Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-02-13 / 36. szám

Ára 300 korona Eger, 1924 február 13 szerda XLl. evf. 36 sz Előfizetési dijak postai szállítással I POLITIKAI NAPILAP. Egg hóra . . 7000 K I Égé«* it félévi eiö!iicté*t I Segged évre 30000 K I — nem fogadunk el. ---- I Felelős szerkesztő: BHEZNÄY IMRE. — ii-T-‘ r- •i— ■■■ ■■ i' mm—iiiiniiisiTT^^~~~** Szerkesztőség: Eger, Líceum, kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A közigazgatási bizottság ülése. Akadékoskodnak a kavicsfuvarozásnál a falusiak. Eger, 1923. február 12. Vitéz Bobory György főispán elnök­letével kedden 10 Órakor tartotta Hevee- vármegye közig, bizottsága februári ülését. Puchlin Lajos vm. főjegyző előter­jesztette az ali8páni jelentést.. A vármegye főispánja az üresedés­ben lévő közigazgatási gyakornoki állásra Szabó Gyula volt kompolti kántortanítót, jogczigorlőt nevezte ki. Ekként a várme­gyei tisztikarban egyetlen üresedés sincs, a létszám teljes. A kezelőszemélyzetben azonban nyugdíjazások és létszámapasz- tás folytán négy üresedés van, mely állá­sok betöltésére intézkedés történt. Kívá­natos ezen állások betöltése, mert az al- ispáni hivatalban 5 gépíró helyett csak 3, az árvaszéknéi pedig 3 helyett csak egy van s az ügymenet különösen az utóbbi he­lyen csak a személyzetnek hivatalos órá­kon túli foglakoztatásával tartható fenn. Gyöngyös város újjáépítése és ren­dezésére létesített kormánybiztosi intéz­mény megszűnt s a belügyminiszter dr. Kemény Imre kormánybiztost állásától fölmentette. A kormánybiztosi hivatalt, anyagraktárt és üzeméket a városi tanács vette át. A közrendészet és közbiztonság álla­pota kielégítő. Említésre méltó eset Gyön­gyösön történt; január hó 30 án este 8 őrá után a városi forgalmi adóhivatal tiszt­viselői, esti munkára hivatalba menet a pénztár helyiségében világosságot láttak és ott két egyént találtak a pénzs^ekróny fúrásával foglalkozva. A betörő« az ab­lakon át elmenekültek, azonban a rendő­rök elfogták őket. A községi ás körjegyzők magánmun­kálatai díjszabályzatát a belügyminiszter megállapította akként, hogy a törvényha­tósági bizottság által megállapított díjsza­bás néhány tételét leszállította. Az alispán intézkedett, hogy az érvényes díjszabály­zat főszolgabírói láttamozással ellátva min­den jegyzői irodában legyen kifüggesztve. A gazdasági munkáknak, különösen az aratási és oséplési munkáknak kellő időben és zavartalanul leendő elvégzése érdekében a földmivelésügyi miniszter kör­rendeletét adott ki, mely szerint az aratás és cséplés elsősorban helybeli és hivatá­sos mezőgazdasági munkásokkal végzendő, az aratőgépek lehetőleg kiküszöbölendők a munkabérekre nézve méltányos megál­lapodások létesítendők A rendelet megfe lelő végrehajtása iránt intézkedés történt. Mártonffy Lajos árvaszéki elnök az árvaszék ügyforgalmáról. Kassa Endre dr. egészségügyi tanácsos az egészségügyi viszonyokról tett jelentést. Kiss István kir. tanfelügyelő havi jelentésében a szénszünetek tartalmát je­lentette be. Egerben jan. 20-ig, Hatvan vs suttelepi iskolánál febr. 10-ig, Pásztó áll. polg. és elemi iskolánál febr. 4-ig’ Gyöngyös polg. leányiskolájánál febr. 10-ig tartott a szünet, mig Sarud községben hét terem helyett kettőbe vonták össze a tanítást. Emiatt különben már, még de­cemberben közbelépett a közigazgatási bi­zottság, hogy a központosított fűtési rend­szeren változtassanak. Magyary Pál, min. tanácsos terjesz­tette elő az adőforgalomről jelentését, mely szerint az adóbefizetés a műit évihez ké­pest némi javulást mutat. A pénzügyi hi­vatalok túlterheltségét jellemzi, hogy 13720 elintézetlen ügydarab maradt, pedig 8688 darabot elintéztek. Kóczián Gyula kir. ügyész adja elő jelentését, melyre csak Beniczky György bizottsági tag tett megjegyzést egy útka- parő hazajáró lelke miatt, akinek gyilko­sát állítólag szabadlábra helyezték. Kóczián Gyula azonban megnyug­tatta a bizottságot, hogy polgári bírósá­gok előtt ilyen ügy nem folyt, így erről felvilágosítást adói nem tud. Tóbiás József műsz. tanácsos az utak fedőanyagának kifuvarozásáról tesz jelen­tést. Ezt a mezei munkák előtt töreked­nek elvégezni. Plósz István maga is restelli, hogy mindig felszólal. Az aldebrőiek érdekében kéri, hogy ne Ludas, hanem Kál-Kápol- náról szállíthassák a kavicsot. Inkább iDgyen végzik. Tóbiás József műsz. tan. megálla­pítja, hogy 7 5 Km fuvart kell az aldeb- rőieknek