Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-01-08 / 6. szám

Előfizetési dijak postai szállítással gBB bóra . . 7000 K ! Egész és félévi előfizetést Segged évre 20000 K I ----- nem fogadunk el. —­Ä jogrend biztosítása. Eger, 1924. január 7. Az 1924. esztendő első nemzetgyűlési ülése szerfelett izgatott hangú volt s ha ez az izgatottság tovább fog folytatódni az év folyamán, nem sok reményünk lehet arra, hogy azt a célt, amit a nemzetgyű­lés izgatott hangulata szolgálni kívánt, valóban el is érjük. Az ellenzék deklará­ciót olvastatott fel, amellyel a kormányt, — ahogy ók gondolták — sarokba szo­rítják. Yalóban mindent elkövettek, hogy az ország konszolidálása szempontjából olyannyira fontos kérdés tárgyalása kap­csán skandalumot csináljanak s nem raj­tuk múlt, hogy a tervezett botrány nem robbant ki olyan erősen, mint ahogy azt szerették volna. Bethlen István ugyanis az ellenzék deklarációja után olyan bsszédet mondott, amelynek őszinte és férfias kijelentései nagy megnyugvást keltettek az izgatott hangulatú politikusok körében. A minisz­terelnök szavai félre magyarázhatatlan őszinteséggel tettek említést azokról a láncolatos erőszakoskodásokról, amelyek iz­galomban tartják az ország közvéleményét s amelyek egyben súlyosan nehezítik kül­politikailag is azokat a viszonyokat, ame­lyeket fáradságos munka után, immár egyre kielégitöbben sikerült megteremteni más államokkal. A kormány elejétől fogva határozott tanujelét adta annak a törekvésének, hogy a forradalmi szellem levezetésével, a rend­kívüli állapotok megszüntetésére való tö­rekvésével helyreállítsa az ország jog­rendjét. Le nem tagadható, hogy ilyen irányú munkálkodását, már sok tekintetben ke­resztül is vitte s minden erejét arra for­dítja, hogy félúton meg nem állva, bevé­gezze vállalt kötelességeit. Az erre való erélyes törekvés csendült ki a miniszter- elnök minden szavából. S hogy szavai mily megelégedést keltettek, bizonyította az a megnyugvás, amellyel a nemzetgyű­lés ülése után távoztak a politikusok. Meggyőződtek arról, hogy a kormány nemcsak szavaiban, hanem tetteiben is a jogrend helyreállítására törekszik. Erre a kormány nem az ellenzék kényszerítő hatása, hanem a saját munka- programmja alapján igyekszik, mert nincs az országban józanul gondolkodó ember, aki el nem ítélné azokat a szélsőségeket, amelyek (a miniszterelnök szavaival élve) immár láncolatos következetességet mu­tatnak. A miniszterelnök azonban nem elég­szik meg azzal, hogy az egyes bűnösöket kinyomozzák s azok méltó büntetésüket POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. elnyerjék, de szükségesnek tartotta a nyomozást olyan irányban is kiterjeszteni, hogy kik vannak ezeknek a megismétlődő merényleteknek a hátterében. így a mi­niszterelnőkbel mi is reméljük, hogy ilyen- féle rendszabályok után elérkezünk a za­varó körülmények utolsó láncszeméhez. Az egri rom. kát. Hitközség tLgye. A rom. kát. Iskolaszék vasárnapi gyűlése. Eger, 1924. január 7. Az egri rk. Iskolaszék gyűlést tartott vasárnap délelőtt, mely gyűlésre teljes számban megjelentek az iekolaszéki tagok. Babocsay Sándor kormányfőtanácsos, világi elnök nyitotta meg a gyűlési, meleg­hangú üdvözlő beszéddel köszöntve az űj plébánost, Farkas Gyula kanonokot, ki első ízben jelent meg a gyűlésen. A szíves szeretettel és az egyházi elnököt megillető tisztelettel fogadott plé­bános, elfoglalva az elnöki széket, értékes munkaprogrammot adott mélyreható s elő­adásában is hatásos beszédében. Hang­súlyozta, hogy a szív- és jellem képzését, a nevelést tartja a legfontosabbnak s ehhez továbbá iskoláinknak minél magasabb színvonalra emeléséhez kérte az iskola­széki tagok önzetlen közreműködését. Az általános tetszéssel fogadott be­széd után Tfak Géza h. polgármester kö­szöntötte az űj plébánost az Iskolaszék nevében. Tartalmas beszédének gerince három roppant fontos, nagyon lényeges gondolat volt. Az államsegélyek várható megszünte­tésével kapcsolatban a róm.kath. hitközség mielőbbi megalakításának föltétien szük­ségességét hangsúlyozta. Rámutatott ennek a hitélet terén várható nagy hatására. Majd áttért a rk. kántori állás kérdésének rendezésére. Ezután Breznay Imre méltatta em- lékbeszédszerűen a nemrég elhunyt Gsu- torás László dr. érdemeit, aki mintegy negyedszázadon át volt buzgó tagja az Iskolaszéknek s ebből az időből tíz évnél tovább világi elnöke. Gondnoka volt a szákesföegyháznak és a Kisasszony-temetői kápolnának, elnöke a temető-bizottságnak s kezdettől tagja, ügyésze a tanítók fe­gyelmi tanácsának. — Az iskola és a ta­nítók szeretető irányította minden tény­kedésében s a forradalmak alatt gerinces férfiassággal iparkodott megvédeni a kát. iskolai alapokat. Indítványára jegyzőkönyvben örökí­tették meg Gsutorás László dr. érdemeit s özvegyéhez a jegyzőkönyvi kivonattal kapcsolatban részvétiratot intéznek. 'Több fontos tárgy után szóba került a kántor által szedett roppant magas stóla, mely aranyparitás szerint is négyszerese, sőt ötszöröse a békebeli díjaknak. Az Iskolaszék izgatott hangulatban foglalko­zott a kérdéssel és egyhangú megállapo­dással mondotta ki, hogy a méltánytalanul magas díjak (három, négyszázszer korona) szedését minden rendelkezésére álló esz­közzel megakadályozza. jtfeglßflflyftiK a tránzltá-forgalmat (seb $ztoVál[iíVal. Eger, 1924. jan. 7. A sátoraljaújhelyi kisállomás január 3-átől kezdődően cseh magyar határállomás lett. Az új közös határállomáson az átme­neti forgalom lebonyolítása pénteken tör­tént meg először. Az első nap eredménye arra mutat, hogy a Felvidékre való uta­zás e ponton keresztül, a régi helyzethez viszonyítva, lényegesen megkönnyebbül. Most már csak arról van sző, hogy úgy a magyar, mint a cseh részről a vo­natok csatlakozását meggyorsítsák s ne kelljen órákig várni annak a közönség­nek, amely az űj rendszer folytán az eddigi egy óra helyett 10—15 perc alatt esik át az útlevél és vámvizsgálaton. A miskolczi üzletvezetőség forgalmi osztálya mindent elkövet arra nézve, hogy az új közös állomás folytán zavartalan legyen a forgalom. így*a múlt héttől kezdődően a Sátor­aljaújhelyre érkező és innen Budapestre induló gyorsvonatoknak közvetlen csatla­kozása lesz részben Kassa, részben Csap felé. A budapesti gyorsvonat végállomása péntektől a sátoraljaújhelyi nagy állomás helyett az újhelyi kis állomás. A kassai cseh vasútigazgatőság pedig arról értesí­tette a miskolczi üzlet vezetőséget, hogy a Kassa—Csap közötti gyorsvonat ezentúl a Sátoraljaújhelyi kis állomáson minden alkalommal megvárja a budapesti gyors­vonatot, hogy a közönség azonnal folytat­hassa útját Csap, illetve Budapest felé. A vármegyei virilisek névjegyzékét ma közli a vármegyei hivatalos lap. A név­jegyzékben 210 legtöbb adót fizető van fölvéve. Az első virilis Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek 91 millió 995 ezer 562 kor. adóval, az utolsó pedig Bertők István dr. csányi plébános 396.132 koronával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom