Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-06-21 / 142. szám
Ára bétközüap 1000, vasárnap 1500 korona, Bger, 1984. jtmms 22 vasárnap XL1. evt 143 ss Előfizetési di) postai szállítással Ego hóra. . 25.000 K Egész és lélévl előfizetést Negyedévre 75.000 K - - nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Felek*)« szerkesztő: BREZNflYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Riadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Nincs itt más mód, mint az, hogy ki-ki a maga józan eaze, Ítélete és a város érdekében cselekedjék a közgyűlésen c ne hallgasson másra, csak a saját be- • csületes meggyőződésére. I — >8»»a —»o — ftoo» a q»o Lám, ha a legutóbbi közgyűlésen így tesznek a város-atyák: nem születik meg az a vármegyei határozat, mely a főjegyzői választást megsemmisítette. A nemzetgyűlés ülése. Az egri összeférhetetlenség. Eger, 1924. június 21. Tudvalévő, hogy h legutóbb tartott városi részleges tisztújításon az egri származású Braun-testvérek közül egyiket főjegyzőnek, a másikat közpénztárosnak választották meg. Mivel pedig a községi törvény rendelkezése szerint a főjegyző és pénztáros — első ízigleni sőgorság kötelékén belül — rokonok nem lehetnek: a vármegye törvényhatósága legutóbb tartott közgyűlésében a főjegyző terhére kimondotta az összférhetetlenséget és választását megsemmisítette. E határozat indoka az, hogy a pénztárost már hivatalában találta a márciusi részleges tisztújítás, tehát az összeférhetetlenséget — Braun Viktor pénztáros szerzett jogait figyelembe véve — az ő javára kellett kimondani. Igazán nem foglalkoznánk evvel a kellemetlen üggyel, ha a legutóbbi városi közgyűlés izgatott lefolyása nem kényszerítene reá bennünket. Kénytelenek vagyunk tollhegyre venni azért, mivel szeretnénk biztosítani a képviselőtestület békés munkásságát. Sajnos, a március legvégén lezajlott tisztújítás nem hozta meg az őhajtott békességet. Az egymással szemben álló két párt részben nem tud, részben pedig nem akar összemelegedni. Pedig a választás mindig eshetőséggel jár és csak az egyik párt lehet győztes. A vesztes félnek nem lehet más választása, mint férfiasán belenyugodni a változhatatlanba és együtt dolgozni a győztes féllel, amely — köztudomás szerint — mindig bőkülékenyebb szokott lenni. Szomorú valóság, hogy Egerben nem így történt, hanem — mint a választás óta lezajlott két közgyűlés mutatta — mindig nagyobb űr tátong a két párt között. Már pedig, ha tovább is így folynak a dolgok, lassankint lehetetlenné válik az ellentétek áthidalása. Ezt pedig minden áron meg kell akadályoznunk, mivel közügyeinkre roppant kár háramolnék e súrlódásból. Éppen ezért s a törvény rendelkezéseinek pontos ismerete alapján, jött a jogügyi szakosztály és állandó választmány a legutóbbi városi közgyűlés elő olyan javaslattal, amely ezt a bekövetkezett vármegyei döntést nem tette volna lehetővé. Ezt a mentőtervet olyan felzúdulással és izgatott szóáradattal fogadták, ami- nőhöz foghatót ritkán iáttunk városi közgyűlésen. Legtöbben félreértették, nehá- nyan félremagyarázták, s a főjegyző sze mélye ellen irányított támadásnak minősítették azt a megoldást, amely pedig kihúzta volna ennek a kényes ügynek méregfogát. A város érdekében hangsúlyozzuk, hogy a közgyűlésen meg kell szűnnie annak a lehetetlen állapotnak, amely személyi pártok szemüvegén nézi az ügyeket s eszerint szavaz és dönt. Meg kell szűnnie annak a szerencsétlen és káros felfogásnak, amely minden becsületes szándék mögött rejtett célokat keres. . . És ha nem talál, akkor kitalál valamit csak azért, hogy & kedélyeket izgassa, az embereket — akiknek pedig vállvetve kellene dol- gozniob —, egymás ellen hangolja. Budapest, M.T.I. A nemzetgyűlés mai ülését ‘/all órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után felolvassák az interpelláciős könyvet, amelyben a következő interpellációk vannak bejegyezve: Farkas István a kereskedelmi miniszterhez a munkaszünetnek az iparban tervezett felfüggesztése tárgyában, Zsirkay János a beiügyminisster- hez az Otthon Kör szociális alapja és a pinkapénzek tárgyában, Dénes