Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-22 / 18. szám
Ára 300 korona Eger, 1924. január 22 kedd. XLI. évf. 18. sz. Előfizetési dijak postai szállítással eflB hóra . . 7000 E j Egész és félévi előfizetést Segged évre 20000 E — nem fogadónk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Az osztrák kölcsön hatása. írta: Dr. Nagy János. Budapest, 1 924. jan. 19. E cikket már csak azért írem, hogy a magyar kölcsönről írt cikksorozatomat befejezzem, vsgy, hogy következtessünk a magyar kölcsön hatásaira is — ha megkapjuk ás elfogadjuk. Deutsch Ottó füzetéből merítem az adatokat. Az osztrák kölcsön folyósítását 1922. októberben kezdették meg. Ekkor az osztrák bankóforgalom meghaladta a három billiót, az osztrák korona értéke Zürichben 00075 volt. Az 1922/23-ik állami költségvetésben a bevétel 306 millió aranykorona, a kiadás meg 628 millió aranykorona volt, vagyis a deficit 322 millió aranykoronára rúgott, tehát2 ős fél billiónyi bankóra. Ezzel szemben nálunk most 950 mil- liárdra rúg a bankóforgalom, mely február végéig 1 billió 4—500 milliárdra fog fölemelkedni, a magyar korona 0 0175 — körül fog stabilizálódni Költségvetési hiányunk 140 millió aranykorona körül jár. Az osztrák kölcsön megindítása óta az állami költségvetés hiánya 26 billióról 12 billióra esett le. Igaz, hogy 270 ezer állami alkalmazottból 1924. február 1-ig el kell bocsájtani százezret. Mivel a fizetéseket újabban emelni kellett, Zimmermann főmegbízott előírására, újabb 50 ezer alkalmazottat kell elbocsájtani. De az adókat is emelni kellett: az általános kereseti adóból volt az államnak 1923-ban bevétele 40 billió, 1924-re lesz 145 billió ; rendkívüli kereseti adóból voit 1923-b«n 113 billió, 1924-ben 400 billió; a jövedelmi adóból volt 509 billió és lesz 950 billió; a forgalmi adóból volt 1923-ban 450 billió, 1924-ben fölemelték 1400 billióra. Ezekből az adókból minden osztrákra 40 aranykorona esik, nálunk 27, a cseheknél 72. Tehát mindenütt nagy adókat fizetnek. Az iparban, a kereskedelemben átmenetileg pangás állott be, mert állandó lévén a korona, a közönség nem vásárolt oly mohón, mint azelőtt, misor attól kellett félnie, hogy pénze a felére esik le egy hét múlva. Az ipari munkások közt a pangás miatt a munkanélküliek száma 58 ezerről 1923. májusra 167 ezerre szökött, de már októberre 77 ezerre apadt. A közszükségleti cikkek árában egykét hónapon át olcsóbbodás állott be, de 1923. januártól megint drágultak az árak a stabil korona ellenére s a nyáron újra estek az árak. A baukértókek rohamosan emelkedtek 92%-ról 812 °/ora, az ipari vállalatok értékpapírjai pedig 84°/o-ről 165°/o ra emelkedtek. Hát mit ért ekkor a kölcsön? Megint a bankosoknak használt!! Használt a köznek is. Az államnak adott kölcsönnel más idegen pénz is jött az országba. A stabil korona mellett megindult a komoly munka, a takarékosság; megszűnt a konjunktúra, a játékszenvedély, a spekuláció, eltűntek a siberek, megakadt a máról-holnapra való munkanélküli meggazdagodás. A kamatláb 80—100°/o-ról 20—22°/o-ra esett le, kölcsönt újra könnyen lehet szerezni. Az emberek kezdik a pénzt becsülni, kezdenek vele takarékosan bánni. A külföldi kölcsön megindításakor 21 millió aranykorona volt a bankbetét, de már 1923. februárban 15 5 millióra emelkedett. Ez az emelkedés folyton tart, «tue**V*©**®* mert nem félnek többé az emberek, hogy a bankokban lassankint elpárolog, megtakarított pénzük. Hogy nálunk mi lesz az eredmény? Ne igyunk még előre a medvs bőrére! Majd megtudjuk úgy a nyár derekán. De annyi bizonyos, hogy nem