Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-03-05 / 54. szám
Ára 500 korona Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 13000 K I Egén ét félévi előfizetési Hegged évre 36000 K - ----- nem fogadónk el. — E ger, 1924. március 6 szerda XLL evf. 54. sz. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám II. Pély. Tekintélyes nagy falu, a vármegye déli szögletében. Távolról a Tisza fűzfái integetnek az utas felé, aki Pély felé Tar- naszentmiklős felől törekszik. A töltés mentén itt-ott elkényszeredett eperfa szomor- kodik, különben, ameddig a szem ellát — síkság mindenfelé. Pélyt még sem látja a vándor, eltakarja a Hány töltése. Végre a Hány hídjára érünk. Előtűnik a falu. Kiemelkedik belőle a templom, a malomkémény, különben elterpeszkedik a sok ház a síkon. Bent a faluban az új templom szokatlan stílusa kapja meg a szemet. Belépve a sz. hajlékba, három hajó, fehér falak, előkelő hallba illő tiszta, szürke cementlapok a pádimentumon, amerikai rendszerű padok, szép lourdesi oltár, cseppfolyós gázra bevezetett világítás ragadják meg a figyelmet. A szemlélő elfe* ledi az utcai sarat. Városban képzeli magát. Lelke megtelik édes gyönyörrel. A plébánia tágas folyosóján gyapjú matringok kiloszámra. A szövés helyben készül, gyapjúmosás Perényi esperes-ple- bános vezetése alatt szintén a plébánián. — Egy mázsa gyapjú mosásához, mondja Perényi, 150 hektoliter víz szükséges. Ezt a nagy tömeget külön e célra létesített kűtből puropázza fel a dinamó, mellyel különben darálni, szecskát vágatni is lehet. A megszárított gyapjút szétosztjuk a faluban ; ügyes asszonyi kezek megfonják kendermődra, klgként 4000 K. bért kapnak. A gyapjúfonalat Gödöllőre szállítják, ahol elsőrangú iparművészek vezetése alatt szőnyegeket készítenek, amelyeknek javarésze Amerikába megy. — Tavaly, folytatta a plébános, az Egyesült Államok elnöke részére készült értékes szőnyeg, az Egyesült Államok címerével. A szép darab Harding hálószobájába került falvédőnek;. Megtekintettük a tiszta, szép iskola- épületet, a hatalmas szövetkezeti termet, hol a Pélyi Műkedvelő Társaság szórakoztatja a közönséget. A népszövetségi gyűlésen pedig ott volt a falu fórfinépének jőrésze. Erős, edzett, komoly nép. Hajlik a szép szóra, megérti a mai kor szellemét, áldozni is tudott, mert áldozat a temploma. Pély a várostól messzefekvő falu, a kis városok szórakozásait élvezi. És kiknek fáradságából ? Nem nehéz kitalálni. Dicsérete akkor lesz valorizálva, ha elismeréssel, anyagi támogatásával nem fukarkodik azok ellenében, kik érte fáradnak, áldozzák szellemi képességeiket. Dr. Cs. L. ■#***> «5«#*** svsw»** «Wp zut+mm**» 'mm> Miért jött Hébelt Ede Egerbe ? Eger, 1924. március 4. A kommunista - agitáció leleplezése belevitte Eger nevét a fővárosi sajtóba. Ennek tulajdoníthatjuk azt az érdeklődést, amelyben Egernek a szociáldemokrata párt oldaláról része volt. Hétfőn ugyanis Egerbe jött Hébelt Ede nemzetgyűlési képviselő, meg a Népszava egyik munkatársa. Hébelt a Széchenyi szállodában kapott szállást. Fölkeresték az áliamrendőrséget, ahol Horváth Gyula dr. államrendőrségi kapitánytól a Pogonyi-ügy iránt érdeklődtek. Ott természetesen csak annyit tudtak meg, hogy az ügyet nem az egri államrendőreég intézi. Az Irgalmasok kórházában is érdeklődtek, ahol Pogonyi Antal az öngyilkossági kísérlet óta ápolásban részesül. A kórház fölvételi szobájában Horváth Géza dr. kórházi főorvost találták. Arról kérdezősködtek, hogy lehet e a beteggel érintkezni. Természetesen célt nem érhettek, mert a letartóztatottat állandóan rendőr-őrszem őrzi, akit négy óránkint felváltanak. A kórház felvevő könyvében eny- nyi áll : Pogonyi Antal, újságíró, 30 éves, rk. nőtlen, lakása : Eger, Cifrakapu u. 43. Szülei Antal és Hoffelder Rozália. Utalványozó : Államrendőrség. — Látható-e valamely erőszak nyoma a beteg testén ? Kérdezték. — Nincs azon egy karcolás sem, azonkívül, amit magának csinált. — Miért nem szabad vele beszélni? Magyar élet és magyar irodalom