Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-05-20 / 117. szám
ra i: etkősnap IGÖO kor., vasárnap 1200 kor. Eger, 1824. május 20. kedd- XLL évt 117. &%, Előfizetési dij postai sc&ilitásssl Egg hóra. . 25.000 K Egész és félévi előfizetést Negyedévre 75.000 K i nem fogadunk el. ----P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZKAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatsl: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Egy szocialista szózat Eger, 1924. május 19. Amíg a mi szociáldemokratáink csökönyösen lapozgatják a marxi szociálista kódexet e minden megnyilatkozásuk ennek a szociálista »szentírásnak« a jegyében történik : addig Angliában a munkáskormány feje, Ramsay Macdonald, lobogd fáklyával világított be a világ népei előtt abba a szocializmusba, amelyet bátran magáévá tehet mindenki. Még azok is, akik nem esküsznek a megváltó Marx kis játékaira. Amikor RamBay Macdonald Angliában a munkáspárttal a kormányra került, nagy föllélegzés volt észlelhető nálunk is. Szociálista berkekben nyíltan mondották is: >Ime a higgadt s konzervativizmusáról ismert angol-szász nemzet kormánya a munkások köréből került ki.« S ebben a tényben a nemzetközi szociálizmus nagy diadalát ünnepelték. Jól emlékezünk még ezekre a napokra s azokra a magyar nemzetközi szociálista stafétákra is, akik ezt kedvező alkalomnak vélték arra, bogy az angol »nemzetközi szociálistákkal* az érintkezést fölvegyék. Már akkor nyilvánvaló lett, hogy az angol >elvtársaktól< kissé megnyúlt orral tértek vissza. Most aztán teljes fény derült arra a mérhetetlen nagy űrre, ami az úgynevezett nemzetközi szociáldemokrácia és az angol szociálizmus között tátong. Ramsay Macdonald az angol munkásnők egyik gyűlésén most világszenzációt keltő szózatot intézett Európa s a világ minden nemzetéhez. Ebben a nagyjelentőségű beszédben fennhangon tiltakozik az ellen, hogy a nemzetközi szociáldemokraták hozzá, mint »elvtársakhoz« forduljanak, avagy benne »elvtársukat* lás- Bák. Ezt mutatja egyebekben Ramsay Macdonaldnak nagyjelentőségű beszéde is, mert a leghatározottabb hitvallást tette a nacionalizmus mellett. Ramsay Macdonald azonban egyéniségének ily módon való feltárásánál nem állott meg, mert szózatában egyenesen fölhívta a nemzetek figyelmét a nemzeti hagyományok megbeszélésére, mert szerinte ezeknek feladása a nyelvben, vallásban és szokásokban egymástól elkülönült nemzeteket sohasem fogja közelebb hozni. Rámutatott azonban arra is, ami a nemzeteket egymáshoz való viszonyukban elsősorban segíteni tudja s ez szerinte a lefegyverzés kérdése. Nagy nemzetek vezetői ritkán szoktak kijelentéseikben a kiesebb nemzetek érdekeire tekintettel lenni, Ramsay Macdonald azonban ügy látszik, űj sínpárokon látja az európai konszolidáció kialakulását. Ö félti a kis nemzeteket a nagy nemzetek gőzhengerétől s az ő érdekükben hangoztatja elsősorban a lefegyverzés szükségességét. Azt hisszük, hogy beszédének ez a passzusa a mi részünkre problémát nem állít, ellenben számunkra követelést támaszt. Ramsay Macdonald szózatát kellőképen értékelni fogja a magyar nemzet, de az a kívánságunk, hogy ilyen értelemben fogják fel azok a nemzetek is, akik Eger, 1924, május 18. A vármegyeház nagyterme újból megtelt 5 őrára. Első évének utolsó ülését tartja a társaság. Öt óra 12 perckor Breznay Imre alelnök Tóth Tihamér dr. bemutatásával kezdi megnyitóját, akiben Faludy Ferenc 150 év előtt élt magyar írónak újjászületését látja. Qyomlay László dr. főgimnáziumi tanárt, a «Magyar Jövő« irod. vállalat vezetőjét említi ezután. Majd Ramsay Macdonaldnak intéséből : »A megszentelt hagyományokhoz ragaszkodnunk kell« indúl ki, amidőn az egri eredetű Lenkey-testvérekrŐl megemlékezik. Lenkey János tábornok az egyik, akinek jelességét Petőfinek »Lenkei százada* c. verse, Jókainak »A kőszívű ember fiaidban szereplő Baradlay Richárd-ja örökíti meg a magyar irodalomban, Egerben született, az aradi börtönben halt meg, mint a szabadságharc tébolyult mártírja. Bátyja: Lenkey Károly huszár ezredes, Becsben született és katonai vitézségéért az osztrák elnyomástól szenvedett üldözés és fogság után Egerben talált nyugalmat és megértést. 1874. május 18-án, tehát éppen őO éve halt meg. Az egri Kisasszony-temetőben nyugszik. Ez az emlékezés a G. T.-nak jóleső kötelessége. Az elnöki megnyitót követő tetszés zajában foglalja el Tóth Tihamér dr. 5 óra 35 perckor az előadói emelvényt. A nagyvárosi ifjúság nevelését tárgyalja szabad előadásban. Egy görög bölcs esetéből indűl ki. A vőgromlásában vonaglő Görögországot legbőlcsebb fia szétmállott, rohadt almához hasonlítá, melynek csak magjaiból remélhetni új életet. A magyar ifjúság jövőjétől sokat várő optimistáknak Petőfi versével felel: »Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága ?« A fiatalkorú bűnözök nagy számát nem egyes társadalmi kasztok, hanem a családi életet megbolygató féktelen anyagiasság okozta. A családi élet lazább. Az utca ne. <di a gyermeket. Otthon mást lát, . még mind a mai napig állig fölfegyverkezve őrködnek a békeszerződéseken. Ki- I vánjuk azonban még azt is, hogy szívleljék meg Ramsay Macdonald hitvallását a mi nemzetközi szociáldemokratáink is, mert olyan ember nevezte most magát nacionalista angol férfiúnak, akit ők nemrég még »elvtárskőnt« üdvözöltek. mint az iskolában, s így ellentmondásra ébred a gyermek. Oka ennek az is, hogy a város által felszívott vidéki népnek nincs ott talaja és hagyománya, annál nagyobb azonban a szegénysége és nyomora. A családi nevelést kell megújítani, többet és jobban kell törődni a gyermekkel. Kornéliát, a pogány római nőt kell mintául tekinteni, aki gyermekeit tartotta legszebb ékszerei- j nek. Két fajtája van a rosszűl nevelő ! szülőknek. Egyik az élveket hajhásző s így a neveléssel mit sem törődő, a másik a bálványimádó, aki majom-szeretetével nem tudja erőhöz szoktatni gyermekeit. Jobb, ha a gyermek sír szülői miatt kis korábaD, mintha a szülő sír a gyermek miatt nagy korában. Ma mindenre vannak törvények, de az ifjúságot védő munkára egy sem alkalmas. Aranyt idézi: »Ha elsodor minket a sors zivatarja, nem lesz az Istennek soha több magyarja.* Majd egy könyvének bevezetésével — mely a trianoni békét becikkelyezö gyászos nemzetgyűlés egy jelenetét formálja látomássá, — zárja be előadását. Ha a nevelés acéljellemeket teremt, az ifjúság ereje, mint munkára paskolő tűzzuhatag fog hatni és akkor magyarnak lenni lesz még egyszer boldogság is. Zúgó taps tört ki. Ennek java a visszavonuló írónak, de az előadő-széket elfoglaló Gyomlay László dr.- nak is szőlt. (6 óra 5 perc.) A kétségbeesés jogosúlt színei után a reménység bizalomkeltő látványát juttatja előtérbe, rámutatva a jóban törekvő magyar ifjúság nagy tömegeire. Ha virágba borúi a fa, bár sok lehűli, mégis megmarad a java. Egy kis cserkész-adta novellát olvas fel, melynek: <A kis minisztráns» a címe. Ez a novella az ifjúsági irodalom remeke. Egyidejűleg meg is jelent. A felolvasást megtapsolták. — 6 őrá 20 perczkor Dombi Márk foglalja el az emelvényt. Az emberiség eposzáról értekezik. Dante lelke a Divina Commédiá-ban. Sűrű, eredeti olasz idézettel mm »wt omw «uw» ■ven»»— Kapuzárás a Gárdonyi Társaságban. Emlékezés egy magyar hős halálának 50-ik évfordulóján. — Három székfoglaló