messze,{vagyunk Ausztriától; az meg még bizonyosabb, hogy ha nem kell többé tartanunk pénzünk esésétől és tudjuk, hogy éveken át állandó koronával fogunk dolgozni: akkor az egész gazdasági és pénzügyi viszonyainkban egészségesebb és a békének megfelelőbb idők köszönnek reánk. Az egészségért pedig minden áldozatra késznek kell lenni. «»a n -Twwisai'V»»»®®®»»»®®«»»»® ti’Hts i| „Anglia tüntet azzal az erős érdeklödéssel, amit Magyarország ialpradllítdsa iránt tanúsít“ Bées, MTI. A «Neue Freie Presse» ve j zércikkben foglalkozik azzal az eseménynyel, hogy György angol király kihallgatáson fogadta Bethlen István gróf magyar miniszterelnököt. Egyik leghatalmasabb fejedelem, Írja a lap, aki magának mondja a lakott föld jelentős részét és akit több, mint 500 millió ember tart uralkodójának, fogadta egy legyőzött ország kormányának a fejőt. Sorsdöntő történetek, amikor sikerül az ellentétes álláspontokat lényegesen közelebb hozni egymáshoz. Az angol királynál történt kihallgatás azt jelenti, hogy Anglia nyilvánvalóan tüntet azzal az erős érdeklődésével, amelyet Magyar- ország talpraállítása iránt tanúsít. Ez a j kihallgatás azt jelenti, hogy az angol király ugyanazt teszi Magyarországért, amit annak idején az olasz király tett Ausztriáért ; jelenti a kiszabadulást a békeszerző- j dés béklyóiból, megszabadulást attól az érzéstől, hogy Pária abban ringathassa magát, mintha az ő rabbilincseibe volnánk j zárva. A kihallgatás nobilis és szép demonstráció volt. ■ imwmí. a*«*pénzügytcHniHal Vrlfscl Körül folynaH a londoni tárpyalásoK. Budapest, 1924. jan. 21. Bethlen István gróf miniszterelnök londoni tárgyalásai még koránsesn jutottak odáig, hogy a kölcsön ügyében konkrétumokról lehetne beszélni. A helyzet jelenleg az hogy a íárgyalásokat kizárólag pénzügyteknikai kérdések dominálják. A bizottságok újból tárgyalás alá vették a nemzetek szövetsége által készített szanálási tervet. Határozat egyetlen kérdésben sem történi eddig és minden ezzel ellenkező hír vagy felületes vagy érdekelt forrásból származó beállítás. London. A magyar miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy a jővátételi összeg tekintetében eddig fenntartott kifogásait elejti s hogy a 10 milliós jővátételi törlesztést elfogadja és pedig az 1926—1945. évekre terjedően — a helyzetet lényegesen megjavította, úgy, hogy a bizottság ülésén általános optimizmus uralkodik. Hiszik, hogy a tárgyalások eredménye a végleges jegyzőkönynek megszerkesztése és annak aláírása lesz. Ezután már csak a jővátételi bizottságnak kell még állást foglalnia hogy ennél az utolsó nehézségeket is elhárítsák. Már Benes is jóllakott a franciákkal ? Prága, 1924. január 20. A «Prager Abenzeitung» szenzációs megjegyzést fűz Benes és Macdonald tár gyalásaihoz. Biztos tudomása szerint ugyanis Benes arról is biztosította Macdonaldot, hogy a jővátételi kérdésben az angol állásponthoz csatlakozik. Ez a jelenség Prágában óriási feltűnést keltett, mert Benes eddig minden mellékiekintet nélkül a francia álláspont szolgálatában állott. j Vége a Prónay-pörnek. Budapest, 1924. jan. 21. A Prőnay Pál régóta folyt becsület- sértési pőre véget ért és Győrffy László, őrnagy hadbíró szombaton a közönség teljes részvétlsnsége mellett hirdette ki az ítéletet. A hadbíróság bűnösnek mondotta ki Inczédy Ágoston főhadnagyot, Kiss László hadnagyot, Latzkovics László főhadnagyot és Molnár Endre főhadnagyot tiszti becsületsértés bűntettében. Azért Latzkovicsot 10 napi, Inczády, Kiss Lászlót, Molnár Endrét 1—1 heti foglárfogház- ra ítélte, a többieket felmentették
