21. Bethlen István gróf miniszterelnök londoni tárgyalásai még koránsesn jutot­tak odáig, hogy a kölcsön ügyében konkré­tumokról lehetne beszélni. A helyzet jelenleg az hogy a íárgyalásokat kizáró­lag pénzügyteknikai kérdések dominálják. A bizottságok újból tárgyalás alá vették a nemzetek szövetsége által készített sza­nálási tervet. Határozat egyetlen kérdés­ben sem történi eddig és minden ezzel ellenkező hír vagy felületes vagy érde­kelt forrásból származó beállítás. London. A magyar miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy a jővátételi összeg tekintetében eddig fenntartott kifogásait el­ejti s hogy a 10 milliós jővátételi tör­lesztést elfogadja és pedig az 1926—1945. évekre terjedően — a helyzetet lényege­sen megjavította, úgy, hogy a bizottság ülésén általános optimizmus uralkodik. Hiszik, hogy a tárgyalások eredménye a végleges jegyzőkönynek megszerkesztése és annak aláírása lesz. Ezután már csak a jővátételi bizott­ságnak kell még állást foglalnia hogy en­nél az utolsó nehézségeket is elhárítsák. Már Benes is jóllakott a franciákkal ? Prága, 1924. január 20. A «Prager Abenzeitung» szenzációs megjegyzést fűz Benes és Macdonald tár gyalásaihoz. Biztos tudomása szerint ugyan­is Benes arról is biztosította Macdonaldot, hogy a jővátételi kérdésben az angol ál­lásponthoz csatlakozik. Ez a jelenség Prágában óriási feltű­nést keltett, mert Benes eddig minden mellékiekintet nélkül a francia álláspont szolgálatában állott. j Vége a Prónay-pörnek. Budapest, 1924. jan. 21. A Prőnay Pál régóta folyt becsület- sértési pőre véget ért és Győrffy László, őrnagy hadbíró szombaton a közönség teljes részvétlsnsége mellett hirdette ki az ítéletet. A hadbíróság bűnösnek mondotta ki Inczédy Ágoston főhadnagyot, Kiss László hadnagyot, Latzkovics László fő­hadnagyot és Molnár Endre főhadnagyot tiszti becsületsértés bűntettében. Azért Latzkovicsot 10 napi, Inczády, Kiss Lász­lót, Molnár Endrét 1—1 heti foglárfogház- ra ítélte, a többieket felmentették

Next

/
Oldalképek
Tartalom