Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-03-04 / 53. szám
Ara 500 korona Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 13000 K | Egéiz ét félévi előlizetélt Negged évre 36000 K 1 ----- nem fogadunk cl. — POLITIKAI NAPILAP. Felölő« szerkesztő: BREZNÄYIMRE Szerkesztőség: Eger, Licenm. Riadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Napi politika. A politikai köröket élénken foglalkoztatta az a gyorsan elterjedt hír, hogy Lukács László volt miniszterelnököt a napokban kihallgatáson fogadta Horthy Miklós kormányzó. Ellenzéki részről termó- azetesen messzemenő kombinációkat fűztek Lukács Lászlónak a Várban való megjelenéséhez, ezek azonban nem fedik a valóságot. A volt miniszterelnök a kormány esti félhivatalosánk tudósítója előtt kijelentette, hogy a kihallgatásnak semmiféle politikai jelentősége nem volt és tisztán magántermészetű ügyben jelent meg a kormányzó előtt. Az új költségvetés elkészült, amely azonban csak váz, melyet a Népszövetség megbizottaival fognak végképen formába önteni. A javaslatban a bevételek és kiadások összege, néhány száz adat szerepel. Ezekből kell megállapítani a bevételek és kiadások ősszegét és az e között mutatkozó deficit eltüntetésére fog szolgálni a 250 millió kölcsön. A deficit eltüntetése fokozatosan történik. Csongrádinegye törvényhatósági bizottsága moBt tartotta februári ülését, amelyen Bethlen István gróf miniszterelnöknek bizalmat szavaztak. A miniszterelnök március 30 án beszámolót mond Hódmezővásárhelyen és ugyanakkor részt vesz dr. Aigner főispán beiktatásán is. A miniszterelnököt Mayer János Almássy László és az Egységespárt számos tagja elkíséri. A beszámoló — tekintettel a külföldi kölcsön ügyére — nagyfontoBségú politikai eseménynek ígérkezik. A pénzügyi és igazságügyi tárcák betöltésére végleges döntés még mindig nem történt. A miniszterelnök a pénzügyi társa betöltésével kapcsolatban ismételten tárgyalt Búd János közélelmezési miniszterrel, az igazságügyi tárcára pedig még mindig Pesthy Pá) a nemzetgyűlés alel- nöke a legkomolyabb jelöltje az Egységespártnak, amely esetben a Ház alelnöki állásra Ztitvay Tibort jelölnék. Korányi itthon. Budapest. MTI. Korányi báró meghatalmazott párizsi követ ma d. u. érkezik haza Párizsból. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszteri jelöltségéről még eddig semmit sem tud. Korányi ma délután kihallgatáson jelenik meg a miniszterelnöknél. William Goode Budapestre érkezett. Budapest. MTI Ma reggel érkezett a fővárosba William Goode, aki Kállay Tiborral folytatott megbeszéléseket. Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő tájékoztatásai a korona megjavításának eszközeiről. Eger, 1924. máráius 3. Az egri iparosság együttlétőt felhasználva Nagy János dr. az Iparosköri közgyűlés után ismertette azokat a fáradozásait, melyekkel az iparosság érdekeit országos szempontból segítette. Iparos- kongresszusi tapasztalataiból indúlt ki. Pártja 10 tagú ipar bizottságot küldött ki, melyben ő is benne van. Ot bízták meg a forgalmiadó zaklatások ellen javaslat kidolgozásával. Pálfi Dániellel, az IPOSz. elnökével ős Ébert Géza győri városi fö- számv evővel készítették azt az emlékiratot, melynek javaslati részét az Egri Népújság vasárnapi száma is közölte és amelynek főszempontjai: az egyszeres forgalmi adózás behozatala és a zaklatások kiküszöbölése. Lehetséges, hogy már a valorizációs törvénybe is belefoglalhatnak egy, az egyszeri forgalmi adózást kimondó szakaszt. Igen érdekes volt a korona romlását megvilágító fejtegetése. Legyőzött ország vagyunk, az antant jogara alatt. Párizsból szabják meg kötelességeinket. A békeszerződés folytán