Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-06-21 / 142. szám

Előfizetési di) postai szállítással Egg bóra. . 25.000 K Égisz és félévi előfizetést Negyedévre 75.000 K nem fogadnak el. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BJ3EZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Gyalázkodások ellenünk. Eger, 1924. junius 20. Magyarországot ismét igazságtalan rágalom érte. S ez a rágalom is a nem­zetközi szociáldemokrácia kebeléből indult ki. Hogy a dolog teljesen tisztán álljon előttünk, emlékezzünk vissza a magyar- országi szociáldemokraták húsvéti kon­gresszusára. Ezen a kongresszuson jelen volt Cramp «elvtárs» is, az angol mun­káspárt képviselője. A magyar szociálde­mokraták azonban itteni szerepléséről, úgy látszik, nem tartották szükségesnek a köz­vélemény tájékoztatását, pedig ahhoz, — amint ma már kitűnt — sok szó férhet. Ez az angol munkáspárti férfiú nem­rég Bécsben is megjelent a szociáldemok­rata végrehajtó bizottság gyűlésén s ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy ha­súnkról rágalmakat terjesszen. A szociál­demokraták nagyon ügyesen tudják ma­guk között széthinteni ezeket a méreg- bacillusokat s tagadhatatlan, hogy a hir szárnyán gyorsan terjednek ezek a kon­kolyhintések s Európa köztudatában szinte megcáfolhatatlannl gyökeret vernek. Mint a londoni Morning Post írja, ez a Cramp nevezetű «elvtárs» azt állította Magyarországról, hogy itt az ellenforra- radalmi terror uralma még mindig él és virágzik. S mi sem természetesebb az ő szociáldemokrata ideológiája szerint, hogy a szociáldemokrata pártoknak kötelességük a magyar proletáriátus támogatása. Csak a mai védtelen, szomorú hely­zetünkben történhetik meg az, hogy egy általunk egyebekben nagyrabecsült nem­zet munkáspárti fia hozzánk jön, itt tele beszélik a fejét bizonyos jól ismert olda­lakról ■ ő azoknak nyomban hitelt adva, a legmélyebben beleavatkozik nemzeti szuverénitásunkba és durván, illetéktelenül becsmérel, gyaláz, rágalmaz bennünket a külföld színe előtt. Cramp «elvtárs» élvezte húsvétkor a magyar vendégjogot, de avval Bulyosan vissza is élt, mert nagyon messze túlment még az idegennek kijáró s nálunk mindig tágra szabott határokon is. Cramp «elvtárs> magatartása nem lojális, nem becsületes s természetesen nem is tárgyi­lagos. Ez pedig éppenséggel nem méltó a higgadt nagy angol nemzet fiához. Ezért persze nem is Cramp «elvtárs» vonható elsősorban felelősségre, mert erős a gyanúnk, hogy ó csak a «strohman» szerepét játszotta. Az ö igaztalan kifaka- dásai s rágalmai egy belülről hamisan bebeszélt felfogást adtak vissza. Elképzel­hetetlennek tartjuk ugyanis, hogy még egy internacionalista felfogású idegen is me­részelt volna magának akkora bátorságot venni, hogy könyökig belé vájkáljon féltve őrzött nemzeti szuverénitásunkba. A «Nép­szava« valóban nagyon helyesen érezte meg, hogy a gyanú az ő tábora felé irányul: csak a magyar szociáldemokraták tájékoztathatták Cramp munkásdeiegátust ily képtelenül, a tényeknek meg nem fele­lően. A Népszava most azzal igyekszik táborát mentegetni, hogy Cramp húsvéti itt járta kor saját maga győződött meg arról, amit Bécsben mondott: «sokalta az uniformist Magyarországon, sérelmezte, hogy a szállító-munkások — akiknek Lon­donban egyebekben ő titkára — nálunk nem szervezkedhetnek stb. Ez a félreve­zetett munkás, úgy látszik, nem tudja azt, hogy Trianon óta Magyarországnak csu­pán harmincötezer katonát lehet tartania s ezt is csak a belső rend biztosítására. Vagy talán az tévesztette meg Cramp elvtársat, hogy Magyarországon uniformist viselnek a postások, a vasutasok, a pénz­ügyőrök