Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-05-16 / 114. szám

Ára hétköznap 1000 kor., vasárnap 1200 kor. Eger, 1824. május 16, péntek, XL1. évf. 114. m Előfizetési di) postai szállítással Efg hóra. . 25.000 K I Égisz és félévi előfizetést Meggedévre 75.000 K sem fogadunk el. —­POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMKE. Szerkesztőség; Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Trak Géza polgármester munkaprogrammja, (Első közlemény.) Tekintetes Képviselőtestület! Hét esztendő alatt másodszor adatott meg részemre, hogy e közgyűlési terem­ben hivatalos esküt tettem. Hét év előtt, a véres háború harmadik esztendejében, súlyos megpróbáltatások után, de a jövő iránt még mindig reménykedő érzésben összefogott magyarság egysége ledöntötte a lokálpatriotizmus választó falait « a pol­gárság megtisztelő bizalma a főjegyzői székben jelölte meg számomra, az alkotó munka terét. Föltéílen hűséggel, odaadással és szeretettel bocsajtottam szerény képessé­geimet s munkásságomat a város rendel­kezésére, mely iránt adósnak éreztem ma­gamat. És most örökös adósává tett az a kitüntető bizalom, mellyel a város veze­tését kezembe letenni méltőztattak. A mélységes hála őrzésével van el­telve lelkem városom iránt, melyhez a nagy katasztrófális idők munkássága, har­cai, súlyos megpróbáltatásai ragaszkodó szeretettel hozzákapcsoltak. És e hálának fölemelő ereje, a bensőséges szeretet me­lege fokozza bennem a megkezdendő új munkához szükséges készséget, — erős akaratot. Alkotó munkával akarom a város fejlődését szolgálni s esküm letétele alkal­mával tett Ígéretemhez, de a polgármesteri álláshoz fűződő kötelességemből folyőlag is ennek a munkámnak programmját leszek bátor megadni. A súlyos közjogi és gazdasági viszo­nyok szűkre szabott korlátokkal vonják meg a határvonalakat, melyeket be kell tartanom, ha a realitás terén akarok mo­zogni. Számolnom kell az adott helyzettel s ép azért évtizedek munkáját felölelő programmot nem adhatok. Erre a jelen teljesen alkalmatlan. Mielőtt a részletekre áttérnék, kedves kötelességem megemlékezni arról a férfiú- ról, kinek őrökébe léptem. Jankovics De­zső négy évtizedes közéleti és ebből két évtizedes polgármesteri működése szoro­san kapcsolatos városunk fejlődésével. Az ő nevéhez fűződnek azok az alkotások, melyek városunkat a modern vidéki váro­sok sorába emelték. Az ő oldala, irányí­tása s jőakaratű támogatása mellett kezd­tem meg itteni működésemet. Önzetlen munkássága a megbecsülésnek, — puritán egyénisége a szeretetnek érzését ébresz­tette s nevelte föl lelkemben iránta s most, amidőn örökségét átveszem, legyen szabad *) Többek részéről kifejezett óhajtásra kö­zöljük ezt az érdekes munkálatot, mely városunk fejlődésének irányát és menetét nagy vonásokban, megszabja. S z e r k. remélnem, hogy gazdag tapasztalatokon nyugvő támogatásával a jövőben is segít­ségemre lesz, abban a munkában mely az j ő munkájának folytatása. Tekintetes Képviselőtestület ezek után áttérek polgármesteri programmom rövid ismertetésére. A város fejlődési iránya. Feladatomnak egyik legfontosabb]a, a város egészséges és céltudatos fejlődé­séhez az alapok, illetve lehetőségek meg­alkotása. A t. képviselőtestület a város szabályozási illetve fejlesztési tervének elkészíttetését már elhatározta. Ide vonat­kozólag az előkészítési munkálatok folya­matban Is vannak. Ez az alaposan átgon­dolt terv és programm lesz majd az az alap­kő, amelyre a város az ő jövő fejlődésé­nek idejében, mint biztos alapra, mindig támaszkodhat. Már most megállapíthatjuk, hogy Eger belterületén ezidőszerint számba jö­hető, építkezésre alkalmas területek nin- csennek. Nagyobb telektömböknek utcanyi­tás által való megosztásával nyerhetnénk ugyan egyes helyeken, mint a Hatvani és Makiári negyedekben, házépítésre alkal­mas telkeket, azonban figyelembe kell vennünk azt is, hogy a megosztható te­lektömbökön intenzív kertgazdálkodás fo­lyik, s mert e gazdálkodás képezi az itteni lakosság főkereseti forrását telkeik meg­osztása leszegényedésüket vonná maga után. A város belterületén levő telektöm­bök megosztása által tehát beépíthető tel­kekre nem számíthatunk. Házhelyrendezés. Ezért volt kénytelen a város a ház­hely rendezési eljárás keretében is, a vá­roson kivül fekvő területeket kijelölni ház­helyek céljaira. A város fejlődésére nézve, bizonyára befolyást fognak gyakorolni ezen újonnan épített városrészek. Szerencsésen kapcso­lódik bele a városba az u. n. Felső-epres- kert, Barom-vásártér és a Sertés-vásártér 96 házhelyet magában foglaló nagy kom- plekszuma. Ugyancsak szerencsésnek mond­ható az izraelita temető melletti 26 ház­hely céljára igénybevett területnek a vá­roshoz csatlakozó helyzete is. A Verőszala felett igénybevett 16 házhely, a Szalapart-utca végén kiosztott két házhely, a Felnémeti-űt melletti 7 ház­hely, a Cifrakapu-utcai Heller-féle telek­ből igénybevett 4 házhely, a Várállomás melletti 14 házhely, valamint a Hatvani- szénáskertek alatt kiosztott 9 házhely szintén mind a város belterületén vannak. Nem ^tartható azonban szerencsésnek a Vincellér-iskolával szemben levő Kápta­lani területekből kiosztott házhelyek fek­vése. Itt 183 házhelyet osztottak ki, me­lyek a várostól már meglehetősen távolra esnek. Tetemes költségtöbbletet fog jelen­teni a várossal való kapcsolat fentartása, a közművek kiépítése. És mert az iparte­lepek, gyárak helyét a nálunk uralkodó északi szélirány a várostól délre szabja meg: az ipartelepek füstje majd ez új városrész felé fog húzódni. Váro88zabályozia A szabályozási terv elkészítésével megbízott Warga Lászlóval a székesfő­város városrendezési szakértőjével foly­tatott előzetes tárgyalások során kialakult az a vélemény, hogy a város jövő fejlő­désének az iránya, mint legtermészetesebb fejlődési irány, az Érsek-kerttől délre lévő terület lehet. A múlt évben végrehajtott patak-átvágás ezen területet az árvízve­szedelmektől már mentesítette és a talaj­víz magasságot is tetemesen leszállította. Ennek igazolására említem meg, hogy a március 29-ki nagy áradás alkalmával a város belterülete az árvíz veszedelem tői hogy megmenekült, — a múlt évben végre­hajtott patakszabályozásnak köszönhetjük. A szabályozott patakmeder biztosította a már-már medréből kicsapni készülő nagy víztömeg gyors levonulását. Ugyancsak az előzetes tárgyalások során alakult ki, az a vélemény is, hogy a jövő vasúti állomása a Sas-űttől délre, a patakhoz simulva fog majd elhelyezést nyerni, amikor is, a jelenlegi állomáshoz vezető vágányok az ipartelepek bekapcso­lására szolgálnának. A város-szabályozását illetőleg sok olyan probléma is megoldásra vár, melyek városunk múlt fejlődési hibáinak kiküszö­bölésére vonatkoznak. Ilyenek többek kö­zött a Széchecyi-utca belső részének a te­herforgalomtól való mentesítése, a Baktai- űt felé egy forgalmi űt kiképzése, mert a Csiky-utca meredekségénél fogva erre nem alkalmas, — a Deák Ferenc-űt, és Kertész - utca között egy összekötő út nyitása. Ezek a problémák mind a város rende­zési tervben várnak helyes és célszerű megoldásra. Küzdelem a kiütéses tífusz ellen. Eger, 1924. májas 15. A kiütéses tífusz elleni védekezés szé­les mederben folyik a város területén. A cigánytelepeket és a közismert piszios lakásokat újból fertőtlenítették. A gyanús lázas betegeket kikutatják éB megfigyelik. Bármilyen körültekintő is azonban a hatóság munkája, ebből eredmény csak úgy származik, ha Elérné* minden lakosa, \

Next

/
Oldalképek
Tartalom