az állami vagyon, sőt a magán vagyon is, zálogként van lekötve tartozásainkra. Ellenségeink nem akarják megállapítani kötelezettségeink végösszegét, hogy gazdasági függésünk állandó legyen. Példáúl említi Bulgáriát, mely 60 év alatt 550 mii liő aranyfrankot kőtsles lefizetni és aztán — 60 év múlva — újra kezdik a terhek megállapítását, és így tovább a míg fel nem fordúl minden. Addig le van foglalva minden vagyon. így az állam hitelképes soha sem lehetne. így a legbölcsebb tudós, a világ legképzettebb pénzügyminisztere sem képes egy ország pénzügyeit helyre hozni. Ezért lett pénzünk ingadozóvá. A számos okon kívül (vesztett háború, forradalmak, a kormány háta mögötti cselekvések, amik a kormány külföldi tekintélyének ártottak) ezek a zálogjogok okozták a bizonytalanságot, amelynek véget kellett vetni. Bethlen grófnak sikerült a záloggjogok feloldatása, aminek érdekében jött létre a külföldi kölcsön is. A bankőprést is meg kellett állítani, hogy úgy ne járjunk, mint Németország. Példaként említi Ausztriát mely 1922- ken külföldi kölcsönt kapott de a bankőprést nem állította meg, hanem bankfedezetre adott ki állami hitelt. Ugyanolyan ez, mintha bárki jótállással váltóra vesz kölcsönt. Ausztria példájából is világosan látható, hogy az ilyen infláció nem rontja föltétlenül a pénzt, de rontják a zálogjogok, amelyek a hitelt tönkre tették. November végén a Népszövetség feloldotta a zálogjogokat. Ugyanekkor a dohány, szesz és eukor kincstári jövedékeit a külföldi kölcsönre lekötötte a kormány. Az a fontos, hogy a zálogok lidércnyomása ezzel megszűnt Összeköttetésbe léphettünk a külföldi államokkal, aminek következménye lesz, hogy pénzünk stabilizálódik. A népszövetségi jegyzőkönyvekben megállapították, hogy életrevalóságunkat magunknak kell megmutatnunk, vagyis a külföldi aranyak megérkezéséig belföldi kölcsönből kell az államháztartás hiányát pótolni. Márciusra 238-, áprilisra 256 milliárd hiányt kell így fedeznünk. Ez a kölcsön nem rontja pénzünket, minthogy ez már nem fedezetlen bankó. Fölmutat egy 10 billiard márkás papírpénzt, mondván hogy az egy fél cipőre sem elég. Ilyen papírokért a földmives egy buzaszemet sem adna. Sürgős a belföldi •kölcsön. Március 10 re, már egy harmadát kell előteremteni, mire Harding megjelen. A 2 hóra szükséges 523 milliárdat hirtelen kellett előteremteni. Minthogy pedig csak az 1923 i évi jövedelmi és vagyonadó volt legköny- j nyebben beállítható, nem lehetett Nagy j Emilnek ideális javaslatát keresztül víudí. Az eiv a belföldi kölcsön előteremtésénél az, amint azt a »12-es kigondoló bizottság« tanácskozásainál tapasztalta, I (bár ennek nem tagja) hogy a terhet a vagyonnak és nem a jövedelemnek kell viselnie. Minthogy pedig még további. 1400—1500 milliárd kell a belföldről, a ■ bank ős pénzintézetektől 500, jegybank- j részvény jegyzési jogért várható önkéntes kölcsön fölajánlásbói 10—20, hitelintézetek alaptőkéjének 5#/o ból 300, börzeadóból, mely most 96 milliárdoí fizet adóban 10%-ot, a négy éven belül jelentősebb új vagyonokhoz jutottak vagyonértékének 50'/o-a is számításba (jön a kényszerköí- csönnél. Minthogy a jövedelem és a vagyon az alap, minimumot állapítanak meg, sőt progresszivitást is terveznek. A hirtelen munka sok aránytalanságot fog magával hozni, amiket a törvény orvosol majd. Az útadó magas kulcsa, a kereseti adózókat sújtja feltűnően. Egy borsodme- gyei községben a birtokosok útadóban 258 ezret, az iparosok pedig 13 milliót fizetnek. A vármegyéhez teendő előterjesztés az orvoslás módja. A Népszövetség megbízottja olyan hatalom, mely nem fogja tűrni az államra káros viszonyokat. Lehetséges, hogy a ka-
