Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-12-14 / 283. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1923. december 14. A s«gflyal(cií ügylett ismét Budapesten Volt a h. polgármester. Eger, 1923. dec. 13. Trak Géza h. polgármester tegnap érkezeti haza Budapestről s útjának ered ményérői a következőkben tájékoztatta az Egri Népújságot: — A kereskedelmi minisztériumban jártam — és megsürgettem a kövezetvám fölemelésére vonatkozó kérelmünk elintézését. Biztatást is kaptam a kérelem kedvező elintézése tekintetében. Á miniszté riumban egyébként azt az utasítást kap tam, hogy tegyük megbeszélés és megfontolás tárgyává a kövezetvámnak esetleg bűzavalutában való megállapítását, szóval oly megoldást keressünk, amely kizárja pénzünk értékcsökkenése esetén is a kövezetvám tételeinek elértéktelenedését. — Voltam a népjóléti minisztériumban is Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselővel és azt a kérelmet tetjesz- tettem elő, hogy a minisztérium — tekintettel Eger speciális helyzetére — utaljon ki a város szegény gyermekeinek megfelelő ruha és cipő segítséget. Kérelmemre : azt az utasítást kaptam, hogy ez ügyben a város kérvényt dolgozzon ki (ami már ; munkában is van) és juttassam el mielőbb a népjóléti minisztériumba. Hogy aztán | eredmény lesz-e, nem tudom De remélem, j hogy lesz, különösen ha Nagy János dr. | nemzetgyűlési képviselő úr veszi párífo- j gáeába az egri Ínséges gyermekek ügyét. A miskoleziNemzeti Színház százéves jubileuma. Eger, 1923. december 13. December hő 11-én ünnepelte Miskoicz th. j. f. város és egész Borsod vármegye a miskolezi Nemzeti Színház százéves jubileumát. Az ünnepélyeket a th. bizottság köz gyűlése nyitotta meg, amelyen a Miskolezi Daláregylet bevezető száma után Puky Endre főispán üdvözölte az egész ország területéről ösezesereglett hivatalos küldötteket. A küldöttek között volt az egri Gárdonyi Társaság képviseletében Molnár Kálmán dr. alelnök is. / A főispán beszéde után Halmay főjegyző olvasta föl az üdvözlő táviratot és leveleket, amelyek között volt Hevesvármegye üdvözlő irata is. Azután Hodobay Sándor polgármester beszélt s alapos készültséggel ismer tett9 a miskolezi színészet történetét, amely után Halmay Béla a tanács határozati javaslatát terjesztette elő. E szerint a város a régi színház helyett űj és a mai kor igényeinek megfelelő színházat emel s e célból színházépítési alapot létesít, amelynek jövedelme a mindenkori évi költségvetésnek l°/o-a lesz. Elhatározta a közgyűlés, hogy Dé- rinéről, Szerdahelyi Kálmánról és Egressy Gáborról egy-egy utcát neveznek el. Mondja ki a th. bizottság, hogy Dé- rinének és Latabár Endrének a város falai közt nyugvó porai feleit emelt síremlék gondozását elvállalja. A törvényhatósági bizottsági tagok nevében Szentpály István beszélt, amelynek alapján az elnöklő főispán a javaslatokat határozattá emelte. A díszközgyűlés után a hódolók tömege a Hunyadi utc st 58. sz. ház elé indúlt, amelyben Dériné utolsó éveit töltötte és lelepleztek három elhelyezett márvány táblát A leleplező beszédet iti Putnoky Béla mondotta. A város es vármegye közönségének ünnepe délután ‘/25 órakor volt a várme gyeházán, amelyen megjelent Klebelsbarg Kunó gróf kultuszminiszter is, aki a ma gyár irodalmi megújhodásról mondott nagy beszédet. Az üdvözlések során [az egri Gárdonyi Társaság üdvözletét Molnár Kálmán dr. egyet. m. tanár tolmácsolta, — A fiatal társaság — mondotta — fényes múltra még nem tekiatnet vissza de szives készséggel hódol a múlt értékei előtt. Csakis áldozatokkal teljes kulturmun- kával tudjuk visszaszerezni a régi boldog Nagy magy Írországot. Este díszelőadás volt a színházban amelyen Kisfaludy Károly Tatárok Ma gyarországon c drámájának II. felvonását, Dériné ifiasszony I. felvonását és a C gánybáró II. felvonását adták' elő. A kultuszminiszter este 11 órakor utazott vissza Budapestre. Cserkész-est a főgimnáziumban. Eger, 1923. december 13. A Ciszt. Rend Szt. Bernát főgimnáziumának 213. ez. Koháry I. es csapata az otthona számára készült Koháry-kép leleplezésére Cserkész-estélyt rendez, szombaton, dec 15.-én, az intézet tornatermében, a következő műsorral: 1. Kéhler B.: Nyitány. Zenekar. 2 Cserkészinduló. Énekkar. 3. Mentes Mihály: A magyar címer. Szavalja: Marek László őrsvezető. 4 Felavató beszéd. Mondja: dr. Balassa Brúnó cs. parancsnok. 5 Erdődi: Síülőföldem. Énekkar. 6. Sík Sándor: Alszik a tábor. Sza valja: Grigássy Pál őrsvezető. 7. Egyveleg Énekkar 8. Este a táborban. Cserkész színdarab. Előadják a Koháry-cserkészek. Jegyeket a Propaganda bolt árusít Ülőhely 1000 kor., állóhely 500 kor. Kezdete pontosan 6 órakor. KIS HÍREK a nagyvilágból * Külföld. Amerika részt vesz Németország pénzügyeinek megvizsgálásában.