Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-06-27 / 147. szám
2 JSÖKi NÉP ÜJ SAU 1924 június 28 Cserkész zászló-avatás lesz. Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő szenteli meg a zászlót Eger. 1924. június 27. Vasárnap, Póter-Páí napján, nem mindennapi ünnepség színhelye lesz a Dobó István főreáliBkolának vakolatát hullató épülete. Zászlóavatás lesz. A páratlan lelkeeségű Dobó-cserkészek zászlójuknak minden szögét maguk áüf tották elő. A régi, polgári látókörbe alig fér már bele az a leleményesség, ahogyan a jövő fiai munkálkodnak és teremtenek. Látva ezt, szemreháuyőn tekintünk a múltba, mely a mai öregek ifjúságát olyan sivárnak tünteti föl, amely múltban nincs az alkotásnak emléke sem, (inkább a rontás-bontásnak). Éa bizalom lep meg, mikor a jövőbe tekintünk. Ennek az ifjúságnak juthat szerep még nagyobb alkotásokra is, — képes lesz rá! ♦ Az egri m. kir. Dobó István állami főreáliskola vasárnap, június 29-én, d. e. 9 órakor tartja évzáró ünnepségét. Ezzel kapcsolatban lesz a Dobó István cserkész csapat zászlajának megszentelése is, melyet Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő, a cserkész nagy-tanács tagja, a ciszterciek templomában reggel, a 8 órai hála adó szentmise alkalmával fog végezni. A szentmise után, a főreáliskola ud varán, a zászlőanya helyettese, Vitéz Gaály Ernöné úrasszony, a kővetkező műsor keretében adja át a zászlót a parancsnoknak : 1. Himnusz, énekli a vegyeskar, 2. Vucskits Jenő tanár beszéde. 3. Zászlőezögek beverése és ünnepélyes átadás 4. Isten, király, haza. Vegyeskar. 5. Előttem a zászló. Szavalja Füszter János VI. o. t. 6. Cserkész induló. Vegyeskar. A zászlőszentelést nyomban követő zárőünnepély műsora: 1. Magyar jövő himnusza. Dohnányi- tól. Vegyeskar. 2. Egri diák. Hevesi Gusztávnétól, szavalja Hevesi Gy. I. o. t. 3. Riasztó. Sajó S.-tól, szavalja. Polgár Lajos VI. o. t. 4. Magyar tánc. Brahmatól, zongorán előadja Cigler Pál VI. o. t. 5. Hitem, magyarságom. Kelemen Gézától, szavalja Sávoly M. VII. o. t. 6. Vagyunk még magyarok. Sajó S.- tól, szavalja Milassin J. VIL o. t. 7. Népdalok. Vegyeskar, 8. Az utolsó magyar. Sajó S.-tól, szavalja Tömösközi E. VIII. o. t. 9. Polonaise. Chopin-tól, zongorán előadja Kroh P. VI o. t. 10. Az igazgató záróbeszéde, a jutalmak kiosztása. 11. Rákóczi induló Vegyeskar. Zongora kísérettel. Mindkét ünnepiégre ezen az úton hívja meg a szülőket és a cserkészet barátait az iskola igazgatósága. Olcsósági hullám a zöldségpiacon. A városi zöldsegüzem vasárnap kozdi meg a zöldségfélék árusítását. Eger, 1924. június 27. A pénteki heti piac örveudetes meglepetéssel szolgált a már-már bizalmukat vesztett háziasszonyoknak. A zöldságne- műek árai, szinte tegnapról mára, valósággal zuhantak s egyes cikkeknél 60—70 %-os áresések következtek be. Az árzuhanás oka egyelőre a rengeteg felhozatal. Ar.nyi zöldségféle régen volt a piacon, mint tegnap. Persze most kezdődik a szezonja a nyári főzelékféléknek, azért megy lefelé az ára. Egyébként mindenben mintha megállapodtak volna az árak. A csirkepiacon 35—60 ezer koronáért lehetett csirkét kapui, a libát pedig 90 ezerért kínálták. A marhahús ára is 28,000 koronára esett vissza A zöldségpiacon annyi már a zöldbab, hogy vizei lehelne vele rekeszteni. 15,090 koronáért is lehetett hajnalban put- tonát venni. A kofa azonban még mindig 4500 koronára tartja kilóját. A borsó is olcsó A tök kilója 1500 koronával esett, s ma már 1000 koronáért adták kilóját. Gyökér, répa 100 koronára esett csoraón- kint. Tej is rengeteg volt. De a csökönyös falusiak a 3500 koronából alig akartak engedni. Mégi3 kénytelenek voltak 3, sőt 2 és V« ezer koronáért is odaadni — későbben, mert hiszen visszavinni nem akarták. A vaj darabja 14.000 K volt, a túróé 1200 korona. Itt említjük meg, hogy a Közellátás zöldség üzeme vasárnap reggel már magkezdi árusítását, amely csak ismét mérsékelni fogja a piaci árakat, így további áresésre van kilátásunk. A zöldségüzem már reggel 4 órakor kinyit és délelőtt 10 órakor zár be. Egyelőre vajbab, tök, kala- rábé, retek stb kerülnek