Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-05-04 / 104. szám
Ára 1000 korona. Eger, 1024. május 4 vasárnap. XLL évf. 104 as Előfizetési dl) postai szállítással POLITIKAI NAPILAP. Egg bóra. . 20.000 K Égisz és félévi előfizetést 6 Neggedévre 60.000 K I — nem fogadnak el. — I Felelős szerkesztő: BSEZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. Terrorisztikus törekvések. Eger, 1924. május 3. A budapesti sajtó elnémítása még mindig tart s ez a szomorú jelenség egyre idültebbé válik. S a polgári társadalomnak nem lesz érdektelen, ha ezek mögé a jelenségek mögé mélyebben bepillant. A nyomdaipari munkásság munkáltatóival szemben bérköveteléssel lépett föl s már az első perctől kezdve egy hatalmi harcnak a lába lógott ki a megindult torzsalkodás alól Ma már nyilvánvaló, hogy ez a harc tulajdonképen nem is a munkások és a munkaadók között folyik, hanem a szociáldemokrata munkásság s annak felettes fórumai között fennálló válsággal állunk szemben. A helyzet ugyanis az, hogy a munkaadók a legmesszebbmenően teljesítették munkásaik kívánságát a szak- szervezeti vezetőséggel folytatott tárgyalások során. Időközben azonban egy újabb munkásfőrum igyekszik magát egyre jobban törvényesíteni: a főbizalmi testület. Ez az illetéktelen fórum visszavetette a munkaadók és a munkások szakszervezete között létrejött megegyezést, s ez a ténykedése teljesen kimerült a kisebbségi terrorban. Látnivaló tehát, hogy ma már nem a munkaadók és a nyomdai muukások villongásáról, hanem a munkások törvényes közege, a szakszervezeti vezetőség és egy (ezideig még törvénytelen) kisebbségi elöljáróság — a főbizalmi testület — között fennálló villongással állunk szemben. A munkaadók természetesen nem hajlandók elfogadni emez utóbbi (mondhatjuk: illetéktelen) fórumot s vele érdemleges tárgyalásokba bocsátkozni, mert evvel elismernék a jogosságát akkor, mikor a munkásságnak bérkérdésekben fölöttes elől! járősága a szakszervezeti vezetőség. Erősíti a munkaadókat ebben a felfogásban még az a körülmény is, hogy a főbizalmi testület álláspontja ellenére is, mindezideig megvan az összhang a nyomdai munkások és a nyomdai szakszervezeti vezetőség között. A munkásság nyakára tehát egy kisebbségi terror akar ülni, amely ma ugyan még csak bérkérdésben exponálja magát érdekükben. Ismerve azonban ennek az újabb fórumnak összetételét és politikai kérdésekben való fölfogását, féltenünk kell a higgadtabb, józanabb gondolkodású munkásságot attól, hogy ez a ma még illetéktelen, főbizalmi testület belevinné olyan szélsőségbe, amelyből nemcsak a magyar munkásság, hanem az egész ország is kivette egyszer már a részét: a bolsevizmus idején. Minden okunk megvan arra, hogy a magyarországi szociáldemokrácia belső válságáról beszéljünk, mert már a legutolsó kongresszusukon is kiderült, hogy kebelében egy csekélyszámú, de elkeseredett szándékú és terrorisztikus törekvésű ellenzék alakult ki, amely, mint látjuk, most terrorja alatt tartja a nyomdai munkásságot. Óva intjük a munkásság higgadtabb s nagyobbszámu csoportját attól, bogy a józan talajt kirúgva maga alól, behódoljon s a maga részére elismerje irányítóul ezt a kisebbségi terrort. A polgári társadalom jóeleve bepillantást nyert az internacionalizmus függönyei mögé s kívánatos, hogy az eseményeket figyelve, tartsa éizben most azokat a napokat, amikor szintén egy kisebbségi terror ült nemcsak a munkásság, hanem a polgári társadalom nyakán is. A közadók kezelése. Közli: Dr. Eger, 1924. május 1. A felhatalmazási törvény az adóközigazgatás, a kivetés és kezelés egyszerűsítését rendeli el. így az állampénztárak- től a pénzkezelést átteszi a felállítandó jegybankhoz. Ezentúl az állami bevételeket, az adókat is a jegybank fogja kezelni. A jegybank fiókjához egyenest, vagy postatakarék utján (tehát postán) fogják a polgárok az adót fizetni. Az állampénztárak elsőfokú adókivető hivatalok lesznek, a pénzügyigazgatóság másodfokú, felügyelő hatóság lesz. Mivel adóhivatalok járásokkint vannak, ügy az adókivetés is igazságosabb lehet, mint mikor messze a megye középpontjában, a viszonyokat nem eléggé ismerve vetették ki az adót. Az állam összes bevételeit a jegybank fogja kezelni, bankszerüen, ezért az állami számvitelt is ehhez a rendszerhez fogják módosítani és egyszerűsíteni. Az előző évekből visszamaradt adóhátralékokat május végéig papírkoronákban lehet fizetni, de aki ezentúl is hátralékban marad, annak hátralékát a kivetés idejének megfelelő aranyértékben fogják valorizálni. Tehát jó lesz sietni az előző évi hátraléknak befizetésével. Nagy János. 1924. évre az adókat aranyértőkben fogják kivetni. Az adóbevallást az adófizetők papírkoronában teszik meg; az adóhivatal a pénzügyminiszter által havonkint megállapított kulcs szerint aranyértékben veti ki az adót és amikor a fél fizet, arra a hónapra szőlő aranyértékű szorzőszám- mal kiszámított papírkoronával rójja majd le az adóját. így az állam nem károsodik a pénzesés miatt és az adózók is sietni fognak az adőlerovással. Az új törvény eltörli ez okból az 1923. XXXIII. t. c. 2. §-nak azt a rendelkezését, hogy minden adóhátralék után havonkint 10#/»-os pótlékot kellett fizetni. Ezentúl évi 12%-os késedelmi kamatot fizet majd az adóhátralékos. Az egész szanálási idő alatt az adókat fokozatosan fogják emelni úgy, ahogy a Népszövetség főbiztosa a költségvetés érdekében szükségesnek tartja. A Népszövetség pénzügyi szakértőivel a kormány úgy alkotta meg a költségvetés öt félévi előirányzatát, hogy 1926. év második felében egy-egy lakosra a békebeli adónak megfelelő rész essék. A békében ugyanis a esonka-területen egy-egy magyarra átlag 51 aranykorona adó esett, most csak 27 aranykorona esik, tehát 1926. év végéig fokozatosan el kell érni az 51 békebeli aranykorona terhet. Szerintem ez csak akkor lesz könnyen elérhető, ha az adott idő alatt megindúl a termelő-munka és a nemzeti jövedelem is eléri a békeparitást. Míg ugyanis a békében e csonka-terület nemzeti jövedelme évenkiní 2666 millió aranykorona volt: addig 1922-ben a nemzeti jövedelem csak 1010 millió aranykorona, tehát csak fele volt a békebelinek. A békebeli terhet csak akkor bírjuk el, ha békebeli jövedelem is less hozzá. Remélem, hogy az ellenőrzést gyakorló amerikai főbiztos, a javaslatnak az állami takarékosságra és egyszesűsítésére vonatkozó terveit, fokozottabb mértékben fogja keresztül vinni, mint az állami bevételek erőszakos fokozását. Az Egységes-párt értekezlete. Budapest, MOIA. Keresztény Kisgazda Földműves és Polgári Párt május 9-én, pénteken, este 6 órakor pártértekezletet tart. Az értekezlet programmján szerepel a vámtarifáról szőlő törvényjavaslat tárgyalása, melynek előadója dr. Görgei István ; a Kansz május 4-iki üléséről szőlő jelentés, melyet Platthy Géza alelnök terjeszt be ; előterjesztés a képviselői fizetések tárgyában, Nagy Emii kilépési levele, Bethlen István gróf a nemzetgyűlés mun- kaprogrammjáről és más folyó ügyek. Mr. Smith főbiztos a sajtóhoz. Budapest. Megérkezése után, másnap délelőtt számos újságíró előtt nyilatkozott Magyarország pénzügyi főmegbízottja. Megköszönte a rokonszenves fogadtatást. — Látogatásaim lerovása után hivatalomat veszem át és munkarendemet állapítom meg. Külön munkatársam lesz, aki a sajtóval tartja fenn összeköttetésemet. Az együttműködést rendkívül fontosnak tartom. Természetes azonban, hogy naponta nem tehetek nyilatkozatokat. Feladatom és elvem az, hogy dolgozom. Felolvasta ezután előkészített nyilatkozatát is. — Nagy megtiszteltetés, hogy segíthetek nemcsak Magyarország, hanem Kö- zépeurópa és végeredményben az egész világ normális helyzetének helyreállításában. Hozzáértő és erélyes munkatársakra találtam itt. A külkereskedelmi [mérleg és az állami jövedelem az év első három hő- napjában nagy javulást mutat. Minthogy a törvény erre módot ad, a jegybank még június 2-án megnyílhat. A nemzetközi pénzügyi tárgyalások útja nyitva. Magyarország megkapja az érdekelt körök segítségét és közreműködését. Feladataim pénzügyi természetűek éB nem politikaiak. Minden erőmet abban a reményben szentelem a célnak, hogy egy népnek, mely iránt hazám mindig nagy csodálattal viseltetett, támogatására lehetek jóléte, boldogúlása feltételeinek megteremtésében. Smith közölte még, hogy M. Charron francia ős Mr. Sipmann angol pénzügyi szakértőudesznek munkatársai.
