Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-04-10 / 84. szám
2 J&Ö-.KI NÉPÚJSÁG 1924. április 10. elfogadja. Az elnök jelenti, hogy ESrffy István és társai indítványt nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy a szanálási javaslatok tartamára 16 órás üléseket vezessenek be. Felolvassa az indítványt és az aláírók névsorát. Ötvennél több képviselő van jelen és az indítvány felett holnap dönt a Ház. A következő szónok Ruppert Rezső: Hevesen tiltakozik a 16 órás ülések bevezetése ellen. (Az ülés tart.) Gyöngyösön mozgalom indult meg, hogy ott temessék el Pdrvy püspök és Schweitzer tábornok hamvait Eger, 1925. ápr. 8. Párvy Sándor, a volt szepesi püspök és Lovag Schweitzer Ede tábornok Gyöngyösön születtek. Egyik a papi, másik a katonai pálya kivállő csillaga volt és mind a kettő Gyöngyös helyett budapesti temetőben pihen. Párvy Sándor, a kiváló püspök a forradalom idején hunyt el, kiüldözve rezidenciájából, templomaiból, hívei közül. Az ő helye ott volua, ahová a szepesi püspökök temetkeztek, de elüldözve, hontalanná téve nem adatott meg neki, hogy hamvai a hozzá méltő helyen pihenjenek. Ha pedig a megszállás folytán hosz- szabb ideig nem kerülhet székhelyének kriptájába, akkor mi sem természetesebb, hogy szülővárosa, Gyöngyös, jogosult, hogy drága hamvait őrizze. Schweitzer tábornok szintén a forradalom alatt halt meg; aranyszívű vitéz katona volt. Szorgalma, becsületessége emelte magasra pályáján. Az ő hamvai is Budapesten nyugosznak. Mint értesülünk, Gyöngyösön mozgalom indult meg Gyöngyös két kiváló szülöttjének hazahozatalára a e célból már serényen folyik a társadalmi gyűjtés. Fölemelték a posta, távírda és távbeszélő díjszabását. Április II én lépnek életbe az új díjak. Eger, 1924. április 10. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a posta és személyi és dologi kiadásának megnövekedése, valamint a korona vásárló erejének csökkenése miatt, a posta-, távíró- és távbeszélő díjszabást újból megállapította. Az új díjak általában április 11 én lépnek életbe, a távbeszélő díjszabás azonban csak április 16-án. Az új díjszabás főbb tételei a következők: Levél 20 gramig helyben 1000, vidékre 1500 korona. Levelezőlap helyben 600, vidékre 1000 korona. Nyomtatvány belföldre 10 grammig 200, ezen a súlyon felül 50 grammonkint 400 korona Ausztriába, Csehszlovákiába, Lengyel- országba, Németországba, Olaszországba, és Romániába levél 20 grammig 3000, levelezőlap 1800 korona. Egyéb külföldre levél 20 grammig 4000, levelezőlap 2400 korona. Ajánlási díj helyben 1000, vidékre 1500, külföldre 4000 korona. A postautalvány díja a belföldi forgalomban 200.000 koronáig 2000, 500.000 koronáig 3000, egymillió koronáig 5000 korona, ezenfelül minden egymillió korona, vagy ennek töredéke után még 2500 korona ; a külföldi forgalomban 100.000 koronáig 5000, egymillió koronáig 10.000 s ezen felül minden egymillió korona vagy annak töredéke után még 5000 korona, Egy-egy utalvánnyal küldhető összeg tízmillió korona. A csomagdíjszabást, tekintettel a vasúti díjszabásra, az egyes távolsági fokozatokban megfelelő mértékben szintén újból megállapították. A távirat szódíja belföldre 6000, Ausztriába, Csehországba, Jugoszláviába és Romániába 1200, Németországba és Lengyelországba 1600 korona. A távbeszélőnél az egyenkinti beszélgetési díj helyben, Budapesten és vidékén 1200, Budapest körül 15 km. távolságig 5000, 25 km. távolság 12.000, 100 km. távolságig 15.000 és ezen felül 18.000 korona. Budapest — Bécs között a beszélgetési díj 1.75 aranyfrank, Berlinnel 3.50 aranyfrank. A díjszabás-változás alkalmával a vidéki távbeszélőáliomásokat április 30-áig az illetékes postahatőságnál lehet felmondani. Felmondás esetén eddig a határidőig a régi díjszabás szerinti díj jár. Ha a felmondást elmulasztják, illetve az előfizető az állomást megtarja, az új díjak április hó 16-átől járnak. Még áll a nyomdászok sztrájkja. Budapest. A nyomdászok sztrájkja ügyében mindezidáig nincs semmi változás. A tegnapi tárgyalások eredmény nélkül értek véget, igy harmadik napja, hogy Budapesten nem jelennek meg az újságok. A szakszervezet főbizalmi értekezlete tegnap egész délelőtt tartott és csak a kora délutáni órákban ért véget. A főnökegyesületben is permanenciában vannak. A szakszervezet álláspontja az, hogy a főnökegyesület elvileg álljon el a kizárás fegyverétől és ez alapon tárgyaljanak tovább a megegyezés lehetőségéről. Viszont a főnökegyesület csak akkor hajlandó tárgyalni, ha az Atheneum munkásai minden feltétel nélkül azonnal munkába állnak éa a kollektiv-szerződést mindenkor respektálják. Ezenkívül kívánja a főnökegyesü- leí azt is, hogy többé semmiféle önkényes mozgalom ne veszélyeztesse a munka folytonosságát. A következő évben 1907. március 9.—10.-én ismét Madarász-darab következik : Rákóczi Egérben c. kétfelvonásos történeti kép. Tárgya az a történeti esemény, mikor 1704 ben Rákóczi Ferencet szeretettel fogadta T&lekessy István püspök székvárosának falai között. A zenei részét megint Küzdi Aurél állította össze részben a kuruckor termékeiből, részben Zichy Gáza Némo c. operájából, Uj háttér és díszletek (Kalovits Alajos festései) gyarapítják újra a szertárt. A zenekisé- retet még mindig az 5. gyalogezred zenekara adja. A darab főszereplői: Eigen Kálmán, J. Holis Sándor VIII., Ficzere István. Szabó Rudolf VII., Petravich Andor, Majzik Viktor VI., Joőb László V. o. tanulók. Az 1908. március 21.—22.-én színre került Szent Imre herceg c. színjátékkal kegyurának, Vajda Ödön apáturnak félszázados papi jubileumát ünnepelte az intézet. A darab szerzője Kovács Pius, zenéjét a legnagyobb mesterek világhírű műveiből — mondja az Értesítő — Küzdi Aurél állította össze. A kíséretet újra a katonazenekar szolgáltatja. «Azt a férfiút, írja beszámolójában az intézetigazgatója, aki egykor lelkes előadója volt nemzeti történelmünknek, nem lehetett volna méltóbb módon ünnepelnünk, mint fényes múltúnk nehány magasztos jelenetének szinrehozatalával. Alkalmas volt a darab Sz. Imre születése kilencszázadik évfordulójának ünneplésére,is.»;A diákszinőszek közül Vizer Ferenc, Szabó Rudolf, Babo- csay Zoltán, Gorzó Nándor, Polánkay László VIII., Varrók Lajos, Pataky István, Papp János VII., Nagy Miklós VI, Gajzágő Jenő, Tróján Alfonz IV.. Petro Iztván III. o. t. nevét emeljük ki. A színpad ekkor kapta a most is gyönyörű erdő-díszletet (Burghard és Kéri budapesti díazletfestők munkája) továbbá .a pogány magyarok és szerzetesek uj ruháit (Szabó Sándor helybeli szabómester műhelyéből). A zenekiséretet Hoffman F. karmester vezetése alatt az 5. gyalogezred zenekara adta. 1910. április 30-án s május 1-én a Szvorényi emlékünnep alkalmával megismétlik a sorozat élén álló s hat évvel ezelőtt bemutatott darabot: Küzi Aurél József Egyiptomban c. bibliai színjátékát. Az énektanár már Kalovits Alajos dr. s a kísérő zenét a 60. gyalogezred zenekara adja Linke Vilmos karmester vezetésével. A repriz szereplői: Sümeghy István, Kelemen Lajos, Komáromi Pál, Papp Kálmán VIII., Stefanovszky Sándor, Mednyánszky Miklós VII., Forgács István V. s Beznák László III. o. t. A következő színdarabbal fokozódik az eredetiség mértéke. Szövegírója is zeneírója is az intézet tanári karából kerül ki: amaz Kovács Pius dr. emez Kalovits Alajos dr. énektanár. De a zenekar még mindég idegen vendég, a 60. gy. ezredé. 1912. április 20-án s 21-én kerül színre a Hunyadiak c. három képből állő történelmi zenés színjáték. A korhoz illő ruhákat a szerző tervezte s Zsigmondi B. egri mester készítette. Első darab, amelynek lány szereplő je is volt : Barchetti Etelka. Az újság kritikája főkép Tróján Alfonz, Tráblik Lajos, Polőnyi Lajos, Horvát István, Szalay Károly, Kozma Károly VIII., Rátvay László, Vizi Miklós, Grim Miklós VII. , Róter Ferenc VI. o. t. játékát emeli ki. 1914. március 21. s 22 én Kassuba Domokos c. főigazgató s főgimn. igazgató negyvenéves tanárságát Tordai Ányos dr. Tinódi c. három felvonásos ifj. színjátékával ünnepelte meg. A darab új zenéjét Kalovits A. dr. az intézet ének tanára szerzetté, de még miadig a katona zenekar adta elő. A darab mintegy a háborús idők megsejtésével azt hirdeti : mindenkinek úgy kell szolgálni a hazát, ahogy tudja; ki karddal, ki tollal, ki ésszel, ki kézzel köteles iránta leróni tartozását. Az előadásban Szabó Sándor, Radványi Ferenc, Kiss Zsigmond, Recse Rezső, Főgel Elemér, Blickhardt Miklós VIII., Petkovics Iván VII., Palasovszky Ödön (Török Ilonka szerepébe) jeleskedtek. A háborús időben egyetlen színdarabot mutatott be az intézet: Tordai Ányos A vén honvéd álma c. verses színjátékét. Az előadás, mivel az intézet tornaterme kórházzá volt alakítva, az Urániában folyt le — Deákfalva javára. De jő pénz volt még akkor az az 500 korona, amit e célra a jövedelemből félretettünk ! A Bzindarab katonanőtáit az intézet saját vonós zenekara kisérte. Szereplői: Erdélyi József VIII. , Váradi János VII. Molnár János VI., Eiszenmann László V. s Bedross Gyula III. o. t. A nagy leromlás után, 1920. május 1-én és 2-án, a nemzeti újra buzdúlás napjaiban került színre Tordai Ányos négy- felvonásos énekes játéka : Mikes. Zenéjét Kalovits Alajos dr. szerzetté, az őnekszá-
