Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-05-29 / 125. szám
Ära 1000 korona. Eger, 1924. május 29 csütörtök. XLL évt 126 m # t r ■ Előfizetési dí} postai szállítással Ege hóra. . 25.000 K 1 Egész és félévi előfizetést Neggedévre 75.000 K nem fogadónk el. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNAYIMRE. Szerkesztőség i Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Nagy János dr. a vámtarifa mellett. Budapest. MTI. Á nemzetgyűlés mai ülését 11 érakor nyitotta meg Zsitvay Tibor alelnök. Az indítványok és interpellációk felolvasása után a Ház áttért a vámtarifáról bzőIő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Első szónok Nagy János dr.: A javaslat bírálatánál kizárólag a közérdeket nézi. Sajnálattal állapítja meg, hogy az ülések Borán nem ez, hanem a magánérdek domborodott ki. Nem tartozik egy érdekcsoporthoz sem és így elfogűlat- lan a javaslat bírálatánál. Polemizál Sándor Pállal és kifogásolja egyes állításait. Nem mi jöttünk először a vámtarifajavaslattal. Jugoszlávia és Bulgária már régen letárgyalták. Ha az egész világon szabadkereskedelem volna, vagy lenne oly nagy nemzet, mely Középeurőpa szintjét bírná, akkor híve volna a szabadkereskedelemnek. Ez ma csak erőszakos gazdaEger, 1924. májas 28. A polgármesteri programmbeszédben hallottuk a következőket: A közellátási vállalat már a múlt évben kiterjesztette üzemét a sertéshizlalásra és bolgárkerté- Bzetre is és jelentékeny haszonnal dolgozott. Ezt az üzemet nemcsak a fogyasztó- közönség érdekében kell továbbfejlesztenünk, de erre kötelez bennünket a város jövedelmi forrásainak elégtelensége. A polgármesteri programmnak ez a pontja különösen fontos a város háztartása szempontjából. Aki ismeri a magyar városok gazdálkodását, tisztában van avval, hogy Eger nagyon elmaradt ebben a tekintetben más, élelmesebb városoktól. Az utóbbi időben ugyan több városi üzem keletkezett, ami rentábilisnak is bizonyult, de még mindig nem vagyunk ott, ahol e tekintetben lennünk kellene. Példának csak Kecskemétet említem föl, amely függetlenül nagy kiterjedésű birtokainak igen gyümölcsöző kezelésétől, benn a városban is igen jövedelmező üzemeket tart fönn. Műkertje nagyszerű faiskolát, pazar virágkertészetet, konyhakertészetet, nyári mulatót foglal magában. A városi téglagyár, jéggyár, sörraktár, helybeli és fővárosi borüzlet, mészárszék, konzervgyár (nagy városi érdekeltséggel), agyag és homokbánya, városi szőlő, stb. rengeteg jövedelmet hoz a városnak, a pótadót fizetni sehol sem szerető lakosság nagy örömére. A polgármesteri programm szerint tehát mi is jő úton haladunk s reméljük, hogy a város üzemei igen rövid idő alatt nagy népszerűséget és nagy jövedelmet is érnek el. Köztudomású, hogy a közélelmezési minisztérium július elsejével fölszámol és működése megszűnik. Ebből következik, hogy Eger közellátási vállalatát, amelynek alapítása és működése szoros kapcsolatban áll a minisztérium működésével — át kell szervezni, illetve a város hasznára tovább kell fejleszteni. Ennek, mint igen életrevaló üzemnek, fönntartása a város háztartásának szempontjából elsőrendű érdek, mert hiszen igen jelentősen növeli a háztartás bevételeit. sági szerződésekre kötelezne bennünket. Megérti a kereskedelem feljajdulását, de a kereskedelem érdeke nem azonos a fogyasztók érdekeivel. — Nem ál) az, hogy ez a javaslat a mai drágaságot stabilizálni fogja. A drágaságnak egész más okai vannak. A kereskedők az árakba beleszámítják a kockázatot és az u. n. utánpótlást. A vámtarifa életbeléptetésével megszűnik a tilalmi rendszer és olcsóbbodás fog beállni. A mezőgazdaságnak is előnyös a vámtarifa. Az ország érdekében való javaslatot az általános tárgyalás alapjáúl elfogadja. Dénes István Nagy Jánossal szemben a szabadkereskedelem hívének vallja magát. Beszédét alig hallgatják, az ellenzék részéről 3 képviselő, az egységes-párt részéről 7 képviselő tartózkodik az ülésteremben. Illetékes helyen az átszervezésre és a fejlesztésre vonatkozóan a következő felvilágosítást adták az Egri Népújság munkatársának: — A képviselőtestület, komolyan akarja a közellátási üzem fönntartását és megfelelő jövedelmezőségét, az üzemet önállő hatáskörrel kell felruháznia. A kötöttség ugyanis az üzemi életben nagy nehézségeket okoz. Pl. amig a pénzigénylés keresztülvihető, akkorra az ügylet megszűnt, vagy oly eltolódások mutatkoznak, amelyeket pótolni már nem lehet. — A közellátás felszámolása esetén az üzem tekintélyes alap és tartaléktőkét tud biztosítani, amely bőségesen elegendő lenne a további beruházásokra. — Első sorban a sertéshizlaló telepet bövítenénk ki. Itt építkezésre lenne szükség. A tervek már készen vannak. Építenénk hat férőhelyet magában foglalő,"sertés- szállást, amelynek építésére a vállalat már 200 q portlandcementet vásárolt. Á sank helyben van, a patakban, amely mellett építkezni akarunk. E munkálatokhoz a városi képviselőtestülettől kért, a Vágóhíd mellett elterülő, a volt malomárokkal és a szabályozott patakmederrel határolt, derékszög alakú földterület szükséges. Ugyanezen a területen volna a tengeri szárító, a felügyelő lakása, egy szerszámkamra, egy iroda, egy istálló, ennek emeletén pedig a terményraktár. Építenénk még egy sertésfiaztató kutricát, ezek tetején baromfiőlakat és házinyűltenyésztésre alkalmas férőhelyeket. Ez építkezések nem egyszerre, hanem évről-évre fokozatosan lennének végrehajtva. — A kertgazdaság is fejlesztésre szorul, amit káptalani föld bérletével lehetne megoldani. A kertgazdaság jövedelmező voltát különben semmi sem mutatja jobban, mint a múlt esztendő eredménye, amelyből tekintélyes összeg volt a tiszta jövedelem. — Nemesfűztelepet is óhajtunk létesíteni, majd pedig kosárfonó-üzemet. Evvel a téli hónapokban rengeteg embernek adhatunk kenyeret. — Tűzifatelep, terményüzem, később kenyérgyár felállítása is igen kifizető lenne. Mivel pedig a város ezen üzemei a vágóhíd mellett lennének, a vágóhídi melléktermékeket haltermelésre és halhizlalásra lehetne fölhasználni. íme, ennyit mondtak a városi üzemek terveiről. Ehhez az életrevaló és gyönyörű tervhez, úgy hisszük, nem is kell kommentár. A város igen nagy haszonba tenne szert velük, anélkül, hogy a legkevésbbé . s sértené a kis ekzisztenciák érdekeit. A város atyáin áll, hogy ezek a tervek valóra váljanak. A háziipari kiállítás után. Eger, 1924. mäjue 27. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület által rendezett háziipari kiállítás gazdag erkölcsi sikerei nyomán le kell vonni az önként kínálkozó tanulságokat; megtenni a további lépéseket, hogy a dicséretes fejlődésnek induló iparág kedvező atmoszféra mellett megállja helyét és tovább fejlődjék. A figyelmes szemlélők a kiállított anyagot két részre osztották. És pedig a szorosan vett háziíparra és müvésziparra. Mindkettő anyagának tömegében nagy lelki gyönyörűséget talált a kritikus. Itt azonban megállapodni nem szabad. A kiállítók között — ugyanis — voltak olyanok, akik hivatásszerűen őhajtanak foglalkozni, vagy már foglalkoznak is ezzel az iparággal; ámde az anyagbeszerzés, az értékesítés törekvésüknek acbillessarkai. E két nehézséget enyhíteni lehet éc kell is, ami csak ügy sikerülhet, ha a termelők életerős háziipari szövetkezetté alakulnak, ha a szövetkezet a szükséges anyagot előnyösen bocsátja a termelők rendelkezésére és keres megfelelő felvevő piacot. Ebből az okbői szükséges a háziipart hivatásosan űzők kataszterének összeállítása. E munka megkezdéséhez némi támpontot nyújt az egri kiállítók névjegyzéke, amelyben találunk oly neveket, amelyek viselői igazán háziiparosok. Ha e kataszter elkészül, nyomről-nyomra haladva, felfedezzük a többit, összehozhatjuk az érdekeltséget. — Hevesmegyével elkészülve, munkánkat kiterjeszthetjük a szomszédos vármegyékre, azután megtörténhet a nagy • szervezkedés. E tervet Wittich Andrással, a miskolczí iparkamara titkárával is közöltem, aki örömmel osztotta azt és hathatós támogatást ígért. Felkerestem a Mezőgazdasági Kamarát is, de ott a kezdet nehézségeivel küzdenek még, a kellő tájékoződottság ez idő szerint hiányzik. Az eszme megvalósításáért mindenesetre küzdeni kell; ha testet ölt, a háziipar lendületet nyer, jól jövedelmező forrása lehet számos existentiának és családnak. Ilyen szervezéssel létesült már hazánkban több ilyen természetű szövetkezet, vagy egylet. Legyen szabad hinni: nincs messze az idő, amikor a háziipar terén egy újabb intézményről fogunk beszámolni, és fog gazdagodni a magyar házimunka. Dr. Cs. L. wt> iMWssw uw; A városi üzemek fejlesztése.