István a belügyminiszterhez a Békés megyében újabban tapasztalt löldmunkás-üldözű közigazgatási eljárások tárgyában, a miniszterelnökhöz a földreformellenes ítéletek és eljárások tárgyában, Lendvay István a kormányhoz Prőnay Púi felsőbb helyről történt rendszeres üldöztetése tárgyában, Kiss Menyhért az igazságügyi és a föld- miveléBÜgyi miniszterhez egy romániai részvénytársaság háborús szerzeményű földbirtokának törvényes megvédése tárEger, 1924. junius 21. Lapunk vasárnapi számában fenti cím alatt megjelent cikkemre a villanygyár részéről érdemleges választ vártam. Vártam, sőt biztosra vettem, hogy az igazgató kívánságomnak eleget fog tenni és felajánlja a könyvek megtekintését, hogy meggyőződhessek, miszerint mily természetű tételek emésztik fel a bevételek legnagyobb részét, mert teljesen érthetetlenek az üzemköltségeknek ily nagymérvű kiadási tételei. Különösnek találom azért is, mert a villanygyár ipari vállalatának helyzete össze sem hasonlítható a legtöbb ipar- vállalatnak helyzetével, amelyek ipari termékeiket nagyobb számú kézi munkaerővel és gépekkel állítják elő, nagy versenynek, bizonytalan munkaalkalmaknak és sok minden kockázatos eseményeknek vannak kitéve. A villánygyár ipartermékét ellenben kizárólag gép állítja elő és szolgáltatja a villanyt, verseny nélkül, biztos fogyasztás tudatában, tetszésszerinti egységárak megállapításával és semmiféle kockázatnak kitéve nincsen. Föltevésemben, sajnos, csalódtam. Úgy látom, a villanygyár igazgatója a maga részéről napirendre tőr közleményem és kívánságom fölött. Én nem. Amit elkezdek, azt be is akarom ős be is fogom fejezni. A vároB érdeke, hogy ennek az állandó elégedetlenségnek egyszer már véget vessünk és a könyvek szerinti számadatok alapján meggyőződhessünk : mi az oka a 1 tarthatatlan és érthetetlen nagymérvű kigyában, Patacsy Dénes a földmivelósügyi és belügyminiszterekhez a Fekete visle- csapolő társaság pécsi és egeresein működésének megvizsgálása tárgyában, — ugyanő a belügyminiszterhez egy, a baranyai alispánnal kapcsolatos ügy tárgyában. Az indemnitási vita következett. A vitát Battiz Gyula hosszadalmas beszédben foglalkozik a rokkent-kérdéssel. Fokozottabb nővédelmi intézkedéseket sürget, mert csak úgy lehet a nőket megmenteni a prostitúciótól. Majd a lakáskérdést teszi szóvá. A kormányai szemben bizalmatlan. A javaslatot nem fogadja el. Vasadi Balogh György a közoktatás- ügyi bizottság előadója terjeszti be bizottság jelentésűt a tanárképzés reformjáról. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülés kedden délelőtt 11 órakor lesz a mai napirenddel; majd az interpellációkra térnek át. adásoknak s miért nem szolgáltathat a villanygyár páratlanúl kedvezd helyzete mellett is olcsóbb villanyt. Alkalmilag majd rátérek arra a visz- szás állapotra is, hogy iparvállalataink már 10 év óta, a motorikus hajtóerő miatt, évi milliós károsodást szenvedve, éjjeli üzemre vannak kárhoztatva, ami sehol' az országban nem fordúlt elő. Ily körülmények között kénytelen leszek a legközelebbi képviselőtestületi közgyűléshez fordűlni, hogy a villanygyár könyveibe betekintést nyerhessek. Azt hiszem, a képviselőtestület ezt a jogos kívánságomat — tekintettel a város érdekeire — teljesíteni fogja. A könyvek áttekintése után leszek abban a helyzetben, hogy rámutathassak azokra az okokra és különösen a 362*6 millió üzemköltségek és 10*5 millió fenntartás és javítás, továbbá 4*6 millió általános üzletköltségeknél feltétlenül csökkenthető több milliós kiadási tételekre, amelyek miatt a villanygyárnak jövedelmezőséget és olcsóbb áramot biztosítani eddig nem lehetett. Saját tapasztalataim és megfigyeléseim alapján már most is megállapíthatok annyit, hogy a villanygyár szükségleten- felüli személyzettel terheli a vállalatot, ami igen tekintélyes kiadásokat okoz egyenesen a jövedelmezőség terhére. A mai nehéz viszonyok mellett a jövedelmezőséget nem lehet egyszerűen a bevételek állandó emelésével fokozni, ami az adófizető ős villanyfogyasztó közönséget terheli; hanem a kiadások fokozatos csökkentésére Néhány szó a villanygyár mérlegéhez. ii.