végezni teherrel, Kálból pedig 15-öt kellene. A változtatás most nem le­hetséges, csak jövőre, A fuvarozás beoiz- tása a főszolgabíró hatásköre. Az aldeb- röieknek Plősz biz. tag űr azt mondotta, hogy nem tartoznak fuvarozni. így nem lehet a munkákat befejezni. Plósz-. Tagadja, hogy ezt tette volna. Decemberi felszólalására értesítést várt. Addig szerették volna felfüggeszteni a fuvarozást. Tóbiás ismétli, hogy a főszolgabíró­nak sem állott módjában idegen járás területére hordatni a ludasi állomáson Az Egri Dalkör. A dalművészet egy végeláthatatlan nagy létra, amelyen magasabb szférákba lehet feljutni, a hangok bűvös-bájos vilá­gába: ahol a színeket hallani lehet; ahol eszmék röpködését, érzelmek suttogását, indulatok dübörgését látjuk lefestve. Ezen a nagy létrán régóta magasra emelkedett már föl az Egri Daikör. De hogy nem áll meg, hanem vasakarattal, művészi hivatott- sággal egy-egy lépcsőfokot mindig följebb megy: annak újból bizonyságát adta a tegnapi hangversenyén, A dalkör művészi vezetője, az ifjú karmester, a két utóbbi nyilvános szerep­lésén bebizonyította, hogy a nagy elődök­nek teljesen méltó utódja, mert miuden hiány nélkül hozta magával azokat a mű vészi és erkölcsi értékeket, amelyek a múlt­ban azt eredményezték, hogy a magyar dalművészet olimpiádjaiu az Egri Dalkör mellett voltak versenyzők, de előtte nem. Dicső, de nehéz öröksége ez a mi dalkörünknek. A dalkör működéséből, nyil­vános szerepléseiből megállapítható, hogy szilárd fkarata ebből az örökségből el nem pazarolni semmit. Amikor nyilvá­nosan átadjuk äz elismerést a dalkör ki­váló karnagyának, Huszthy Zoltánnak és mellette a dalkör bámulatos tevékenység­gel és rátermettséggel dolgozó ügyvivő elnökének, dr. Fehér Lajosnak, meg kell állapítanunk, hogy a mi jeles dalkörünk­ben éppen úgy, mint minden más dalos egyesületben, két tényező áll egymással szemben, akiken megfordul a siker kérdése. A karnagy és a tagok együttese. Nagy művészi és erkölcsi siker csak úgy érhető el, ha a kettő méltó egymáshoz. Ha bár­melyik lelép hivatása magaslatáról, a má­siknak jelessége meddő marad. Azt a ma­gas színvonalon röpködő éneklést, amelyet újból gyönyörködve hallgattunk most is, a dalkör tagjainak dalsz8retete, egyéni műveltsége, kötelességérzése és értékes szép hanganyaga csaknem olyan reáhatás- sal időzte erő, mint a karnagy vezéri szelleme. Kívánjuk, reméljük, hogy ez az utóbbi nagy értékű erkölcsi tényező a jövőben is mindig ott álljon a karnagy lelkes vezetése mellett. Azok között a művészi értékek között, amelyek jellemző sajátságokkőpen kifej lődtek a daikör éneklésében, néhányra rámutatunk az idő és tőr rövidsége mellett is. A pompás fegyelmezettség következté­ben, dalkörünk mindinkább kezd olyan művészi, nemes hangszerré válni, amelyen a karmester mesteri kezekkel játszhatik, mert rendkívül finom érzékenységgel elfogadja a karnagyi pálcának minden intését, a karmester szemének minden megvillanását. Ez a karmester hatalmas erélyének és ellankadást nem ismerő kö­vetkezetességének tudható be. Nagy érték, mert ennek birtokában fél munkával két­szeres eredményt fog a dalkör elérni s a művészi h-.tást megsokszorozza. A kilengő egyéni éneklés teljesen el műit. Mindenki alárendel: hangerejét és sajátos éneklő modorát a harmónia egy­ségének. Ennek szép eredménye az orgona­szerű zengő éneklés, ami a férfikarnak egyik iegfontosabb kelléke. A szólamok teljesen arányosak, egyik a másik rová­sára nem emelkedik ki, hacsak a mű szer­kezete ezt meg nem kívánja. A kitűnő fegyelmezettség és az előadó jól kidolgo zott ritmikája miatt nem úgy hallatszik, mint ha 40 ember énekelne, hanem mintha egyetlen nagy hangtest mozogna. A dilettántizmust és a gyöngébb dal­körök éneklését az jellemzi, hogy a dina­mikai színezésben úgyszólván kőt fokoza­tot tüntetnek elő: a fortét és a piánót. Mennél tökéletesebb, mennél művésziesebb az előadás, annál több fokozat áll rendel­kezésére az éneklő dalos egyesületnek az árnyalásra ős színezésre. Az Egri Dalkör ebben is gyönyörű eredményt ért el. Bir tokában van a dinamikai erő minden fo­kának, minden árnyalatának s a mi tel­jessé teszi értékét, igen szépen keresztül vitt fokozatossággal alkalmazza azokat. A szöveg szavalása, a szók hangsú­lyozása a benső érzések lelkes kifejezése szintén igen nagy (talán legnagyobb) ér- • tőke művészi előadásának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom