Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-01-31 / 26. szám

Előfizetési dijak postai szállítással Efl0 hóra . . 7000 K I Egész és télévi «lötisctést Segged évre 20000 !K I ----- nem logsdcnk el. ----­P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNflYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Napi politika. Bethlen István gróf miniszterelnök tegnap megjelent a Házban és meghallgatta a miniszterek beszédeit, majd dolgozószobá­jában egy negyedóráig tanácskozott Peidl Gyulával. A liberális újságok szerint a beszélgetésnek nagy jelentőséget tulajdo­nítanak, de Peidl kijelentette az újságírók előtt, hogy magánügyben tárgyalt a mi­niszterelnökkel. Itt jegyezzük meg, hogy a miniszterelnök ma tájékoztatta a kabinet tagjait külföldi útjáról. A belügyminiszter tegnap válaszolt az indemnitás vitájában elhangzott megjegy­zésekre. A felszólalók torzképet állítottak a nemzet elé ez ország belső helyzetéről. Először a belső rend helyreállításának kérdésével foglalkozik. Itt hangzottak el a legsúlyosabb vádak. Kritika tárgyává tették a régi eseményeket, a közelmúlt és jelen eseményeit. A kommün után tényleg lejátszódtak atrocitásoknak nevezhető ese­mények. Ezt azonban nem igazságosan tárták föl a felszólalók és elfelejtették, hogy a kommün után elkövetett bűncselekmények egy részére amnesztiát adtak, amit vissza­vonni nem lehet. Aki a nemzet lelki életé­ben azidőban részt vett, emlékeznie kell a gyűlölségnek, elkeseredésnek, bosszú­vágynak akkor tagadhatatlanul indokolt hullámaira. A nemzetet abban az időben ijedelemben tartották a kommunisták, akik nek idejük letelvén, a nemzet a bosszú önkéntelen és lelkiállapotból megmagya­rázható visszahatásával felelt a szenve­désekre. A kommunizmus védelmére hang­zottak el itt szavak, azt mondják, hogy miért volt oly gyáva a polgárság. Elismeri, hogy a polgárságnak másként kellett volna viselkednie, de hogy nem így viselkedett, annak oka a sajtó és egyes politikusok voltak, azok, akik beléfojtották a polgár­ságba a szőt ás megakadályozták a pol­gárság szervezkedését. Bizonyos, hogy a nemzet akkori lelkiállapotából megérthetek azok a bosszúállások, amelyekre kiterjesz­kedett az amnesztia. Majd váltakozva jönnek az atrocitások; gyáva és hitvány sorozata következett a bűncselekmények­nek. Ezek kinyomozásában tiszta a kor­mány lelkiismerete, soha béklyót nem vetettünk a nyomozásra. A mai helyzet az, hogy az atrocitások időszaka lejárt, a konszolidáció ideje pedig megkezdődött. Az Egységes-párt, ma, csütörtökön ün- nepies pártvacsorát rendez a miniszter- elnök tiszteletére, amelyen Bethlen István gróf is felszólal. A legközelebbi pártérte kéziét pedig február 4-én lesz, amelynek tárgya az igazságügyminiszternek a per­rendre vonatkozó javaslata. Az igazságügyminiszter a tegnapi ülésen nem volt jelen, mert tárgyalásokat foly­tatott a pénzügyminiszterrel a korona- Tontók ügyében s ugyanebben az ügyben tanácskozott Tabakovics Dusánnal is. A mentelmi bizottság tegnap ülést tar­tott, amelynek eredményeként Peyert ős Györkit a Ház megkövetésére kötelezte. A határozati javaslatok sorsa. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az indítvány- és interpellációs köny­vek felolvasásaulán Herceg Béla az igaz­ságügyi bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését a Győrben megjelenő Dunántúli Hirlap napilap ellen, a nemzet- gyűlés gyalázása és rágalmazása miatt megindítandó bűnvádi eljárás megindítá sának tárgyában. A Ház az 1914. évi 30., 4L t. c. alapján megadja a felhatalmazást a bűnvádi eljárás megindítására az igaz­ságügyminiszternek. Ezután folytatják az indemnitás vitá­jából hátramaradt határozati javaslatok feletti szavazást A miniszterek valameny- nyien jelen vannak és a határozati javas­latokra megteszik észrevételeiket, Petro- vác ás Reisinger határozati javaslatait elvetik. Horváth Zoltánnak azon javaslatát, hogy a pénvügyminiszter az eddig fizetett jővátételi összegekről terjesszen be kimu­tatást, a Ház elfogadja. Horváth Zoltán azon javaslatára, amely szerint a választójogról szőlő tör­vényjavaslat beterjesztését kívánja, mi­előtt a kölcsön miatt az ország anyagi vagy jogi lekötöttséget vállalna. A minisz­terelnök azonnal válaszol. Bethlen István gróf miniszterelnök: Horváth képviselő a határozati javaslat­ban azt kívánja, hogy mielőtt a kölcsön- ügyben az ország anyagi és politikai javai leköttetnének, a kormány terjesszen be törvényjavaslatot a választójogról, azután pedig oszlassa fel a Házat. Ez a határo­zati javaslat tévedésen alapszik, lévén az a helyzet, hogy a kölcsön által nem tör­tént újabb leköteieződés, sőt a kölcsön a trianoni jogi kötelezettségeken könnyít. A trianoni békeszerződés egyes ránk­vonatkozó kötelezményeit a kölcsön révén feloldják * ezeket saját jövedelmünk nö­velésére használhatjuk. Magában a tény­ben van a tévedés, attól eltekintve, hogy a kölcsön és a választói jog között sem­miféle összefüggést nem látok, kérem a javaslat elvetését. A Ház ilyen értelemben határoz. — A nemzeti kiengesztelődésről szóló határozatra vonatkozólag a minisz­terelnök megjegyzi, hogy ennek semmiféle összefüggése nincs az indemnitással. Meg van győződve arról, hogy ha a kormány nyújtana be ilyen javaslatot, az ellenzék felháborodna. Horváth Zoltánnak módjá­ban lesz indítványát külön törvényjavas­lat formájában beterjeszteni. Zsirkay János, Eckhardt Tibor és Szakács Andor határozati javaslatait a Há* elveti. Nagy derültséget okozott Szakács Andornak azon javaslata, hogy a nemzet- gyűlés utasítsa a kormányt egy koncen­trációs kabinet alakítására. A miniszterelnök megjegyzi, hogy a nemzetgyűlésnek nincs joga a kormány­nak ilyen utasítást adni, de a bizalmat­lanság álláspontjára helyezkedhetik a kor­mánnyal szemben, amely esetben a kor­mány le fogja vonni a konzekvenciákat. Dinnich Viktor és Ssly Endre indít­ványait elvetik. Szabó Józsefnek a munkanélküliség esetére való kötelező biztosítására vonat­kozó, valamint a magántisztviselők jog­viszonyának szabályozásáról szóló törvény- javaslatát a Ház elfogadja. Ne aggályoskodjunk! — Törvénnyel rendezik a szegényügyet. — Budapest, 1924. jan. 80. Az Égni Népújság múlt pénteki szá­mának az inségmozgalomről szóló tudósí­tásában olvasom a következő aggodal­maskodó észrevételeket: ta jövőben ínsé­get fognak színlelni a tehetősebbek is . . .* •iskolamulaeztás lesz cipő miatt» <...ká­ros, követelődző hajlamok fejlődnek ki» stb. Tudom, vannak gonosz szülők, akik léhaságra költik keresményüket, gyerme­keiket pedig az űtcára taszítják koldulni. Vannak jómódú gyermekek, akikre öreg szüleik átíratták vagyonukat ős az öregeket koldulni küldik, hogy ne egyék ingyen a kenyeret; vannak vagyonos emberek, akik beteg, nyomorult gyermekeiket a köz nya­kába varrják; vannak koldusok, akik hetykén hajtogatják: ha tudtam volna, hogy ilyen jól jövedelmez a koldűlás, régen megkezdtem volna! Akinek módja volt, mint nekem, 21 éven át figyelemmel kisérni a szegény­ügyet Egerben: az jól tudja, hogy ami eddig folyt, az nem volt más, mint követelő koldus-tenyésztés. Tudom azt is, hogy a templomos Egerben 'inkább van szükség, mint bárhol, annak az elvnek megvalősí- sítására: a szegénygondozás lelke a lélek gondozása és hogy a jótékonyság éltetó vize intézmények és állandó rendszer

Next

/
Oldalképek
Tartalom