Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-06-26 / 146. szám

Előfizetést dí) postai szállítással Ebb hör». - 26.000 K | Égés* és félévi előfizetési Neggedévre 76.000 K nem fogadtuk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BEEZNA Y IMRE Szerkesztőség: Eger, Licenm Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Habemus electionem. — Werner Adolf dr. lett a zirci, pilisi, pásztói, szentgotthárdi apát — Eger, 1924. június 25. Zirc öli kolostorának káptalani ter­mében mintegy 120 nagyműveltségű, izig- vépig magyar szerzetes tanár előtt hirdette ki az elnöklő Haid Kasszián ciszterci ge­nerális apát jegyzője: Habemus electio- nqm. Megvan a választás ! Werner Adolf dr. egri perjelt, főgim­náziumunk igazgatóját és c. tankerületi főigazgatót választották meg 128 szavazat­ból 84 szavazattal. ’ ' És a káptalantól kiküldöttek — mi­után a zirci bázgondnok kinyitotta a kon- veDt kapuját mely a választás alatt zárva volt, — a szentély bejáratánál, a székes- egyház ajtajában és a monostor portáján kihirdetik a künn várakozó tömegnek a választás eredményét. Szerény, nagytudású, önzetlen és tiszta szerzetesi életű férfiút emelt az apáti tró­nusra a magyarországi Ciszterci Rend. Színtiszta szív, telve meleg szeretettel minden igaz, szép, jő és nemes iránt. Telve szeretettel a magyar ifjúság, telve remény­séggel a magyar jövő iránt. Minket, akik őszinte örömmel hirdet­jük: Habemus electionem, erőB kötelékek fűznek az új apátúrhoz, mert hiszen őt viszont Egerhez fűzik a családi kötelékek s gyermek és férfikorának majdnem min­den emléke. Itt van áldott emlékű édes anyjának és boldogult édes atyjának sírja. Puritán becsületességű édes atyja évekig volt az egri m. kir. adóhivatal első tisztviselője. Innét indúlt szép sikerű pá­lyafutására testvérbátyja, Werner Gyula dr. volt országgy. képviselő és neves regény­írónk. » Tiszafüreden született 1867-ben, má­jus 14-én. Középiskolai tanulmányait Eger­ben végezte s 16 éves korában (1883. aug. 27.) lépett a Ciszterci Rendbe, mely az ő értékes egyéniségét mindenkor szinte ki­vételes szeretettel és megbecsüléssel kör­nyezte. 1887. máj. 30-án tett egyszerö foga­dalmat; mig az ünnepélyes fogadalmat 1890-ben, jun. 30-án tette le s négy nap­pal később, 1890. aug. 3 án lett áldoző- pappá. A nagyérdemű Ciszterci Rendnek tehát negyven év óta tagja s áldozőpap- ■ágának 34. évében van. Majdnem hét lusztrumot kitevő tanári ■ igazgatói működésre és sok jelentős si­kerre tekinthet vissza Werner Adolf dr. Az első öt évet Székesfehérvárott töltötte. 1895-től 1904-ig Egerben tanárkodott, hol tunárBzéki jegyző is volt Kassuba Domo­kos mellett. Midőn 1904 ben eltávozott Egerből, nagyszámú tanítványának, vala­mint azok szülőinek lelkében nagy szere- tetet és mélységes hálát hagyott bátra. Városunk művelt közönségénél, — melyet mélyen szántó, termékeny tollával és ma­gas színvonalú szabadliceumi előadásaival hódított meg, — a legszebb emlékeket hagyta. A sok finom tanulmány mellett különben legmaradandóbb alkotása a » Székes fehérvári gimnázium története.« 1904-tői 1917-ig a Rend bajai főgim­náziumának volt igazgatója s a jelentős bácskai város közéletének egyik vezetője, irányítója. Természetes ennél fogva, hogy ott is a legnagyobb tisztelet és őszinte szeretettel párosult megbecsülés környezte. Bajai igazgató korában (1911-ben) halt meg Vajda Ödön s ugyanabban az évben (szeptember 19-én) tartott választás alkal mával it öt akarta rendtársainak egy te­kintélyes része az apáti méltóságra emelni. Mikor Kassuba Domokos, aki az egri főgimnáziumot rekonstruálta, 1917-ben nyu­galomba vonult, Werner Adolf dr. Egerbe jött igazgatónak és perjelnek. Az uj igazgatóra, bár 13 éve vált meg városunktól, élénk szeretettel és nagy­rabecsüléssel emlékezett mindenki. Volt. iskolatársai, továbbá tanítványai, kik ak­korra már erős tényezői lettek városunk és vármegyénk közéletének, valamint a szü- lőközönség is meleg rokonszenvvel fogad­ta á nagytudásu tanárt, a tapintatos pe­dagógust és a közre nézve értékes férfiút. Mindenkinek meggyőződése volt ugyanis, hogy — mint Baján jelentékeny és több­nyire vezető, irányító munkásságot fejtett ki a közélet minden terén : úgy — Eger­ben is dÚBan kamatoztatja képességeit és mindenben méltó utóda lesz Kassuba Do­mokosnak, s lelkes folytatója az ő fenn- költ munkásságának. És valóban úgy lón. Werner Adolf dr. fáradbatatlanúl dol­gozott Rendje és iskolája, tehát Hazája és Egyháza érdekében éppen úgy, mint a közélet minden terén. Legutóbb nem ki­csiny érdeme ős szerepe volt a Gárdonyi- Társaság megalakításában, melyet ez a hatalmas hajtásba szökkenő irodalmi tár­saság avval hálált meg, hogy fejővé, el­nökévé választotta. Egerre és a Gárdonyi-Társaságra nagy veszteség az ő távozása, ámde bele kell nyugodnunk, mert a Gondviselés na­gyobbra hívta őt el; arra, hogy nagyra- becsült tanítórendjének feje, majdnem 130 rendtársának atyja legyen. Büszke fájdalommal, bánatos örömmel | köszöntjük őt a zirci, pilisi, pásztói és szentgotthárdi apáti méltóságában. Vezérelje, támogassa, segítse őt min­den munkájában a véghetetleu kegyelmű Isten, aki nagyrabivatott életútját a mai napon kijelölte. Legyen ez az út hosszú, boldog és termékeny. * Az új apát a következő táviratban jelentette megválasztását Szmreesányi La­jos dr. érseknek: Az isteni Gondviselés a Rend bizal­mából az én váltamra tette a keresztet. Werner. Trak Géza polgármester, Eger várót közönsége nevében, a kővetkező telegram - mot küldötte Zircre : Méltóságot Werner Adolf dr. apát úrnak Zirc. A nagyérdemű zirci rend apátjává megválasztatása alkalmából Eger várót közönsége nevében, mély tisztelettel üd­vözlöm Méltóságodat. Városom méltán büszke arra, hogy a Rendnek nagyértékű erkölcsi ereje Eger fiát emelte maga felé arra a pia- desztátra, honnan a hazaszeretetei, a vallásosság s tudomány égő fáklyái szerte szórják éltető sugaraikat feltá­madásra kész kis országunkra. Trak Géza polgármester. Demokrácia és plutokráeia. Eger, 1924. június 25. Sokat hallunk szavalni a demokrá­ciáról, a népuralomról. Gyakran történik hivatkozás az ő-kor görög és latin nép­uralmára, mit mint eszményképet állíta­nak a tömeg elé. Pedig, aki e régi időket ismeri, tudja, hogy Athén dicsősége akkor kezdett leáldozni, mikor a nép uralkodni vágyott és megvetette a munkát; mikor demagógok, beterák alakították a közvé­leményt. Ma a népuralom hirdetői sokszor, osztályuralmat akarnak s annak hullám­taréján remélik, hogy a hatalmi polcra jutnak. így volt ez az 1918. évi forrada­lom idején is. Szociálista szájhősök izgat­tak, a nép nevében beszéltek, demokráciát hirdettek és belőle kiesett a nép, azonban kibújt a zsidó-szabadkőműves agitátor, a kommunista vezér s minden rossz, mit a kommunizmus vörös réme csak alkotha­tott. Azt hiszem, a népuralom e fajtájából egy polgártársunk sem kér; elég fájó neki a szomorú időkre való visszaem­lékezés. . Mai fogalmaink szerint a népuralom a parlamentben jut kifejezésre. Hogy a /

Next

/
Oldalképek
Tartalom