Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-05-17 / 115. szám

2 mm nepöjsa© jtojyaa Hfpczi^ Ki a magyar íiáHat oláh KatonánaH ? Eger, 1924. május 17. Lapuok egyik barátja tegnap levelet kapott a románok által megszállott te­rületről, melyből szőszerint közöljük az alábbi részletet: »írtam a múltkor, hogy a vincellé­rünk elment Bukarestbe a beteg katona­fia után. Április 25 én haza is hozta, de hogyan! Csak a csont és bőr, egész tes­tében reszketve, hangja már nem volt, egy ismerős vonást rajta fölfedezni nem lehe­tett: a tüdőbaj utolsó stádiumában. Feb­ruár 5-én ment el innen az a szép, derék, jó fiú, mint a viruló élet! Május 1-én az­tán eltemettük szegényt. Soha ilyen szo­morú május elsejét. A sok virágzó fa közt az a virágos koporsó és mellette a porig lesújtott szülei! Csak el lehetne mondani: miket csinálhattak ott velük, mig idáig ju­tott. A haldoklók nem hazudnak. Naponta négyet, de volt nap, hogy nyolcat temettek el közülök. Ha rágondolok, ma is össze­szorul a szívem és az öklöm. Voltam any- nyira önző, hogy meg nem néztem, de így is egész betege voltam ennek az esetnek, és velem együtt mindnyájan. Az egész magyar fiatalság jövőjét sirattam meg benne! De tudod, ez a világért sem gyil­kosság, csak »ujonckiképzés«, és azok az állatok sem hóhérok, csak román királyi tisztek! Istenem, hová jutottunk!* »»SUMMST M*****«NMMK»4)tt**«i*c*Mi Felhívás a ligetek látogatóihoz! Eger, 1924. május 17. Az Eszterházy-teret igen sok millió­val hozzuk rendbe. A kertesítés munkálatai nagyrészben befejeződtek. A fűmagot, — mely maga majdnem 3 millióba került, — bevetették. Most illeszteijük a felhívást oszlopokra, mellyel a ligetet és ültetvényeit oltalomba ajánljuk. A pázsit még nem zöldült ki, de már összegázolták a a kö­zönség esténkint a gyermekein kívül még & kutyáit is elhozza üdüini. És nemcsak gyermekek gázolnak be labdákért az ül­tetvények közé, hanem kutyák is csopor- tonkint szaladozzák be a ligetet és ki­kaparják az ültetvényeket. A város szépsége és a szem gyönyö­rűsége csak addig teljes, amíg valóban minden egyes lakos: felnőtt és kicsiny ér­dekében létesített liget csak akkor elégít­heti ki a várakozásokat, ha abban senki kártételt nem tűr. Tudjuk azt, hogy a há­ború utáni években megnehezült viszonyok miatt, a gyermekek között sok a fegyel­mezetlen, azért szükséges, hogy azok, akik a ligetekben tartózkodni szoktak, viseltes* 8enek megértéssel. Megértéssel akkor, mi­kor a ligetek védelmében, óvásában, kár­tételek megakadályozásában, oda nem való, bármely játékot kezdeményező, nö­vényekhez hozzányúló és élénk gyermekek, kutyákkal érkezők szép szóval történő előzetes figyelmeztetésében, kártevők, pá­zsitra lépők feljelentésében való cselekvő támogatásukat kérjük. Az ilyen szelíd eszközök otthonosak a művelt nyugat vá­rosaiban is. Az elemi-, közép- és szak­iskolák vezetőségeit szintén kérjük, hogy növendékeiket ilyen védő-szellemű maga­tartásra nemcsak ezúttal, de minden ki­keletkor lelkesíteni szíveskednének és pe­dig mind az Eszterházy-téri, mind pedig a város valamennyi ligetére nézve. Csak összhangzatos törekvésektől vár­hatjuk azt, hogy városunk külsejében is kedves maradjon. Eger város 1924. májúi 13,-i tanács­üléséből. Trak Géza, s. k, polgármester. Az értékpapírok és a vagyonadó. Budapest, MTI. A pénzügyminiszter legközelebb rendeletet ad ki, melyben a tőzsdén jegyzett értékpapíroknak az 1924. évi vagyonadó kivetésénél alapúi veendő forgalmi értékét kötelező erővel állapítja mag, A rendelet az értékpapírok forgalmi értékéül a 1923. év végén jegyzett papír­értéket veszi alapúi, azonban a változó viszonyokra való tekintettel, az eddigi szabályoktól eltérően változtatásokat tesz. KIS HÍREK a nagyvilágból. Külföld. A jövő hétre halasztották az angol-orosz konferencia folytatását — Poincare levelet írt Macdonaldnak a jóvá­tétel mai állásáról. — Massaryk és Sándor jugoszláv király meglátogatják egymást. — Mussolini most kezdte meg tanácsko­zását Benessel. — Poincarét a drágaság és a frank zuhanása buktatta meg. — Nem­zetközi távbeszélő kongresszus lesz Páriá­ban. — Megszűntek a bajor nóptörvőny- szókek. — 9 cseh tisztet helyeztek vád alá a benzin-panama ügyben. —Végleg elmarad a Radics-féle kisebbségi konferencia. — Mackensen tábornok leesett lováról és kulcsesontja eltörött. — Amerikában eny­hítik a szesztilalmat. Magyarország. A pénzügyminiszter be­hozza a gabonaforgalmi adót. — Megálla­pították a magyar-jugoszláv útlevél egyez­ményt. — 70.000 korona a tök kilója, a zöldbabé 80.000 K a budapesti vásárcsar­nokban. — Gazdát cserél az Unió 5 szín­háza. — Magyarország is részt vesz a prágai kereskedelmi konferencián. — Az idei termés sorsa a júniusi időjárástól függ. — Állandó a Duna apadása. — A herceg­prímás átépítteti az esztergomi Bazilika orgonáját. SZÍNHÁZ. A Tangó királynő, Lehár Ferenc három- felvonásoa operettje, mint premier — gyér közönséget vonzott pénteken. A darab se nem jobb, se nem rosszabb, mint a mai operettek. Meséje jói indűi, de bizony el­laposodik. Zenéje telve Lehár-motivumok- kai; kiállítása szép. Manohta szerepében Gyöngyössy Mary jeleskedett a szép tánc- és énekszámaihoz méltó partnere volt Földváry Sándor (gróf Cavaleíti Leonardo). Elevenen ját­szottak, énekeltek és táncoltak : Szigethy Anna (Coletta) és Erdélyi Mihály (Don Gil). Sikerült alakítást nyújtott Szigethy Bandi (De Serantes) és Érczkövy (Sartre wsky). A darab és a szereplők bohóságain sokat kacagott a közönség, amely nem fukarkodott a tapssal és szívesen hívta lámpák elé a játékosokat. Ma este i* a Tangó királynő megy, délután pedig a Kék postakocsi, míg hét­főn Schiller nagyhírű szomorú játéka: a Haramiák. Műsor: Vasárnap (máj. 18.) d. u. Hamburgi meny­asszony. Operett. Vasárnap este: Tangó királynő. Operett. Hétfőn (máj. 19.) Schiller: Haramiák. Szomorűjáték. Kedden (máj. 20.) Asszonyok bolondja. Op. Szerdán (máj. 21.) Le a férfiakkal! Bohózat. .Csütörtökön (máj. 22.) A vén gazember. Pénteken (máj 23.) Napkelet rózsája. Op. Szombaton (máj. 24.) Napkelet rózsája. Op. Vasárnap este (máj. 25.) Napkelet rózsája. A Nemzeti Bank alakuló közgyűlése május 24-én délelőtt 10 órakor lesz az Akadémia nagytermében. Az alakuló gyű­lésen réBzt vehetnek mindazok, akiknek legalább egy egész részvényre való jegy­zését a pénzügyminiszter elfogadta. 1924 májúi 18 HÍREK Eger, 1924. május 18. A lyoni ekrazit. A budapesti újságok megírták, hogy május 15 én, csütörtökön Lyon mellett 10 000 kiló ekrazitot robbantanak föl, hogy a hang terjedésének maximális határát megismerjék. A jelzés szerint a robbanás hangjának 8 óra 30 és 8 óra 50 perc kö­zött kellett érkeznie Magyarországra, má­sok szerint pádig ya10 és 10 óra között. Persze az egri újságolvasók js nagy érdeklődéssel várták az ekrazit-prőbát Sokan sétálgattak a meleg májusi estén a nézegették az órát s füleltek erősen dél­nyugat felé. Azonban hiábavaló volt a nagy érdeklődés, a lyoni ekrazit hangja nem jött el az Eged alá. . . . Némelyek azonban hallani vélték a messziről jövendő hangot, de kiderült, hogy az nem ekrazit, hanem egy vásártéri vendéglő kuglipályá- jánab a zörgése. Tanűlság azért mégis van a lyoni kísérletből. Sokkal rosszabb a francia ek­razit, mint a magyar! Mert a magyar ekrazitbói egy bom­bára valót is meghall a külföld, mi pádig egy vaggonra valóét sem hallunk meg Fran­ciaországból. Kinevezés. Magyarország kormányzója Kántor Nándor, Czunya Sándor és Karsay Emil egri m. kir. áll. főreálisbolai tanáro­kat a VI. fizetési osztályba nevezte ki. A Gárdonyi Társaság ma délután 5 óra­kor tartja a nyári szünet előtt utolsó fel­olvasó ülését a Vármegyeház nagytermé­ben.. Tóth Tihamér dr., A nagyvárosi diák­nevelés problémáiról beszél. Gyomlay László dr. novellát olvas föl. Dombi Márk dr. pedig Dante lelke a Divina Comme- diában címen tart előadást. Szívgárdisták felvétele 8 órakor a fó- székesegyházban. 9 órakor a líceumi és halas-piaci elemi iskolások ünnepélye a Líceum dísztermében, A kisgazdák a polgármesternél. Magír­tuk annak idején, hogy a polgármesteri munkaterv előadása után a város minden rendű és rangú érdekeltsége résztvett a polgármester üdvözlésében. Ugyanakkor részt akartak ott venni a kisgazdák is, de az előszobában nem akart fogyni a tö­meg. Az idő azonban elfogyott s vele együtt a gazdák türelme is. A gazdák ugyanis senkire másra nem bízhatják a saját dolgukat. Jött az alkony, bizony ők — szokás ide, szokás oda — hazamentek. De — hogy a tisztességen csorba ne es­sék — legközelebb, megfelelő időben fölke­resték húszán Bóta Mihály vezetésével Trak Géza polgármestert és igen szívé­lyesen üdvözölték. Mert a magyar ember adót is fizet, ha van miből, a tisztességet sem sajnálja, de azt sem lehet kívánni, hogy a gazdasága — amire pádig az or­szág épületének szintén egy-egy falazata emelkedik, kárt szenvedjen. Semmi sem bizonyítja jobban a magyar gazdaember természetes eszét, udvarias, tisztes«égér­zését, mint ez az eset. Hazánk súlyos helyzetéből folyó anyagi bajaink és az elharapódzott tömegbeteg­ségek a nemzet testi épségét is megtámad­ták. A magyar jövőnek tartozunk azzal, hogy minden erőnk megfeszítésével ki­emelkedjünk ebből az állapotból és testi­leg is épebb és erősebb nemzedéket ne­veljünk. Éhez elsősorban a testnevelés ügyének felkarolása vezet, amely így most legfontosabb nemzeti ügyeink egyikévé vált. A nemzetgyűlés ezt a fontos nemzeti érdeket törvénnyel kívánta szabályozni és megalkotta a testnevelési törvényt. Ennek értelmében minden ifjút, ki 12. évét betöl­tötte és nem jár olyan iskolába, ahol rend­szeres tornatanítás folyik, annak az évnek december végéig, melyben 21 évét betölti, iskolán kívül vasárnapokon és ünnepeken délután kötelező tornatanításban kell ré­szesíteni. Az ifjak összeírása május 29 én

Next

/
Oldalképek
Tartalom