— Kommunistákkal szövetkezett elégedetlen tábornokok vezetik a mexikói felkelést. —•- Konstaminápol>ban pestisjárvány terjedt el. — Tűntettek a párisi rendőrök drága- sági pótlékuk megszüntetése miatt. — Da<v 15 én helyreáll egész Európában a békebeli vasúti forgalom. — A bécsi vállalatok autóval bonyolítják !e postai forgalmukat. — 100 ezer ember helyett csak 10 ezer ember felbőszülve szón, hogy fajtájukból az iz- lámnak árulója akadt, fenyegetésekkel akarták kényszeríteni a katolikus vallás megtagadására, de ő minden fenyegetésre csak ezt a választ adta: »Keresztény va gyök s mint keresztény akarok meghalni is!» — Az arabok egy erőd falába elevenen befalazták s csontjait 1853 ban találták meg, mikor az erődöt a franciák átalakították. Ekkor helyezték el ünnepélyesen a székesegyházban egy szarkofágba, mely a következő felírást viseli: «Ossa Venerabilie Servi Dei Garonimo.» * A székesegyház mellett van a francia gyarmati kormányzó téli palotája, a Palais d' Hiver, melyet a török időkben Hasszán pasa építtetett mór stílben. A francia városrésznek a tengerpart hosszában elterülő részén, a francia meg- ' szállás előtt, török kormányzósági épületek és a pasák palotái állottak. Ezeket nagyrészt vagy átalakították, vagy lebontották. Csak hellyel közzel találkozunk egy-két, j a régi török világból maradt mecsettel, j vagy arab házzal A többit kíméletlenül elpusztította a romantikával édes-keveset törődő s csak a gyakorlati követelményekre j tekintő civilizáció, amely még a régi nagy arab temetőt sem kímélte, hanem helyére egy csodaszép városligetet, a yucca-, bambusz- és pálmacsoportjaira méltán büszke Jardin Marengo t varázsolta. A folyton fejlődő város különösen kelet felé terjeszkedik erősen. A régi Algir mellett, a halmokon, egész űj elővárosok, gyönyörű villanegyedek keletkeztek, mint amilyenek Jeli/, Télemly, Mustapha. Ezek az elővárosok valamikor a török előkelők birtokai voltak. Mos» is számtalan, szép, régi, hangulatos török úri lak van még ott a tropikus parkok és gyönyörű gyümölcsöskertek között, de a régi török urak helyét gazdag külföldiek, — leginkább amerikaiak és angolok — foglalták el, kik ködös hazájuk nyirkos éghajtata elől ide húzódtak, az örökös napfény országába. Az elővárosok között a legszebb, úgy fekvését, mint épületeit tekintve, a Mustapha Superieur, mely Musztafa pasa, volt algi- riai török kormányzó nevét és emlékét VÍS6Ü. Itt áll egy meseszép pálmaligetben az algériai francia kormányzó nyári palotája, a Palais d’ Été. Arabstílű árkádjaival, csinos mozaikjaival a mór architektúra fénykorából felmaradt épület-remekeket, Cordova és Granada büszkeségeit, juttatja eszünkbe. Szép, igazán szép s a hatalmas Franciaország itteni helytartójához méltó e díszes építmény, de hiába, nincs rajta patina. Szegényes utánzata a Spanyolországban látható dús pompájú arab építményeknek, melyekről építészeti mo tivumait kölcsönözték. Utánzatról lévén sző, természetes, hogy a tervezőnél az ih let, a koncepció, — mely az Alhamrát ajándékozta a világnak — hiányzott és igy sokkal silányabb munkát tudott előállítani. A Mustapha Superieur ön van a szintén új-arab stílben épült régiségmuzeum is. Ebben a szép, de itt Afrikában profánnak mondható, patinanélküli, tisztán csak a hódító kényelmére épült európaias elővárosban egy csendes, bánatos hangú latú oázisra, a régi és legnagyobb, de nagyon rossz állapotban tartott arab teme- ! tőre bukkanunk. A temetőt hangulatos í szépségén kívül még az is nevezetessé teszi, hogy az oda minden pénteken vaió- i ságos népvándorlást rendeznek a fehórru- hás arab asszonyok. (A fehér szín a mo- I hamedánoknál a gyász színe.) Sajnos, én j nem pénteken voltam a temetőben s így nem volt alkalmam látni azt az érdekes női zarándoklatot. . De egyik amerikai utitársnőm, aki i megtudta, hogy a temető délután csak asszonyok és - gyermekek számára van j nyitva, kiment oda. Ő beszélte el, hogy sokat veszített az, aki a temetőt a délutáni órákban nem látta. A hozzátartozóik sírján a kegyelet adóját leróni idezarándokoló, titokzatos lefátyolozott női alakok a sírok között hamarosan vigan nevetgélő, kedélyesen beszélgető csoportokká verődnek össze. Levetik az arcukat letakaró fá- tyolt; föllebbentik a termetüket fedő fe hér burnuszt, mely alól tarkaszínű selyem- ruhák kandikálnak ki. Tudva, hogy itt a temetőben férfiszem nem figyeli őket, a kegyelet helyén vidám zsúrokat rendeznek és közben nagy érdeklődéssel nézegetik a temetőt látogató idegen, amerikai 1 és európai asszonyokat, sőt beszélgetésbe
