Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-05-31 / 126. szám

Ára 1000 korona.

Eger. 1924. május 31. szombat. XLI. évf, 126. ss.

Előfizetési díj postai szállítással POLITIKAI NAPILAP*

Egg hóra. . 25.000 K I Egész és félévi előfizetést . „„-»..»w

Neggedévrre 75.000 K ' --- nem fogadunk el. — Felelős szerkesztő: BBEZNÄY IffiJKE

S

zerkesztőség: Eger, Llcenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11.

A vámtarifa vitája

Budapest, M.T.I. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy a szanálás végrehajtását ellenőrző bizottság megala- kűlt és gróf Ráday Gedeont választotta elnökül. Áttérnek ezután a vámtarifáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. — Elsőnek Biró Pál szólal föl.

Sándor Pál beszédére reflektálva kijelenti, sajnálja, hogy Chorin Ferencről oly elítélően nyilatkozott Sándor Pál. Chorin nem dúsgazdag, nem is nyereség- hajhásző, közéletünk egyik kiváló egyénisége. Hangoztatja, országszerte az a vélemény, hogy a védővámra szükség van. Rámutat arra, hogy a javaslat nem késett el, mert csak most alakult ki az a helyzet, hogy Közép Európa gazdasági politikája szakítani kíván a bizalmi rendszerrel. De az nem áll, hogy a javaslat későn jött, mert világosan látható, hogy a világ-gazdaság védövámos politikát folytat. Az egész világon a védővámos rendszer van érvényben. Teljesen időszerű, hogy MaElsejétöl 50%-kal drágul a vasút.

Július elsején aranyparitásra emelik a vasúti díjszabást ?

Eger, 1924. május 30.

A Máv. igazgatósága rendeletet adott ki, amely ezerint június 1 tői a személy- díjszabás 50, a teherárű-díjszabás pedig 30°/0-kaldrágu:.'50'/#-kal drágulnak továbbá a podgyászdíjszabásban foglalt díjak és illetékek, a kutya és expresszárű-szállítás dijai is. Az új díjszabás szerint pl. egy I. oszt. gyorsvonati jegy 184.000 koronába kerül Egertől—Budapestig; II. osztályú személyvouati jegy ára pedig 67.600 kor., a III. osztályú jegyé pedig 33.800 korona.

A most életbe léptetendő tarifák csak 1 hónapig maradnak érvényben, mert július 1-től aranyparitásra emelik a viteldijakat, így júliusban ismét 50'/o-os emelésre lehetünk elkészülve.

Kállay Tibor beszámolója.

Budapest, M. T. I. Kállay Tibor nemzetgyűlési képviselő áldozócsütörtökön tartotta beszámolóját Nagykanizsán. A város közönsége szeretettel fogadta képviselőjét, tanúbizonyságot tett arról, hogy változatlan bizalommal és ragaszkodással viseltetik iránta. Kállay Tibort elkísérte beszámolóján többek között Varga Imre pénzügyi államtitkár is. A beszámolót délelőtt 11 órakor a Városháza előtti főtéren tartották meg. A korona stabilizációjában a békeszerződések reparáciőra vonatkozó határozványai akadályoztak

a Nemzetgyűlésben.

gyarország is ezt a politikát kövesse. Nem tartja szerencsésnek azt a beállítást, hogy a magyar kormány, törvényben lefektetett paragrafusokkal Bzemben, concessiőkat kénytelen tenni egyes államoknak. És, hogy ez nem lenne megfelelő. Az minden államban úgy vaD, mert minden ország, köz- gazdasági viszonyainak mérlegelése után, a neki megfelelőbb viszonyt igyekszik teremteni más államokban.

— Az nem áll, hogy a magyar bor exportját nehézkessé tették volna. Állítja egyesek kijelentésével szemben, hogy a vámtarifa nemcsak a nagyipar érdekeit védi, hanem a kisipar és a fogyasztó közönség érdekeit is szem előtt tartja. A vámtarifának az árak kialakulásánál nem lehet nagyobb jelentőséget tulajdonítani. Sokkal inkább befolyásolja az árakat a behozatal korlátozása; ennek megszűntével enyhülés lesz e tárén és nem fog drágaságot előidézni. A védővámo# rendszernek tagadhatetlanűl nagy, termeiéit fejlesztő hatása van.

meg bennünket. A szanálási akcióval a rég várt és óhajtott stabilizációt el fogjuk érni. Ragaszkodunk a megmaradt magyar földekhez és nem akarunk kalandos politikát csinálni. Főfeladatunk, hogy a kölcsön megszerzésével kapcsolatban minden állampolgár részt vegyen a szanálás munkájában és támogassa a kormányzatot.