Przemyslben 1914—15-ben. *) ív. Az ostromlott vár életének kellemes és kellemetlen eseményei, nyomorúságai, Ízetlenségei, szórakozása és humora, szellemi törekvései, művészeti és érzelmi megnyilvánulásai mind'mind szóba merültek a Tábori Újság hasábjain, ahol a jellemző adatok egész tömegét találhatja együtt az olvasó. De kevés újságot szerkesztettek valaha nehezebb viszonyok között, mint a Tábori Újságot. Ezt tulajdonképen nem is szerkeszteni kellett, hanem — megírni,éspedig mellékfoglalkozásképen, az egyébkénti munkakör ellátása mellett. Még a korrigálás és revideálás technikai munkáját is a szerkesztőnek kellett végeznie. Forrásmunkák, könyvek, újságok egyaitalában nem állottak rendelkezésre, csak a szűkszavú radio- grammok szolgáltattak igen-igen sovány támpontokat. A harctéri helyzet is éppen ebben az időben volt a legsivárabb, s a végső győzelem reményének megalapozásához bizony nagyon távoli vonatkozásokban kellett anyagot keresni. És végül nem *) Irta és a Gárdonyi-Társaság febr. 17-diki gyűlésén felolvasta Molnár Kálmán dr. egyet. m. tanár, volt tartalékos főhadnagy és a przemysli ostrom alatt megjelenő «Tábori Újságának volt szerkesztője. éppen utolsó nehézség: a fölmerülő ese menyeket — a hazafias érzés sugallta ön megtartóztatással — mindig a háborús célok látószögébe állítva kellett megvilágítani, s az értékmérésnél is a civilizált világot fejtetőre állító háborús rend idegenszerű mértékeit kellett alapul elfogadni. No és a technikai nehézségek! A nyomda nem volt magyar szövegekre berendezve. Csak kevés latin betű állott rendelkezésre, ékezetes magánhangzók csaknem teljesen hiányoztak. Az első számokban szembeszökően jelentkeznek ezek a hiányok, később amennyire-annyira segítettünk magunkon avval, hogy a francia magánhangzókról lefaragtuk az accent circonflexe második lábát vagy a közepét, s ilyenformán csaknem elegendő ékezetes és kétpontos magánhangzót állítottunk elő. A címekhez használt nagyobb betűs magánhangzókra külön darabból illesztettük rá az ékezetet. Ahol viszont nem kellett ékezet, ott volt bőven. A lengyelek ékezetes ö és s betűje, a ferde harántvonallal átvágott 1 betű, a sok tompa ékezet éles ékezet helyett, mind igen szecessziósán tarkították a Tábori Újság szedését. A betűk szűkös mennyiségére való tekintettel szedést soha se lehetett félretenni. Ha a kiszedett szöveget, újabb hírek beérkezése, az aznapi számból kiszorította, a szedést szét kellett osztani az új szöveg számára s a következő napon újra kellett szedni az előző napon egyszer már kiszedett, de szét is osztott szöveget. Egy munkából három! Hogy a karácsonyi szám négy oldalának összeállítása micsoda technikai nehézségekkel járt, azt részben a mindenünnen összeszedett különböző betűfajok tarkasága mutatja, — és még így is az olvasóra kellett bíznunk, hogy a nyomdában i hiányzó ékezeteket gondolatban pótolja. És lapunkat mégis szívesen olvasták. Az első szám október 4-én 600 példányban jelent meg. A jubiláris századik szám (február 4 én) már 4400 példányban forgott közkézen. A vár elestének napján (március 22 én) megjelent 141. szám már ! 5200 példányszámot ért el. A további fej - i lesztésre irányuló kivánalmaknak a papir- j hiány miatt nem lehetett eleget tenni s újabb előfizetőket sem lehetett elfogadni, így is alig tartott ki papirkészletüuk a vár feladásáig. Pedig a nyomdatulajdonos e tekintetben igen előzékeny volt a magyar lappal szemben. Amíg az ugyancsak nála készült Kriegsnachrichten már hónapokkal előbb pakolőpapiroson vagy szinlap-papi- roson jelent meg, addig a Tábori Újságot mindvégig elég jó ujságpapiroson nyomták. A lap nagy kelendőségét persze a katonák nagy betűéhségének kell elsősorban betudni. Jellemző erre az, hogy valami élelmes lengyel újévre magyar naptárt adott ki, még pedig úgy, hogy szószerint magyarra fordíttatta az előző év naptárát, s így a változó ünnepek mind azokra a napokra voltak beállítva, amely napokra az előző évben estek. így esett meg az a csoda, hogy hamvazó