s igen sok konviktus diákjai is? Ami pedig a munkásság szervezkedését illeti, e tekintetben a magyar állam ne­hézséget soha nem támasztott, ha ez által az állam érdekeit veszély nem fenyegette. A nemzetgyűlés ülése. Budapest, M.T.I. A nemzetgyűlés mai ülését yal2 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az indemnitási javaslathoz Meskó Zoltán szól. Bizalmatlan a kormány iránt, mert nem adóztatják meg a háborús vagyonokat. Már 4 erre vonatkozó hatá­rozati javaslatot nem fogadott el a nem­zetgyűlés. Amíg egyesek gazdagságban dőzsölnek, addig azok, akik a hazáért véreztek, még ma is nyomorognak. Parla­menti bizottság permanens munkáját kéri a nyomor megakadályozása céljából. — 80%-os adókkal kell sújtani a hadi vagyo­nokat. Ebből az összegből hadiárva-alapot lehet létesíteni. Indítványozza, hogy a kormányfőtanácsosok által fizetett össze­geket a kormány rokkantak céljaira for­dítsa. (Mayer János: Ezek nem fizettek semmit.) Meskó: A földreform állítólagos késedelmességét teszi szóvá. Kéri a föld- mivelésűgyi minisztert, hasson oda, hogy a Földbitrokrendező Bíróság a nyáron is működjék. Baross János: Mért nem adják ki a földreform-novella végrehajtási uta­sítását ? Nagyatádi Szabó: Mert még nincs készen. Baross: Mikor lesz meg ? Nagyatádi : Egy hét múlva meg lesz. Meskó beszéde végén a következő határozati javaslatot terjeszti elő; Küldjön ki a nemzetgyűlés hat tagú bizottságot, hogy vizsgálja át az egyes tárcák költségvetését és az ered­ményről 30 napon belül tegyen jelentést. A javaslatot nem fogadja el. Váss József népjóléti miniszter: Az újságban olvasta, hogy Szakács Andor az indemnitási vita során a népjóléti po­litikáról szólva olyan megállapítást koc­káztatott meg, amely valószínűen az ügy nemismeréséből származott. Szakács An­dor cáfolja és elégtételt vár a sajtótői, amiért neki olyan mondást tulajdonított, hogy »aki nem tud megélni, vándorol­jon ki !• A Máv. Igazgatósága válaszolt a Közig. Bizottságnak. Eger, 1924. június 20. Közöltük, hogy Hevesm. közig, bizott­sága Borhy György indítványára meg­kereste a M. Á. V. igazgatóságát az ün­nepelőtti és utáni napok; nagy utastorlő- dása és a fel és leszállásnak az állomá­sokon való szabályozása ügyében. Erre a M. Á. Y. igazgatósága a következő vá­laszt adta: »Amint a panaszból kivehető, a ne­héz menyek a Budapestről 17 őrá 05-kor induló 416 számú miskolczi és és az ellen­irányban 6 órakor érkező 419 sz. sátor­aljaújhelyi vonatra vonatkozhatnak. E vonatok máris nagy szerelvény­nyel közlekednek s így további megerő­sítésük alig lehetséges. A junius hó 1-én életbelépett új me­netrend folytán azonban már előrelátható­lag javúlni fog a helyzet, minthogy a 16 órakor induló új 406 számú sátoralja­újhelyi gyorsvonat teljesen mentesíteni fogja a 17 őrá 05 perckor induló 416 ez miskolczi személyvonatot. Az ellenirányú és Budapestre 6 óra­kor ,érkező személyvonat pedig Hatvan Budapest között nem áll meg, ennélfogva a vonalszakaszon a tömeges helyi utasok­tól mentesül. Mindazonáltal a felpanaszolt kifogá­sokat figyelembe fogjuk venni és a netán még mindig jelentkező túlzsúfoltság meg­szüntetése érdekében megfelelően intéz­kedni fogunk.« Botrány a francia kamarában. Paris. Herriot beszéde közben sok közbeszólás hangzott el. A demokrata köz­társaság újjászervezéséről beszél, mikor Renold szociálista közbekiált: »A véres- kezű tábornokok hallgassanak«. Erre ha­talmas zűrzavar keletkezett, amely csak Renold bocsánatkérésére ült el. Herriot után Raibel miniszter beszéde pokoli lár­mába fűlt. Szavazásra csak éjjel került a sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom