Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-02-13 / 36. szám
Ára 300 korona Eger, 1924 február 13 szerda XLl. evf. 36 sz Előfizetési dijak postai szállítással I POLITIKAI NAPILAP. Egg hóra . . 7000 K I Égé«* it félévi eiö!iicté*t I Segged évre 30000 K I — nem fogadunk el. ---- I Felelős szerkesztő: BHEZNÄY IMRE. — ii-T-‘ r- •i— ■■■ ■■ i' mm—iiiiniiisiTT^^~~~** Szerkesztőség: Eger, Líceum, kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A közigazgatási bizottság ülése. Akadékoskodnak a kavicsfuvarozásnál a falusiak. Eger, 1923. február 12. Vitéz Bobory György főispán elnökletével kedden 10 Órakor tartotta Hevee- vármegye közig, bizottsága februári ülését. Puchlin Lajos vm. főjegyző előterjesztette az ali8páni jelentést.. A vármegye főispánja az üresedésben lévő közigazgatási gyakornoki állásra Szabó Gyula volt kompolti kántortanítót, jogczigorlőt nevezte ki. Ekként a vármegyei tisztikarban egyetlen üresedés sincs, a létszám teljes. A kezelőszemélyzetben azonban nyugdíjazások és létszámapasz- tás folytán négy üresedés van, mely állások betöltésére intézkedés történt. Kívánatos ezen állások betöltése, mert az al- ispáni hivatalban 5 gépíró helyett csak 3, az árvaszéknéi pedig 3 helyett csak egy van s az ügymenet különösen az utóbbi helyen csak a személyzetnek hivatalos órákon túli foglakoztatásával tartható fenn. Gyöngyös város újjáépítése és rendezésére létesített kormánybiztosi intézmény megszűnt s a belügyminiszter dr. Kemény Imre kormánybiztost állásától fölmentette. A kormánybiztosi hivatalt, anyagraktárt és üzeméket a városi tanács vette át. A közrendészet és közbiztonság állapota kielégítő. Említésre méltó eset Gyöngyösön történt; január hó 30 án este 8 őrá után a városi forgalmi adóhivatal tisztviselői, esti munkára hivatalba menet a pénztár helyiségében világosságot láttak és ott két egyént találtak a pénzs^ekróny fúrásával foglalkozva. A betörő« az ablakon át elmenekültek, azonban a rendőrök elfogták őket. A községi ás körjegyzők magánmunkálatai díjszabályzatát a belügyminiszter megállapította akként, hogy a törvényhatósági bizottság által megállapított díjszabás néhány tételét leszállította. Az alispán intézkedett, hogy az érvényes díjszabályzat főszolgabírói láttamozással ellátva minden jegyzői irodában legyen kifüggesztve. A gazdasági munkáknak, különösen az aratási és oséplési munkáknak kellő időben és zavartalanul leendő elvégzése érdekében a földmivelésügyi miniszter körrendeletét adott ki, mely szerint az aratás és cséplés elsősorban helybeli és hivatásos mezőgazdasági munkásokkal végzendő, az aratőgépek lehetőleg kiküszöbölendők a munkabérekre nézve méltányos megállapodások létesítendők A rendelet megfe lelő végrehajtása iránt intézkedés történt. Mártonffy Lajos árvaszéki elnök az árvaszék ügyforgalmáról. Kassa Endre dr. egészségügyi tanácsos az egészségügyi viszonyokról tett jelentést. Kiss István kir. tanfelügyelő havi jelentésében a szénszünetek tartalmát jelentette be. Egerben jan. 20-ig, Hatvan vs suttelepi iskolánál febr. 10-ig, Pásztó áll. polg. és elemi iskolánál febr. 4-ig’ Gyöngyös polg. leányiskolájánál febr. 10-ig tartott a szünet, mig Sarud községben hét terem helyett kettőbe vonták össze a tanítást. Emiatt különben már, még decemberben közbelépett a közigazgatási bizottság, hogy a központosított fűtési rendszeren változtassanak. Magyary Pál, min. tanácsos terjesztette elő az adőforgalomről jelentését, mely szerint az adóbefizetés a műit évihez képest némi javulást mutat. A pénzügyi hivatalok túlterheltségét jellemzi, hogy 13720 elintézetlen ügydarab maradt, pedig 8688 darabot elintéztek. Kóczián Gyula kir. ügyész adja elő jelentését, melyre csak Beniczky György bizottsági tag tett megjegyzést egy útka- parő hazajáró lelke miatt, akinek gyilkosát állítólag szabadlábra helyezték. Kóczián Gyula azonban megnyugtatta a bizottságot, hogy polgári bíróságok előtt ilyen ügy nem folyt, így erről felvilágosítást adói nem tud. Tóbiás József műsz. tanácsos az utak fedőanyagának kifuvarozásáról tesz jelentést. Ezt a mezei munkák előtt törekednek elvégezni. Plósz István maga is restelli, hogy mindig felszólal. Az aldebrőiek érdekében kéri, hogy ne Ludas, hanem Kál-Kápol- náról szállíthassák a kavicsot. Inkább iDgyen végzik. Tóbiás József műsz. tan. megállapítja, hogy 7 5 Km fuvart kell az aldeb- rőieknek végezni teherrel, Kálból pedig 15-öt kellene. A változtatás most nem lehetséges, csak jövőre, A fuvarozás beoiz- tása a főszolgabíró hatásköre. Az aldeb- röieknek Plősz biz. tag űr azt mondotta, hogy nem tartoznak fuvarozni. így nem lehet a munkákat befejezni. Plósz-. Tagadja, hogy ezt tette volna. Decemberi felszólalására értesítést várt. Addig szerették volna felfüggeszteni a fuvarozást. Tóbiás ismétli, hogy a főszolgabírónak sem állott módjában idegen járás területére hordatni a ludasi állomáson Az Egri Dalkör. A dalművészet egy végeláthatatlan nagy létra, amelyen magasabb szférákba lehet feljutni, a hangok bűvös-bájos világába: ahol a színeket hallani lehet; ahol eszmék röpködését, érzelmek suttogását, indulatok dübörgését látjuk lefestve. Ezen a nagy létrán régóta magasra emelkedett már föl az Egri Daikör. De hogy nem áll meg, hanem vasakarattal, művészi hivatott- sággal egy-egy lépcsőfokot mindig följebb megy: annak újból bizonyságát adta a tegnapi hangversenyén, A dalkör művészi vezetője, az ifjú karmester, a két utóbbi nyilvános szereplésén bebizonyította, hogy a nagy elődöknek teljesen méltó utódja, mert miuden hiány nélkül hozta magával azokat a mű vészi és erkölcsi értékeket, amelyek a múltban azt eredményezték, hogy a magyar dalművészet olimpiádjaiu az Egri Dalkör mellett voltak versenyzők, de előtte nem. Dicső, de nehéz öröksége ez a mi dalkörünknek. A dalkör működéséből, nyilvános szerepléseiből megállapítható, hogy szilárd fkarata ebből az örökségből el nem pazarolni semmit. Amikor nyilvánosan átadjuk äz elismerést a dalkör kiváló karnagyának, Huszthy Zoltánnak és mellette a dalkör bámulatos tevékenységgel és rátermettséggel dolgozó ügyvivő elnökének, dr. Fehér Lajosnak, meg kell állapítanunk, hogy a mi jeles dalkörünkben éppen úgy, mint minden más dalos egyesületben, két tényező áll egymással szemben, akiken megfordul a siker kérdése. A karnagy és a tagok együttese. Nagy művészi és erkölcsi siker csak úgy érhető el, ha a kettő méltó egymáshoz. Ha bármelyik lelép hivatása magaslatáról, a másiknak jelessége meddő marad. Azt a magas színvonalon röpködő éneklést, amelyet újból gyönyörködve hallgattunk most is, a dalkör tagjainak dalsz8retete, egyéni műveltsége, kötelességérzése és értékes szép hanganyaga csaknem olyan reáhatás- sal időzte erő, mint a karnagy vezéri szelleme. Kívánjuk, reméljük, hogy ez az utóbbi nagy értékű erkölcsi tényező a jövőben is mindig ott álljon a karnagy lelkes vezetése mellett. Azok között a művészi értékek között, amelyek jellemző sajátságokkőpen kifej lődtek a daikör éneklésében, néhányra rámutatunk az idő és tőr rövidsége mellett is. A pompás fegyelmezettség következtében, dalkörünk mindinkább kezd olyan művészi, nemes hangszerré válni, amelyen a karmester mesteri kezekkel játszhatik, mert rendkívül finom érzékenységgel elfogadja a karnagyi pálcának minden intését, a karmester szemének minden megvillanását. Ez a karmester hatalmas erélyének és ellankadást nem ismerő következetességének tudható be. Nagy érték, mert ennek birtokában fél munkával kétszeres eredményt fog a dalkör elérni s a művészi h-.tást megsokszorozza. A kilengő egyéni éneklés teljesen el műit. Mindenki alárendel: hangerejét és sajátos éneklő modorát a harmónia egységének. Ennek szép eredménye az orgonaszerű zengő éneklés, ami a férfikarnak egyik iegfontosabb kelléke. A szólamok teljesen arányosak, egyik a másik rovására nem emelkedik ki, hacsak a mű szerkezete ezt meg nem kívánja. A kitűnő fegyelmezettség és az előadó jól kidolgo zott ritmikája miatt nem úgy hallatszik, mint ha 40 ember énekelne, hanem mintha egyetlen nagy hangtest mozogna. A dilettántizmust és a gyöngébb dalkörök éneklését az jellemzi, hogy a dinamikai színezésben úgyszólván kőt fokozatot tüntetnek elő: a fortét és a piánót. Mennél tökéletesebb, mennél művésziesebb az előadás, annál több fokozat áll rendelkezésére az éneklő dalos egyesületnek az árnyalásra ős színezésre. Az Egri Dalkör ebben is gyönyörű eredményt ért el. Bir tokában van a dinamikai erő minden fokának, minden árnyalatának s a mi teljessé teszi értékét, igen szépen keresztül vitt fokozatossággal alkalmazza azokat. A szöveg szavalása, a szók hangsúlyozása a benső érzések lelkes kifejezése szintén igen nagy (talán legnagyobb) ér- • tőke művészi előadásának.
