Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-04-11 / 85. szám

Előfizetési díj postai szállítással POLITIKHI N fi P 11, P.

Egg hóra. . 20.000 K | Egész és félévi előfizetést

Neggedévre 60.CC0 K nem fogadunk el. r elölő» szerkesztő : BEEZNÄY IMRE.

Szerkesztőség: Eger, Llcenm Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11.

Mától kezdve 7 órától tanácskozik a Ház.

Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Szci- tovszky Béla elnök. A napirend első pontja a 16 órás ülésekre vonatkozó indítvány volt. Úgy a kormánypárt, mint az ellenzék részéről nagy számmal jelentek meg. Az indítványt 127 szavazattal 33 ellenében elfogadták. így péntektől kezdve az ülések reggeli 7 órától délutáni 2 óráig és 3 órától este 12 óráig tartanak.

Az indítvány megszavazásakor az Egységes párt tagjai lelkesen éljeneztek.

Rassay Károly: A házszabályokhoz kért szót. Lehetetlennek tartja, hogy a 16 órás üléseket csak egyszer szakítsák meg s hogy reggel 7 órakor kezdjék meg az üléseket.

Az elnök: Kijelenti, hogy a házszabályok szerint a megkezdett ülések csak egyszer szakíthatók meg és pedig legfeljebb 2 órára. Az elnök azért tartotta helyesnek az l órás megszakítást, mert különben reggel 6 órakor kellett volna az üléseket kezdeni, hogy délután 2-től 4*ig megszakíthassák az ülést.

Ezután áttér a Ház a szanálási törvényjavaslatok tárgyalására. Az első felszólaló Nagy Vince. Alig ejti ki nevét a

jegyző, nagy zaj támad a kormánypárton. A kormánypárti képviselők nagy része feláll helyéről és el akarja hagyni az üléstermet. (Nagy zaj az ellenzéken.)

Az elnök rövidesen helyreállítja a rendet, mire Nagy Vince megkezdi beszédét.

Nagy Vince : Nem akarok mosakodni. Nincs miért.

Szomjas Gusztáv : Pedig mosakodhat!

Mándy Samu: Pedig van miért. .

Nagy Vine-’: (Mándy Samu felé) Önnek zsidó vvlt a papája, mégis beszél. (Nagy zaj.)

Nagy Vince: Felemlíti, hogy egy alkalommal a kormánypárt felől a |közbe- szőlások egész áradata zúdolt reá. Haza- áruló és egyéb sértegető kifejezésekkel illették és az elnök nem utasította rendre a közbeszólókat. Kéri az elnököt, hogy alkalmazza egyformán a házszabályokat.

Az elnök: Kijelenti, hogy ezeket a közbeszólásokat nem hallotta, mert ha hallotta volna, bizonyosan rendre utasította volna a közbeszólókat.

Nagy Vince: Ezután áttér a szanálási javaslatok tárgyalására. (Az ülés tart.)

(Folytatás a 3-ik oldalon.)

A Tisza vízállása Szegednél 840 cm.-re emelkedett.

Szeged. M. T. I. Szegedről jelentik: A Makót fenyegetó árvízveszedelem, úgy látszik, teljesun elmúlt. A víz apadása tegnap este megkezdődött és ma reggelre az apadás 36 centimétert ért el. Kedden délben 430 cm. volt a vízállás.

Szeged, 1924. ápr. 9. A Tisza gyors áradása még mindig nem ért véget. Úgy látszik, az áradás eléri az 1919. évi áradás

színvonalát. Szegeden a vízállás kedden reggel 524 centimétert mutatott, este pedig már 840 centiméterre emelkedett. Aggodalomra azonban nincsen ok, mert a gát több mint egy és fél méteres emelkedés esetén is elég magas. Nem tartják valószínűnek, hogy a víz állása Szegeden eléri a 9 métert. A Maros torkolatánál tegnap este beállott az apadás.

Haladéktalanul stabilizálni kell a magyar koronát.

Páris. J. Smith magyarországi főbiztos küldetésének nagy jelentőséget tulajdonítanak. Sir Arthur Salter, a Nép- szövetség gazdasági igazgatója tegnap fogadta a sajtó képviselőit. Kijelentette, hogy nagy örömére szolgál Smith magyar főbiztos kinevezése, mert Smith annak idején részt vett a kínai konzorcium megszervezésében, g mexikói államadósság rendezésében. Majd ismertette a magyar szanálási tervet s azokat az Intézkedéseket, amelyeknek az infláció megszüntetése a célja. A főcél, kogy haladéktalanul stabilizálják a magyar koronát. Salter még kijelentette, hogy a kölcsön elhelyezése zavartalanul fog végbe menni.

Korányi és a párisiak.

Páris. A Bon Soir báró Korányi Páriából történt távozásával kapcsolatban a következőket írja : Báró Korányi barátja Franciaországnak. Talpig becsületes ember, aki őszintén, minden utógondolat nélkül, teljes loyalitással közeledett hozzánk. Franciaországot sikerült kibékítenie Magyarországgal. Sajnálattal hagyta el Páriát és mi is mindig kedves emlékünkben fogjuk megtartani. Odament, ahová kötelessége hívta : Budapestre, hogy vállalja Magyarország újjáépítésének feladatát. A cikkirő végül annak a reményének ad kifejezést, hogy az újjáépítési munka gyors és biztos sikerre fog jutni.

Magyary Pál.

Eger, 1924. április 10.

Említettük már, hogy az ország kormányzója Magyary Pál miniszteri tanácsosi címmel felruházott m. kir. pénzügy- igazgatót az V. fizetési osztályba miniszteri tanácsossá kinevezte.

Magyary Pál miniszteri tanácsosnak úgyszólván egéBz hivatali pályafutása Eger városhoz fűződik. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a jegyzői pályára lépett. Törekvő lelke azonban, miután az alsőbbfokű [közigazgatás terén megfelelő gyakorlatot szerzett, további tanúlmá- nyokra sarkalta. A jegyző oklevél megszerzése után a jogi tanúimányokhoz fogott. Ezeket az egri érseki jogakadőmián befejezvén, jog- és államtudományi államvizsgát tett s miután az államszámviteltani államvizsgát is letette, pályafutását a vármegyénél folytatta, mint megyepénztári főkönyvelő és tb. vármegyei aljegyző, 1898. év végén lépett a pénzügyi közigazgatás szolgálatába.

Egerben volt pénzügyi fogalmazó, majd Zomborba nevezték ki segédtitkárnak. Szive azonban egyre csak Egerbe vonzotta vissza s nehány évi bácskai szolgálata után sikerűit is titkári minőségben újból visszakerülnie az egri pénzügy- igazgatósághoz. Itt lett tanácsossá ; e minőségben pénzügyigazgatő helyettessé, majd pénzügyi főtanácsossá és dr. Lipovniczky István pénzügyigazgatőnak közigazgatási bíróvá történt kinevezése után, 1922. év végén, átvette az egri péuzügyigazgatőság ideiglenes vezetését. 1923. év március végén azután a miniszteri tanácsosi cina adományozása mellett pénzügyigazgatóvá, ezúttal pedig miniszteri tanácsossá nevezte ki a m. kir. pénzügyminiszter, illetőleg a kormányzó.

Kétségtelen, hogy a pénzügyi köz- igazgatás mai viszonyai nagyon nehezek. Úgyszólván hetenkint megjelenő (és az ország pénzügyi helyzetének gyógyítása érdekében többnyire haladék nélkül végrehajtandó) újabb és újabb pénzügyi törvények nagy tömegének végrehajtása a legnagyobb körültekintést, emellett rátermettséget és szaktudást igényel. Éppen azért e kinevezést valódi érdemek elismerésének kell tulajdonítanunk s örömmel adjuk a hirt Magyary Pál pénzügyigazgatő újabb kinevezéséről.

sasa isEr, jrujraffjpjBsaBgagi

Árvíz a Bánátban

Az árvíz miatt, — amely a megszállott Bánátban is nagy területeket öntött el, — állandó mentőszolgálatokat szerveztek, hogy a veszélyben forgó lakókon segítsenek és az élelmezésről gondoskodjanak. Az árvíz okozta kár több millió dinár.