Kállay Tibor után Görgey István szólalt fel. Ezután Kállay. Kiskanizsára ment, ahol szintén beszámolót tartott a politikai helyzetről. Itt Diniek Ödön, egri Nagy János dr. és Mózer Ernő mondottak rövi- debb beszédet. A volt miniszter még szombaton is kerületében marad.

Júniustól megdrágul a posta is.

Eger, 1924. május 80.

A kereskedelmi miniszter a posta kiadásainak megnövekedése folytán, az újonnan megállapított díjszabásokat június hó elsejétől érvénybe lépteti. Az új díjszabás főbb tételei a következők :

Levél 20 grammig helyben változatlanul marad, 1000 korona.

Levél vidékre 1800 korona.

Levelezőlap helyben 600 korona, vidékre 1000 korona, a szomszédos országokba 2500 korona, egyéb külföldre 3000 korona.

Ajánlási díj helyben 1500 korona, vidékre 2200 korona, külföldre 5000 korona.

Postautalvány díja belföldi forgalomban 300.000 koronáig 3000 korona, 500.000 koronáig 5000 korona, egymillió koronáig

8000 korona, ezenfelül minden egymillió korona, vagy ennek töredéke után 4—4000 korona.

Egy-egy utalványon küldhető legnagyobb összeg 15,000.000 korona.

A csomagdíjszabás átlagban véve minden egyes tételnél 30 százalékkal emelkedett.

A távíró és távbeszélő a kővetkező tételeket foglalja magában:

A távbeszélő díja helyben, Budapesten és vidékén egyszeri beszélgetésnél 2000 korona, nyilvános állomásokon 2400. Budapest 15 km. körzetben 10.000 korona, 25 km. körzetben 18.000 korona, 100 km. körzetben 20.000 korona, ezenfelüli távolságokban 22.000 korona. A távírősződíj belföldön 1000 korona.

Az egri középiskolák győzelme a budapesti dalversenyen.

Eger, 1924. május 30.

Tegnap este, a 10 órai vonattal érkeztek haza Budapestről a főgimnázium és főreáliskola dalos ifjai, akik a Magyar Jövő dalversenyen vettek részt áldozócsütörtökön tanáraik vezetése mellett.

Dalos csapatainkra ezúttal is rájuk mosolygott a szerencse, amennyiben a cisztercita főgimnázium csapata a II. csoport 1-ső, a főreáliskola csapata pedig a II. csoport 2. díját hozta haza.

Muszka-világ. Moszkva, M.' T. I. A pé- tervári legfelsőbb törvényszék a halálraítélt 17 birő kivégzését elhalasztotta.

Június végétől aranykoronában kell fizetni a köztartozásokat. A törvény alapján a pénzügyminiszternek joga van az 1924. július hó 31-ig ki nem egyenlített köztartozásokat; kivétel nélkül, aranykoronára átszámítani és ennek megfelelő értékben behajtani. A pénzügyminiszter evvel a jogával élni is fog és rendeletet adott ki, amelynek értelmében az 1924. évi jún. 30-ig ki nem egyenlített illeték tartozásokat az esedékesség idejére vonatkozó értékviszonyok alapján aranykoronára kell átszámítani, még akkor is, ha a fellebbezés vagy más körülmény miatt az illeték-fizetés jogosan volt június 30-ig, vagy későbbi időre halasztható. A rendelet szerint az adóhivatalok kötelesek minden hátralékost azonnal figyelmeztetni, hogy hány aranykoronával egyenlő értékű papirkorona tartozásuk áll még fenn. Az a körülmény, hogy a figyelmeztetést kellő időben nem kapták meg, senkit sem fog mentesíteni az előbb említett következmények alól. Komoly érdeke tehát mindenkinek, akinek akármily illeték tartozása van, hogy azt junius hő végéig figyelmeztetés bevárása nóiküi is kiegyenlítse, mert az átszámítás folytán, különösen a régebbi időkből származó illeték tartozásoknak papír koronákban kifejezett összege, nagyon jelentékenyen emelkedni fog.