Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-03-01 / 51. szám
2 K(*Ki ftiüPUJöAU 1924 március 1 laki tornássza föl magát u. n. népvezérűl, j akiről a város tulajdonképp azt sem tudja, kicsoda, micsoda ? (Helyeslés) Villany&remelés. A másik ügy a közvilágítási bizottság jelentése. Minthogy a múltban csak a fogyasztókat terhelte a közvilágítás díja a városi tanács fölhívta a világítási üzemet 14 nap alatt terjesszen be kimutatást arról, mennyi terhet fog jelenteni a köz- világítás, hogy annak arányos elosztásáról gondoskodni lehessen. (Helyeslés.) Még két bejelentés. Kálnoky István dr. előterjeszti az áll. választmány javaslatát, hogy a vármegyei útadó magas százalékának leszállítása érdekében éljen a képviselőtestület előterjesztéssel a vmegyei határozat ellen. Helyesléssel elfogadták. Kálnoky főjegyző bejelenti, hogy Preszler Jenő dr. virilis tag nem lakván Egerben, meghatalmazta képviseletével Alföldi Dávid dr.-t. A tárgysorozat. A városi képviselőtestületi kerületek a választék számarányához képest úgy alakíttattak meg a hogy azt a törvény megköveteli. így a választás akként mő- dosúl a múlthoz képest, bogy a hatvani I. és III. kerületek választanak 10—10, a többiek 8—8 képviselőt. A részleges tisztújítás alkalmával betöltendő állásokat a közgyűlés a következőkben állapította meg: 1 polgármester 2 tanácsnok 1 főügyész 1 műszaki tanácsos 1 főszámvevő 1 közpénztáros 1 adópénztárnok 1 II. oszt. aljegyző 1 állatorvos 1 adópénzíári ellenőr 1 közgyám 1 közigazgatási kiadó 1 közigazgatási irattárnok 1 árvaszéki iktató-kiadó 1 birtuknyilvántartó 4 adőtiszt 1 műszaki tiszt 5 végrehajtó 1 bába 1 hűsbiztos ős a választás folytán esetleg megüresedő állások. Boma József állásának pénztári ellenőri állássá átminősítését elfogadták. A létszámcsökkentés folytán megmaradt 2 városi bába fizetését havi 4000 K ban állapították meg, melyet a szorzó- szám szerint havonkint számfejtenek. Hm A hirdetési díjakat tízszeresre emel ték fel. A Hevesmegyei Takarék részvényeit illető elővételi jogot a város is gyakorolni fogja. A szeszfőzde díjakat 2200 K ra emelték literenkint. Tudomásúl vedék, hogy a vármegye alispánja az igazoló választmányba Dr. I Petro Kálmán és Müller Ferenc tagokat nevezte ki. A kisebb jelentőségű ügyeket lapunk | holnap: számában közöljük. A Katolikus Népszövetség további munkájaEger, 1924. február 29. A Kath. Népszövetség kiküldöttei a hét folyamán is folytatták agitációs munkájukat a vármegyében. F. hó 24. és 25-én a hatvani járás 5 községében ismét Borién Ferenc titkár és dr. Csepela Lajos munkálkodtak. Pásztőn vasárnap d. u. 4 órakor a városháza tanácstermében Ma- tuszka Mihály apát, fóesperes nyitotta meg a gyűlést, megállapította, hogy a népszövetség a közel múltban 150 tagot számlált, az 1922. évben 3 tagra olvadt le. Reméli, hogy e gyűlés hatása alatt új életre kel. A gyűlésen a hatóságot Kaluzsa főjegyző képviselte. A tömött sorokban ott voltak: dr. Zemán kórházigazgató, Demecs iskolaigazgató, Lang hitoktató, Kecsei, Blichhard jegyzők, Túlesik, Péter tanárok, Gindele földbirtokos, Hollósi kereskedő stb. A gyűlés után megalakult a pásztói körzet — Pásztó, Tar, Püspöki, Apc, Bátony, Hasznos községekkel. Körzeti elnökök Matusz- ka, dr. Z eman, alelnökök Pig*y, Kaluzsa főtitkár Pfiegler Lajos igazgató; titkárok Kádár, Szite lelkészek, Túlesik, Zeke tanárok. E nap estélyén Taron folytatódott a toborző gyűlés, melyet Pigay István espe- res-plebános nyitott meg. A gyűlésen Su- lyovszky jegyző családjával, a kát. tanítói kar, 8 község színe java vettek részt. Hétfőn délelőtt az ecsédi plébánián volt megbeszélés a népszövetség további kiépítéséről. Megjelentek Varjú József lelkész, Szőke igazgatótanítő. Telek kántor- tanító valamint az egész tanítói kar, egyúttal megállapodás történt arra, hogy az év őszén nagyobb arányú népgyülést rendeznek. Délután Horton Pápay Lajos espe- ree-plebános nyitotta meg a gyűlést nagy számú hallgatóság előtt, amelyen a jegyzői és tanítói testület megjelent. E nap estéjén Csányon dr. Bartók István plébános mutatta be a közönségnek a központi kiküldötteket. A hatóságot Majzik Ferenc jegyző képviselte. A zsúfolásig megtelt, pompásan felszerelt, nagy gonddal fentartott iskolában ott láttuk még Rákőczy káplánt, Petróczy kántortanítót, Partényi adóügyi jegyzőt, Imre, Bakody és Lindenberger tanítókat, a falu szine javát. A horti körzet ezúttal is megalakult: Hort, Csány, Ecséd, Rózsaszentmárton, Szűcsi községek bevonásával. Egyh. elnök