Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-03-27 / 72. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1924. március 27. tője, amelynek lapja nem dicsérné nevét. Mert tőle indult ki, vagy legalább is ő állott élén minden karitativ, segítő mozgalomnak, mely a diákság szellemi vagy anyagi támogatását célozta. De nemcsak az egri diáksággal, az egri társadalommal is eggyé forrt Perényi Kandid szive. Amit lokális sovinizmusnak mondhatnánk, azzal az ő lelke csordultig volt tele. Nem is volt a 21 év alatt e városban olyan társadalmi, művelődési, művészeti vagy altruisztikus mozgalom, amelyből ő hiányzott volna. Munkás energiája, számító ítélete, lelkes munkakedve mindig rendelkezésére állott azoknak, akik e kissé konzervatív városban új utakat törtek, sokunk boldogulását célzó intézményeket létesítettek. És milyen örömmel jött közénk e négy év alatt is, amikor csak fontos számvevői hivatala megengedte. Itt járt karácsonykor is. De többé már vissza nem jő. Pedig még pár hete is azt irta, hogy adjunk neki helyet, ha kilábol betegségéből: köztünk akarja erejét újra visszaszerezni. Vártunk, Kedves Kandid, szeretettel vártunk, s jaj, de nagy csalódás ért bennünket . . . Nem tudom tovább. Ne várjatok búcsúztatót. Csak gondoljatok rá mindnyájan, akik szerettétek, könnyes szemmel, sóha- jos szóval. Kedves testvér, kedves »sógor«, Isten veled ! (T ) A középiskolák reformja a Ház előtt. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését */t 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után a korona értékcsökkenésének meggátlá- sára irányuló egyéb intézkedésekről szőlő törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadták. Ezután az egyes bizottságokban megüresedett tagsági helyeket töltik be választás utján. Majd áttérnek a középiskolák reformjáról szőlő törvényjaNapi politika. A kölcsönjavaslatokat legközelebb a parlament elé terjesztik. A cél az, hogy általánosságban az összes javaslatokat egybefoglalva tárgyalják. Az Egységes-pártban a kormány kezdeményezésére, mozgalom indult meg olyan irányban, hogy a javaslatokat 10 órás ülésekben és pedig délelőtt 9—2, délután 4—D ig tárgyalják. Az indítványt a kölcsönjavaslatok beterjesztését követő ülésen nyújtják be. génből hozott magával. Eger városa fejlődésének fénykorában, a XVIII. század második felében, ő volt Esierházynak udvari festője s az ő művei Egernek ma is legnagyobb ékességei. Esterházy püspök sok festőt, szobrász* és díszítő művészt telepített Egerbe. Elhelyezésűk kérdése adott okot arra, hogy egy új városrésznek alakításával foglalkozott. S Eger neki köszönheti, hogy a Hatvani városrész, melyet a Vörösmariy- és Baktai-út középen szel át, a keresztező széles utcákkal létrejött. Ez a szerencsésen megválasztott magas fekvésű városrész a szerzetesi naplókban állandóan a >nova civitas Carolina« néven fordúl elő, a nagy vásártérrel együtt, melyet Esterházy a városnak ajándékozott. Kétségtelen, hogy Kracker házát azon a tájon, a Károly városban keli keresnünk. Néh. Foltin János kisprépost, akinek Kracker első életrajzát köszönhetjük, azt írja, hogy : . . . »Egerben, a Dózsa utca egyik szögletén mutatnak egy házat, mely Krackeré volt volna. Ezt, mint értesülök, újabb időben a ház tulajdonosának vál- toztával egy bádoggombban talált irat derítette fel.« Nem volt alkalmam ennek a közlésnek hitelessége felől tájékozódni. Annyi bizonyos, hogy ez a föltevés nem lehetetlen. Mert az a Rózsa utcai sarokház, a Györgyényi utca 6. sz. a. bejárattal kétségen kivűl a XVIII. században épült. Az ablakoknak kőből faragott keretei, barokkformájú médaillonos szemöldökei, az udvari folyosónak vastag piliéres árkádjai abból a korból valók. De kivált szembeötlő az, hogy a Györgyőnyi-utcai földszintes homlokzaton egy még egyszar oly magas üres tűzfal áll, melynek így semmi vaslat tárgyalására. Vasadi Balogh György ismertette a törvényjavaslatot. Visszapillant a középiskolák történeti fejlődésére. A javaslat a középiskolákat humanisztikus irányba akarja visszaterelni. A középiskolák mellett a szabadiskolákat is ki kell építeni. Az egységes középiskolát meg nem valósíthatnak tartja. Utánna a kultuszminiszter szólalt föl. Az Egységes-párt tegnap délután értekezletet tartott, melyen Bethlen István gróf a kölcsönjavaslatokat ismertette. Korányi pénzügyminiszterségéről ismét beszélnek, bár tegnap megcáfolták. Hir szerint Korányi a kölcsönj avaslatok letárgya- lása után vállalja a pénzügyminiszteri tárcát s akkor Walkő Lajost neveznék ki párisi követté. A városi képviselőtestület tisztújító közgyűlése 29-én, szombaton, délután 3 órakor lesz. értelme sincs s el lehet képzelni, hogy ez a tűzfal valamikor egy nagy műteremnek oldala volt s éjszakról volt nagy nyílású világítása, mint minden jó műteremnek, hogy a napfény a művész munkáját ne zavarja. Ennél azonban egy másik s talán még valószínűbb útbaigazítást is találtam, a minoriták házi történetében, az 1800-ki nagy tűzvész leírása nyomán, mely ház- ről-házra követi a nagy pusztulást és megemlékezik a »Domus Krackeriáná« ről is. Maga a festő már régebben nem ólt. A hosszú leírásból csak azt a részletet idézem, mely bennünket közelebbről érdekel. A tűz 1800. aug. 23-án Tájer György kanonok — később nagyprépost — házának udvarán, az istállóban támadt, a mostani Széchenyi-uíca 11. sz. alatt. *) Innen, átcsapott a püspöki udvarra s a régi palota tetője egészen leégett. Tovább terjedt az öreg papok menedókházára (most Szent Jőzsef-internátus), a szemináriumra, onnan a városi pincékre, a püspöki volt prefektus házára (valószínűen a mostani forgalmi r. t. épületére **) s ettől átcsapott a lángtenger a Kracker~féle házra, melyben akkor Kállay kanonok lakott, oly rohamos erővel, hogy az alapítványi pénztár, az összes eredeti szerződésekkel és 100.000 forinttal odaveszett és Kállay kanonok a puszta életén s a nyakán függő arany kereszten kívül semmit meg nem menthetett . . stb. . . Ezt az elég pontosan kijelölt utat követtem s eljutottam a Vásártér [35. sz. házhoz. És meglepő az analógia a két ház között. Itt a hosszú földszintes homlokzat partról lenéz. Ablaksora végig igen jelleg*) Most Blazsejovszky Ferenc apát-kanonok lakik benne. **) Előbb Öttömösy-ház. Szerk. Az egerbaktai felforgatók a bíróság előtt. Eger, 1924. március 26. Öt éve már az országos felfordulás mérgesebb részének. Azóta már sok ügyet elintézett a bíróság, de annyi volt azokból, hogy mostanig is maradt. Ilyen Forgó János és András József nagykorú baktai földműves legények ügye is. Ezek Török Sándor 36 éves odavaló embernek a felbujtására 1919. február 27-én éjjel egy csomó takarmány közül elővett fegyverekkel a kocsmából kijövet Farkas József érs. urad. intéző hálószobájába, az ablakon át úgy lőttek be, hogy András József arra is kioktatta Forgót: — Lefele lőjj, mert az ágy alacsony ! A rosszindúlatú és embertelen törekvés nem sikerült, mert a golyó egy arasznyira az alvó intéző feje fölött furődott a falba. Az erkölcsi érzékből kibillent emberek ezután még az oda beszállásolt csen- dőrség szállására is belőttek. A fegyvereket a temetőbe rejtették. A tettesek beismerésben voltak a főtárgyalásig. Akkor azután mindent megkíséreltek, hogy magukat büntelennek mutassák. Ami azonban megtörtént, azt hiába volt tagadni. A kir. törvényszék Prettenhoffer Ödön elnök tanácsában a többrendbeli szándékos emberölés kísérletének bűntettében mindhármat bűnösnek mondotta ki (ős pedig Törököt, mint felbujtót) és őket egyen- kint 3—3 évi fegyházra, és 5—5 évi hivatalvesztésre ítélte. Egyúttal az eddigi 144.740 K., m8g 87.700 K. tárgyalási és a további bűnügyi költségek megtérítésére is kötelezte. Az ügyész súlyobbitásért fölebbezett. zetes barokk szemöldökös kőkeretekbe van foglalva. A vásártéri kapu felett lombfü- zéres díszítés van, melyhez hasonlót a líceumon is lehet találni. Tehát első pillantásra itt is egészen világos, hogy ez az épület is a XVIII. századból való. S itt a part fölött még kevesebb értelme van a hosszúra nyúlt s rendkívül magas tűzfalnak, melynek éjszaki oldalán még egy szegélyező darabja is van, hova a műterem-ablakot még sokkal inkább el lehet képzelni. S egyes részletek szinte tanúskodnak a mellett, hogy itt valamikor művésznek volt az otthona. A tűzfalnak két sarkán, egyfelől a Sz. Flórián másfelől a Sz. József szobra áll a kis Jézussal. Ezeknek bizonyosan máshol volt a helyük. Az udvari falnak egyik síkjába a Szent Háromságnak relief-csoportja van illesztve, a szélén felhajtott ívelt párkány alatt. Amennyire a vastag habarcstakarő megítélni engedi, jelentékeny barokk szobrászi munka. A belső szoba ajtaja is szépen faragott díszítéssel van ellátva. A műterem itt mindenesetre oly nagy lehetett, — mielőtt padlást alakítottak belőle, — hol Kracker legnagyobb oltárképeit is megfesthette. Kracker Egernek egyik legfőbb büszkesége, ma is csodált frescőinak és oltárképeinek megalkotója megérdemelné, hogy levéltári kutatásokat addig folytassanak, mig egészen bizonyosan megtudjuk, hogy hol volt az ő háza és a műterme. A múlt század közepén Bezzeg András kanonok nagylelkűen áldozott Kracker érdemeinek s feláll!ttattu a síremlékét a Fájdalmas Szűz temetőjében. Szinte adósságot fog leróni a hálás utókor, ha Eger nagy mesterének a házát és műtermét is hozzá méltó emléktáblával fogja megjelölni. Szmrecsányi Miklós.