árusításra. Bővítik a Népszövetséget. London, M. T. I. A Daily Telegraph közli lord Carmor-nak a nyilatkozatát, mely szerint lord Carmor a Népszövetség szept. ülésén indítványt fog előterjeszteni, hogy a képviselők számát 13-ról 15 re, az állandó tagok számát pedig 4-ról 6-ra emeljék. Reméli hogy Némát- és Oroszország felvételével a Népszövetség keretén belül a mostani viszonyok nem változnak. KIS HÍREK 4 NAGYVILÁGBÓL Külföld. Egy amerikai tőkecsoporttal tárgyalások kezdődtek a magyar kölcsönben való részvétel ügyében. — Anglia megcáfolja a francia—angol—belga védelmi egyezmény hírét. — A Temps szerint nagy fejlődés vár a magyar gazdasági életre. — A Ruhr-vidék bányacso- portjáaak képviselőit tanácskozásra hívták össze. — Több cíeh minisztérium megszüntetését tervezik. — A bukaresti paraszt párt és nemzeti-párt kimondotta a fúziót. — Mussolini novemberig elnapolja a Kasern volt korlátozva,’s igy miután azon I borokat akárkinek másnak is eladhatta, j vagy apránként elmérethetta volna, az i alázatosan tiszteltBizotmánynak igazság szeretető nem engedheti, hogy én csupán azért, mert boraimat pinczéjéből a lezáróié« előtt, szerződésem értelmében el nem hordattam, azokhoz való jogomat átalyában elveszítsem.» Később Sándor württembergi királyi herceg közbenjárása folytán, a 12 évből nyolcat elengedtek. így nyílt meg börtönének ajtaja 1853. dec. 19-én. Lenkey a börtönben is szivén viselte családja sorsát. Vagyonát ugyanis a hadi- törvényszék (mint éppen fentebb említettem) lefoglalta s ezért az aradi várban lakó Maixner nevű cipésztől nemcsak megtanulta ezt a mesterséget, hanem társainak ugyanott tisztességes áron már cipőket is készített. Itthon azonban már nem igen vehette hasznát e tudományának, mert a közbizalom más alakban gondoskodott róla. 1861. után Lenkey Károly volt az egri ellenzéknek egyik vezére s mikor 1867-ben a törvényhatóságok ismét megkezdették mii ködösüket, egyhangúlag megyei főszámvevőnek választották. Ettől ! kezdve minden erejét és idejét hivatalának | szentelte. * Halálával kapcsolatban az »Eger« című hetilapnak 1874,_ május 21 én megjelent (21.) számában többek között a következő hírt olvashatjuk róla : Az 1848/49- iki szabadságharcban a hevesmegyei nemzetőrök élén küzdött a rácok ellen a Te- merin ét Járek környékén folyt véres csatákban . . . Rettenthetetlen bátorsága s hősi vitézsége fokonkint emelték öt honvédezredesi rangra, mely állásában kitűnő szolgálatokat tetthazájánaks fényes katonai tehetségeinek számos csatában adta jelét... Főszámvevői működéséről ezt mondja az egykorú tudósítás: •Tisztét élte utolsó percéig ernye- detlen buzgalommal töltötte be. Mint városunk polgára, a kettős megye tisztviselője, egyenes lelke, nemes katonás magatartása, páratlan becsületessége, szilárd jelleme, s e mellett szelid, nyájas, társalgási modora, előzékenysége, higgadt gondolkodásmódja s határozottsága által szerezte meg tiszttársai sze- retetét, a polgárság osztatlan becsülését és bizalmát.« Betegségéről ős haláláról ezt olvashatjuk ugyanott: »A sokszerű csapások és szenvedések által sújtott, de soha meg nem tört férfiút, még éhe alkonyán sem hagyta el az üde, mondhatnők ifjúi lélek- és testi erő, mely a betegséget talán nem is ismerte, — míg végre amily váratlanul, ép’ oly rohamosan szakasztá őt ki a halál szeretteinek köréből. Alig pár nap előtt veszélyes lüdölob rohanta meg az erőteljes testet s csakhamar véget vetett a nemes életnek. Folyó hó 18-án reggej.8 órakor, élete 73. évében, hunyt el a haza e jeles bajnoka, szerető gyermeke karjai között. Elhunytét özvegye, gyermekei, számos unokái, barátai s tisztelői gyászolják.« Temetése máj. hó 20-án volt a Fehérbarátok során lévő (ma: Arany János-u. 2. sz.) lakásáról a jeles férfiút méltán megillető kegyelettel. A gyászszertartásra a fővárosból Földváry Albört alezredes, a Hoavéd-men- ház akkori elnöke, Krivácsy József ezredes, a Honvéd-menház parancsnoka és Gánőczy FlóHán menházi jegyző is lejöttek Egerbe. jtagy tömeg kísérte ki utólső útjára, a Kisasszony-temetőbe, bol egyszerű sírja a kápolnával szemben van. (Vége.)