lett Pápay Lajos esperes, világi Könyves Árpád ny. jegyző, bankigazgató, titkárok dr. Bertók, Tóth plébánosok, Szőke László, Telek, Csengő, Petróczy tanítók. A hol kiküldöttek megfordúltak, mindenfelé élénk mozgalmas szooiális tevékenységet tapasztaltak. így Pásztón, Taron, Ecsőden, Horton, Csányon a kát. köversezetnek a nagy hatását és sikerét Pedig ez a siker valóban meg volt, mert a forma hiányait bőven pótolta az, amit semmiféle formatőkőly nem pótol: a hang és érzelem keresetlen őszintesége Ezek a költemények szívből jöttek és szívhez találtak. Olyan húrokat pendítettek meg, amelyek minden lélekben rezonáltak Ilyen mindenkit izgató és foglalkoztató kérdés volt a levelezés kérdése. Ugyan ki van közöttünk, akinek hozzátartozói ne lettek volna a harctéren, • akik szorongva ne vártak volna övéiktől értesítést? De bizony mondom, még türelmetlenebbül várták a távolban harcoló, sokszor éhező és didergő katonák a levelet abból a régen otthagyott puha, meleg otthonból, amelynek már csak az emléke is felmelegítette őket a fagyos és nedves árkokban és állásokban ; s mikor az emberi erő már-már felmondta a szolgálatot, akkor az a gondolat adott új erőt, hogy tengernyi szenvedéseik árán ennek az áldott otthonnak a nyugalmát védik és biztosítják. Bizony-bizony éjjeli álmaiknak és nappali merengéseiknek ez az otthon, s az onnan várva várt levél volt a középpontja. A körülzárt várban való katonáskodás azért volt kínosabb a tábori szolgálatnál, mert a levélváltás lehetősége ki volt zárva, s ez felőrölte az idegeket. El volt metszve az a gyökér, amely a két legfontosabb katonai erényt: az önfeláldozásig menő elszántságot s a türelmet táplálja. Az elhagyatottság sivár érzése feküdte meg a lelkeket. Ez okból a Tábori Újságnak azok a cikkei, amelyek a repülőgépek által közvetített repülő post?, (jan. 8.) majd a léggömb-posta (jan. 13.) tervéről, majd megvalósításuk módozatairól adtak hírt, jobban érdekelték a katonákat, mint az Összes harctéri és győzelmi hírek. De voltak a Tábori Újságnak egyéb rovatai is. A városban, a várövön belül levő falvakban és előtér-állásokban elhelyezett 120.000 katona között a Tábori Újság volt az összekötő kapocs. A Tudakozódás rovatában közzétett hirdetések alapján fedezték föl egymást a régi ismerősök, s ez utón jelezték hollétüket azok, akiket a körülmények egymástól elszakítottak. Sok elveszettnek hitt bajtársnak vezetett a nyomára a Tábori Újságnak ez a rovata Ugyanezt a célt szolgálta az a másik rovat is, mely időnként a különféle kórházakban elhelyezett sebesült é? beteg tiszteknek a névsorát közölte. Különös érdeklődéssel találkoztak az orosz repülőgépekről ledobott bombák pusztításait ismertető cikkek is, amelyek a legmegbízhatóbb adatok és hivatalos jelentések alapján lettek összeállítva. 1915. február 27-én például két orosz repülő összesen 14 bombát dobott le a városra; súlyos sérülést szenvedett egy katona, könnyebb sérülést öt katona és négy polgári egyén, egyik bomba agyonvágott egy lovat, s a légnyomás betört 1575 ablakot. Persze a betört ablaküvegek nem voltak újakkal pótolhatók, s így a dermesztő hideg télben egyre több lakás vált lakhatatlanná. És még ilyen súlyos viszonyok között is fel-felláugol katonáinkban az életkedv. Megszólal a Tábori Újság hasábjain a katonák és a katonaélet tréfája és humora. Lux et in tenebris lucei. Megjelentek lapunkban a felfedezők és feltalálók leírásai, amelyek jótanácsokkal szolgáltak a sok mindenben hiányt szenvedő baj társaknak, Az a recept például (Táb. Újság márc. 7.), amely megtanít arra, hogy mérges dohánylevelek miféle pác segítségével készíthetők ki kellemes ízű cigaretta- dohánynyá — a mai viszonyok között is bizonyára sok érdeklődéssel találkoznék. Közölte továbbá a Tábori Újság azokat a hatósági maximális árszabásokéi, is, (nov. 11.) amelyekben megjelölt árakért ugyan akkor és ott se lehetett beszerezni semmit, de amely árszabásokból mégis irigykedve állapíthatja meg a mai utókor, hogy egy zsemlyét 5 fillérért, egy tojást 12 fillérért, egy kg szalonnát 3 koronáért, 1 kg cukrot 90 fillérért és egy kg theát 12 koronáért kellett volna kapni a körülzárt vár lakosainak. Bizony nehéz volt ott valamihez hozzájutni. Pénzért meg éppenséggel semmit se adtak. Przemyslben ez időben a do hányvaluta járta. Dohányért, szivarért, cigarettáért árult és dolgozott csaknem mindenki. A napi 5 szivar vagy 25 ciga retta illetményünk több értéket képviselt, mint az összes pénzbeli járandóságunk. (Folytatjuk.)
