Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-05 / 4. szám
Ára 300 korona Eger, 1924. január 5. szombat. XLI. évf. 4. sz. Előfizetési dijak postai szállítással bóra . . 7000 K | Egész és félévi előfizetést Ncgged évre 20000 K 1 — nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. A nemzet szeme Eger, 1924. január 4. Rákosi Jenő kétségkívül igen nagy képzettségű és szellemes ember. Eredeti gondolatai írem egyszer keltenek általános érdeklődést. A mostani újév alkalmával is meglepő gondolat csillant meg az újságírók üdvözlő beszédére adott válaszában. A sajtót a nemzet szemének minősítette. Igaza volt. A sajtónak tulajdonképen a nemzet véleményét, gondolkodását kellene visszatükröznie. Mint az ország életének krónikása, a nemzeti lét aprőlékos- ságig menő ismertetését és megörökítését köteles végezni. Az eszmeáramlatok, a nemzet hangulata, a tudomány, művészet és irodalom irányai szintén a sajtóban nyernek ismertetést. Általában véve, el sem képzelhetünk olyan mozzanatot vagy jelenséget, amely — ha valamelyes hatása lehet a nemzeti életre és fejlődésre, — méltatást vagy ismertetést ne várhatna a sajtótői. így egyrészt — a szem lévén a lélek tűkre — a sajtón keresztül és az által ismernek meg valamely országot nemzetet ez idegenek. A nyomtatott betűkön át tudják és ismerik meg más nemzetek éle- tének folyását, hangulatát, vágyait, törekvéseit. Másrészt önmagunk is a sajtó útján ismerjük meg az országos fontosságú és napi eseményeket. A legtöbb ember napi újságjának szemével nézi és látja mindezeket. S úgy nézi és úgy látja, mint meg szokott lapja. Az újság — az eseményekhez ős a fölvetődött eszmékhez fűzött megjegyzések, a sorok közé rejtett gondolatok által — laesankint a saját képére és hasonlatosságára formálja át rendszeres olvasóját. És ez észre sem veszi, hogy lassan lassan újságja szemüvegén át néz és lát mindent. Úgy gondolkodik, úgy érez, mint lapja. Roppant jelentősége van tehát a nemzet szemének, a sajtónak. És nem ki- csinylsndő, hogy a sajtó mikápen végzi ezt a fontos feladatot. A magyar sajtó, sajnos, jobbára nem megbízható szem. Nem úgy néz és nem úgy lát, mint kellene: az igazság elfogulatlan szemüvegén. És nem a nemzet valódi lelki világa tükröződik benne. Aszerint mérlegel és közöl, állít be és tüntet föl, sót olyan terjedelemben ad mindent, ahogyan az ö elveinek ős terveinek érdeke kívánja; ahogyan ö szeretné az események, a tények folyáaát. És olyan megjegyzéseket fűz minden jelenséghez és eseményhez, amilyenek az ó egyéni céljainak használnak s a vele ellenkező vélemőnyűeknek ártanak. Lám, itt vannak a bomba merényletek! Micsoda roppant hű hőt csaptak vele a «jogrend» lapjai! Mennyi rágalom zú- dúlt ezekért a magyar közhangulatra, és a hatalom kezelőire s mennyi gyalázko- dás a nyomozó hatóságokra az eddigi eredménytelenségért. És most, amikor a csongrádi merényiők három-négy nap alatt zár alá jutottak; mikor a fővárosi merényletek tettesei is úgyszólván valameny- nyien fogságban ülnek: a jogrend lapjainak nincs egyetlen elismerő, egyetlen bocsánatot kérő ezava. És ez nem szórványos jelenség. Ez állandó tünet. Agyonhallgatni mindent, ami az ó politikájuknak árt és nagyító üveg alatt mutatni be mindazt, ami hasznukra válik. Az ilyen sajtó nem a nemzet szeme, hanem a pártpolitikáé. Balszemmel néz mindent, ami az ellenféltől indái ki s rózsaszínűnek látja azt, ami a saját érdekének használ. Az ilyen szem, az ilyen sajtó — inkább ne volna, mert a nemzetnek, az országnak töhb kárt tesz, mint hasznot A csongrádi merénylet ügye. Szeged, MTI. A szegedi ügyészségen ma délután nem hoztak döntést a csongrádi merényletből kifolyólag letartóztatott nyolc tettes fogvatartása ügyében. Az ügyészség csak a jövő héten hoz ebben sz ügyben végzőst. Értesülésünk szerint legfeljebb 8gy-két személy szabadlábra- helyezásőről lehet sző. Ma reggel 5 órakor a budapesti személyvonattal Szegedre hozták Piroska János nyugalmazott főhadnagyot, akit átadtak a szegedi kir. ügyészségnek. Mátravidéki várregék. Márkáz—Saskő. A Mátra déli oldalán, egy érdekes, kis nőgyszögű várrom bámul le a tengereik Alföldre és a közelben szétszórt falvakra. Hegységünknek e részén, ebből a várból maradt meg legtöbb fal, különösen a keleti oldaláD. Márkáz vára ez, amelynek utolsó urai a XVI. században kihalt Kompolthyak voltak és amely remek hegyes, erdős hátterével, gyönyörű fekvésével, valóban fejedelmi lakhelye volt azoknak. Manómán pusztúl. Nyugalmas csöndjét csak egy-egy elvétve odakerülő kiránduló zavarja meg, amely zajra ijedten rebben föl a falak üregeiben fészkelő vadmadár. Pedig, ha szóhoz juthatna, mily csodálatos szép dolgokat susogna el a mai kor elfáeult fiának egy letűnt világról. . . Amikor Giskra cseh zsebrákjai betörtek Magyarországra és Vadna, Galgóc stb. várait birtokukba vették, a Mátra aljára is elvetődtek, elfoglalva Patát és a többi környékbeli várat. A patai várhegy oldalában egy favárat is építettek, amely: »nagyon meg vala erősítve nemcsak a hely természeténél, vagy fekvésénél, hanem az építés mesterségénél fogva is«*) Ekkor kerítették hatalmukba Márkáz várát is, amely kedvező helyzelőnél fogva kitűnő hadá- dászati pont volt számukra. Innen azután gyakran kirohantak és amerre gyors lo- j vaikon elvonultak, kirabolt falvak, fölper- i zselt házak, siránkozó emberek százai maradtak el, pusztűlás, nyomor ős átok szállt utánuk. Dicső Mátyás királyunk ennélfogva megparancsolta Rozgonyi Sebestyénnek, hogy a csehektől megszállt várakat fogja ostrom alá és tisztítsa meg a Mátravidó- ket a kegyetlen tiranuusoktól. Rozgonyi meg is kezdte a várak vívását a néhány napig folytatta, de csekély eredménnyel és annál nagyobb veszteséggel. A csehek erősebbek voltak, mint gyanította. Rozgonyi látva, hogy nem boldogul, jelentést tett a királynak, ki erre személyesen sietett a Mátrába, avval a kemény elhatározással, hogy innét nem távozik addig, míg föl nem szabadítja a sanyargatott területet. És elhatározásának eredménye az lett, hogy a csehek feladták az első várat; Patát. Mint gróf Teleki József •) Bonfin. Roz. Ungar. Decad. I, Lib. I. 6.1. megjegyzi: »ez vala az ifjú, éber fejedelemnek első hadi vállalata és győzedelmes Ez történt 1459 ben. Pata után a többi vár is sorban esett el, A csehek szerencsecsillaga letűnőfélben volt. Gyöngyösről a király Roz- gonyit a sereg egy részével felküldöite Párádra avval a paranccsal, hogy midőn ö az Abasár—Visonta—Vécs vonalat megszállotta, hirnösöt meneszt hozzá egy sző üzenettel: «Indulj!» Ekkor Rozgonyi a Mátrán keresztül Márkáz alá jön s ekként körülfogva a várat, könnyen hatalmukba ejtik. És így történt. Mátyás király végighelyezkedve az említett vonalon, László nevű futárát — kit gyorsasága miatt Sas Lászlónak is hívtak — Párádra küldötte. Sas László el is lovagolt Márkáz falu mellett és észrevétlenül igyekezett elsurranni a vár alatt ; de nem sikerült, mert a vár fokán álló ör észrevette. Nosza, utána eredt vagy tíz cseh lovas, hogy elfogja. De nem azért hívták ám Sasnak László lovagot, hogy utőlérjék! Pompás, izgalmas verseny fejlődött ki az üldözött és az üldözők között. A sziklás, nehéz terepen veszélyes volt a sebes vágtatás,
