Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-06-13 / 136. szám

Előfizetési di) postai szállítással Cg» kéra. . 25.000 K Égés* és félévi előfizetést Neggedévre 75.000 K nem fogadónk eL Küszöbön a külföldi kölcsön, | Eger. 1924. június 12. Popovics Sándor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, már huzamosabb ideje Lon­donban tartózkodik, ahol sikerült elhárí­tani azokat az akadályokat, amelyek a kölcsön egy részének a londoni pénzpia­con való elhelyezését gátolták. A 250 mii- j lió aranykoronát kölcsönből felénél töb- | bet a londoni pénzvilág biztosítja, még j pedig a lehető legkedvezőbb föltételek mellett. Tulajdonképen tehát kettős eredményt ériünk el: pénzforráshoz jutottunk, még pedig oly módon, hogy a törlesztés mó­dozatai az ország viszonyainak a legmeg­felelőbbek. Az ügy jelenlegi állapota azon­ban még megköveteli, hogy Popovicí — miután itthon bevégzi a Jegyintézet likvi­dálásának munkáját s ezzel összefüggés­ben megindítja a Magyar Nemzeti Bank működését — ismét Londonba utazzék, a kölcsön föltételeinek végleges befejező tárgyalására. Ez az utazás még e hónap­ban, vagy legkésőbb a jövö hónap elején meglesz. Jóformán csak alakiságok van­nak már hátra s ezek után mi sem áll útjában a kölcsön folyósításának. Az a nagy munka, melyet a kormány egy évvel ezelőtt indított az ország talp- ráállítása érdekében, befejezéshez közele­dik. A Népszövetség által delegált főbiz­tos már huzamos idő óta közöttünk tar­tózkodik; az aranyköltségvetés keretei ké­szen állanak, legalább is nagy vonalakban * mint az előbb kifejtettük, a legfonto­sabb kérdés: a pénzpiacokkal való tár­gyalás kérdése is biztató eredményekkel jutott dűlőre. Az idegen tőke be fog tehát vonúini a háború és a trianoni béke által megtépett országba. A talpraálláshoz most már elsősor­ban az kell, hogy a munka és a törhetet­len kitartás utján az aranyból új életet kovácsoljunk s az elkövetkező két és fél esztendő alatt megkapjuk Magyarország űj gazdasági jövendőjét. Az idei esztendő terméskilátásai kedvezőek s mint Smith főbiztos örömmel megállapította a Népszö­vetség elé terjesztett jelentésében, Magyar- ország teljesítő képessége a kölcsönt előké­szítő munkában, felülmúlta a várakozást Okos gazdaságpolitika és helyes szociá­lis érzék mellett minden reményünk meg van tehát arra, hogy lassanként kilábaljunk abból a szörnyű és szorongatott helyzetből, amelybe a gazdasági romlás döntötte az egész ország népét. Popovics nyilatkozata és Smith főbiztos megállapítása a jobb jövö reménységével, tölthetnek el mind­nyájunkat. S ha ezekhez járul még a magyarság részéről az ország megmenté­sére irányuló törhetetlen törekvés : akkor felvirrad ránk az új élet hajnala. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: 8REZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 21. Az iparszövetkezeti javaslat tárgyalása. k nemzetgyűlés ülése Budapest, M.T.I. Á nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentések után Temesváry István, mint a pénzügyi bizott­ság előadója, beterjeszti a bizottság je­lentését az 1924/25. költségvetési év első hat hónapjában viselendő állami kiadások­ról szóló törvéuyjavaslaról, melyre a sür­gősséget kimondják. Ezután harmadszori olvasásban fogadják el a vámtarifáról szőlő törvényjavaslatot, majd áttérnek az iparosok országos szövetkezetéről szőlő törvényjavaslat tárgyalására. Láng Lajos az első szónok. Az árú- mintavásár magyar termékeit magasztalja. Legfőbb ideje, hogy a nagyiparrel szem­ben a kisipar megfelelő támogatásban ré­szesüljön. Ez a javaslat meg fogja aka­dályozni azt, hogy a kisiparosok az or­szágból kivándoroljanak. Az ipar fejlődését jelenti sz import csökkenése és az export növekedése. — Arra keli törekednünk, hogy a nemzet minden tagja tisztességes megél­hetéshez jusson és minél több megélhe­tést teremtsünk. Ezt a célt tartja szem előtt a javaslat. Segítségben kell részesí­teni a háziipart is. A javaslat megfeled­kezik a mezőgazdasági ipari munkások foglalkoztatásáról. A mezőgazdasági mun­kásokat megfelelő védelemben kell része­síteni, Kéri a kormányt, hogy az elszór­tan lévő háziipari tanfolyamokat egységbe koncentrálja. Határozati javaslatot nyújt be: Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, bogy egy háziipari központot létesítsen. Ezt a központot külön rendelkezési ősz- szeggel lássák el. — Hasson oda a kormány, hogy az iparosok országos szövetkezete a háziipa­ri szövetkezett fölött ellenőrzést gyakorol­jon. A javaslatot elfogadja. Ruppert Rezső: A Kossuth-párt nevé­ben örömmel üdvözli a javaslatot, bár a törvényjavaslatban kifogásolni valót is talál. A kisiparosságot elsősorban a súlyos terhektől kell mentesíteni, azért először adórendszerünket kell megreformálni. Meg kell adni a szövetkezetnek az auto­nómiát. A gazdasági szövetkezetei szintén autonóm szervezetté kell tenni. A javasla­tot elfogadja. Hegyeshalmy Lajos reflektál Ruppert felszólalására. Ruppert azt állítja, hogy 22 milliárd nem elégséges összeg. Ez az összeg mégis jelentékeny segítséget jelent. A kormány sokfelé kísérletezett és ezt a módot tartotta legalkalmasabbnak és leg­célravezetőbbnek. Sajnálatos, hogy csak most jöhet a nemzetgyűlés elé a javaslat, amely már évekkel ezelőtt készen volt. Kereskedelmi miniszter korában szorgal­mazta e törvényjavaslat benyújtását, azon­ban nem talált meghallgatásra. Nem tudja, mi lehetett ennek az oka. Hogy es a ja­vaslat a Ház elé kerülhetett, as Hadik János grófnak köszönhető és ezért a kis- iparasság hálával tartozik neki, nem­különben a kereskedelmi miniszternek is. — A kisiparosság a múltban is nagy küzdelmet folytatott a tőkeerős nagyipar ellen, természetesen mindig a rövidebbet húzta. Ez a törvényjavaslat lehetővé te­szi, hogy a szövetség kebelébe tartozó kisiparosok segélyben részesüljenek. Re­méli, hogy a szövetkezet élére olyan ve­zető kerül, aki átérzi azokat a nagy fel­adatokat, amelyek a szövetkezet működé­sével járnak. A szövetkezei működése minden bizonnyal alapos lesz és a kisipar felvirágozására vezet. Kifogásolja, hogy a javaslat politika-mentes és mégis poli­tikát akarnak bele vinni. Örömmel üd­vözli a javaslatot és elfogadja. Klárik és Peidl beszélnek még. A kisantant miniszterei Prágában. Prága. MTI. Június 17-én Prágában a kisantant miniszterei összejövetelt tar­tanak. Mint a Narodni Demokrati jelenti, a belgrádi minisztertanács elhatározta, hogy az értekezleten Nasic* szerb minisz­terelnök is részt vesz. Túl a demarkációs Temesvár 70 éves óvodái megszűn­nek, mert az oláhok az összes óvónőket áthelyezték Romániába. így ebben az év­ben a 634 beiratkozott óvódás ovoda nél­kül maradt. A piarista gimnázium I. osz­tályában már nem szabad magyarúl taní­tani. A bánsági utolsó magyar iskolg, hol százezrek taníttatták gyermekeiket, bénúlt meg az oláhok türelmetlensége miatt. Az elemi iskolában — a külvárosokban — már mindenütt oláh tanítók vannak, jól­lehet a magyarok vannak relativ több­ségben. Az albán zavargások hírei. Tovább terjed a fölkelés. Olaszország nem avatkozik be az albán ügyekbe. A fölbelők bevonúltak Tiranába. Megerősí­tették a jugoszláv és a görög határt Olaszország és Jugoszlávia megegyeztek Albániáról. Az albán kormány Olaszor­szágba menekült Elpusztították a zimonyi ezredévi emléket Zimony. A Crnao tagjai pünkösd hajnalára elvonszolták a millenáris mű turulját és Hungária alakját ledöntötték. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom