Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-09 / 7. szám
Ára 300 korona Eger, 1924. január 9 szerda XLÍ. evf. 7 sz Előfizetési dijak postai szállítással e9B bóra . . 7000 K I Egész és félévi előfizetést Segged évre 20000 K I — nem fogadónk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Márciusra együtt lesz a külföldi kölcsön. Eger, 1924. január 8. Ma már mindenki tudja, hogy a külföldi kölcsön pénzügyi feltételei között szerepel az önálló jegybank felállítása a korona stabilizálása és a költségvetés megszerkesztése is. Ezeknek a feltételeknek mintegy következménye, hogy a kormány belső kölcsön felvételéhez folyamodjék. Ez a belső területekről veendő összeg tulajdonképen más célt alig akar szolgálni, mint hogy a külföldről behozott kölcsön-ösz- szegnek már kellő mozgási alapot teremtsen, hogy a külföldi pénz okos felhasználását ne akadályozzák olyan ingadozó pénzügyi jelenségek, amelyek az ország pénzügyeinek szanálását s általános gazdasági kibontakozását nehezítenék, avagy visezalöknék a bajba. A belföldi kölcsön tehát megenged- hetőleg velejárója a. külföldi kölcsönnek s amennyiben a belföldi kölcsön kellő eredménnyel fog járni, mi sem akadályozza meg, hogy rövid idő leforgása alatt teljesen helyrebillentsük zilált pénzügyi viszonyainkat. Egy ilyen nagyszabásús korszakokra kiható országos jelentőségű dolog megvalósításánál fölebbezni kell a nemzet áldozatkészségére. Elsősorban ugyanis a nemzet érdeke, hogy a lejtőn való lefelé csúszás egyszer és mindenkorra megáilít- tassék. A kormány január hónapban felhívást fog intézni az ország lakosságához, hogy önkéntes felajánlás útján, — tehát saját jószántából — járuljon hozzá ehhez a nagy pénzügyi művelethez. Elejétől kezdve elejtette a kormány a kényszerítő hatású intézkedések igény- bevételét, mert úgy gondolta, nincs szükség pressziős rendszabályokra, mert ennek a nemzetne« minden gyermeke át és át van itatva a konszolidációs idők után való vágyakozással s nem fog elzárkózni attól, hogy önnön erejével és tehetségéhez képest a iegmesszebbmenően támogasson minden olyan becsületes törekvést, amelyet az idős a nemzet minden egyes fiától meg is követelnek. A kormánynak erős a hite, hogy ezen az úton elő tudja teremteni azt az összegei, amely belső kölcsön címén a pénzügyek javításához szükséges. Ha ez a hite nem válnék valóra, még abban az esetben sem fog erőszakos rendszabályokhoz folyamodni, hanem a hiányzó részt a jövedelmi adó kulcsa alapján adóban fogja beszedni. A belső kölcsön, az eddigi számítások szerint 30—40 millió aranykorona lenne. Ekkora összegnek kell az ország belső területéről összegyűlni, hogy a külföldi kölcsönnek megfelelő beágyazást tudjon teremteni. A belföldi kölcsön összegének a kormány számítása szerint már március hónapban együtt kell lennie, mert — amint a miniszterelnök kijelentései után a kül Eger, 1924, január 9. Tegnap, f. hó 8 án tartotta Hevesvármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését a Vármegyeház kistermében V. Bobory György dr. főispán elnöklete alatt. A fóispán pontban 10 órakor nyitotta meg az ülést, amely után Hellebronth Pál t főjegyző ismertette az alispáni jelentést. A jelentés szerint a bizottság választott tagjai sorában változás nem fordult eló. Megemlítésre méltó, hogy Babocsay Sándor és Ber.iczky György a múlt és minden ülésén, Borhy György ős Piőez István 11, Graefl Jenő 9, Dutkny Pál és gróf Keglevich Gyula 8, Mayer János, Ridárcsiik Imre és Török Ráírnád 7—7 ülésen vettek buzgó részt e bizottság munkájában. Megállapítható tehát, hogy a különböző bizottságok közül a közigazgatási bizottság az, amelyik iránt mindig élénk és állandó az érdeklődés, tehát a gyakorlati életben ennek működése a legintenzívebb, így a régóta és ismételten tervezett reformok tárgyalása alkalmával erre lenne a legnagyobb figyelem helyezendő. A jelentés megemlékezik arról is, hogy Bekőlcza a belügyminiszter engedélye folytán nagyközséggé alakult át s az új nagyközség működését éppen a mai napon kezdte meg. Evvel nagyközségeink száma 76-ra, a jegyzősógek száma pedig 91 re emelkedett. Folyamatban van Dor- mánd átalakulása is. Jelenti még, hogy Hevesmegye főispánja a hevesi útbiztosi állást Szabó János ig. csendőrőrmesterrel töltötte be, így az útbiztosok létszáma teljes. A kereskedelmi miniszter az útbiztosi állások szaporítása ügyében a törvényhatóság kérelmét az úttörvény revíziójára való tekintettel nem teljesítette. Az alispáni jelentés után Köllő Pál m. kir. erdöfőtanácsos válaszolt Eeglevich Gyula grófnak, a közig, bizottság múlt földi kölcsön megérkezéséről tájékozva vagyunk — az szintén esedékessé válik március hónapban. Nehéz időket élünk, de jobb napok felé tekintünk. A nemzet áldozatkészsége mutassa meg, hogy a nagy napoknak át- dozatrakész és hazája sorsáért aggódó gyermekei vannak. havi ülésén a terpesi faiskola ügyében tett felszólalására. Keglevich Gyula gróf jelen nem lévén, a bizottság a választ tudomásul vette és elhatározta, hogy a válaszról a felszólalót értesíti, hogy észrevételeit ő is megtehesse. Dr. Kassa Endre egészségügyi tanácsos, tiszti főorvos jelenti, hogy járvány a múlt hónapban mindössze Pétervásárán volt, ahol kanyaróban megbetegedett 46, meghalt 3 gyermek. Egyéb előforduló ragályos betegségek : difteritisz 3 (meghalt 1), vörheny 2, kanyaró 48 (meghalt 3), hasi hagymáz 13 (meghalt 1), fültömirigy- gyuladás Mezőtárkaayon 10. A főorvos jelenti még, hogy a füzesibouyi tr-choma- járvány gyógyítását a felfüggesztett községi orvos, helyett a besenyőtelki körorvos végzi. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő je lenti, hogy a VKM. rendelkezése értelmében azon felekezeti tanítók, akiknek az élvezett túlilleíményt december 31-ig vissza kelleti volna flzotniök, január 30-ig hulladékot nyertek, sót különös méltánylást érdemlő esetekben a visszafizetést részoen vagy egészben elengedi. Örömmel jelenti, hogy az iskolánkivűli oktatás az egész vármegyében nagy iendületet vett. Népfőiskolák, polg. Í6k. előkészítő tanfolyamok, ismeretterjesztő előadások, analfabéta és különböző háziipari tanfolyamok működnek a vármegyében. A tüzelőhiány, illetve tüzelőanyag használhatatlansága miatt a karácsonyi szünetet Egerben és Pásztón bizonytalan ideig meg kellett hosszabbítani. Plósz István szól hozzá a tanfelügyelői jelentéshez; a tanítói fizetések késedelmes kiutalását teszi panasz tárgyává. Szomorú példákat említ meg erre nézve. A tanfelügyelő a fölszólalót megnyugtatta, hogy előreláthatólag júniua 1 re a tanfelügyelőségek mellé számvevőségeket rendelnek és így az illetmóay-ügyek gyorsabb lebonyolítása lehetővé válik. Kóczián Gyula m. kir. ügyészségi A közigazgatási bizottság ülése. Az alispáni jelentés szerint igen ügybuzgóak a bizottság tagjai. — Dormánd is nagyközséggé alakul át — Kedvező az egészségügyi állapot. — Számvevőséget kap a tanfelügyelöség. — Jól telelnek a vetések.
