Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-12-12 / 281. szám

Ara 300 korona Eger, 1923. december 12. szerda. XL. évf. 281. sz Előfizetési dijak postai szállítással ggg bóra . . 7000 K Egész és félévi előfizetést Negged évre 20000 K 1 ---- nem fogadónk el. P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. SEtZI A közigazgatási bizottság ülése. Az alispán megbélyegzi az egri horogkeresztesekről mesélő sajtót. — Megkezdődött a füzesabonyi trachomások gyógyítása. — Csökkent az I. osztályos tanulok száma. — Egy vagon selyemgubót termelt a vármegye közönsége. Eger, 1923. dec. 11. | Ma délelőtt tartotta Hevesvármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülé­sét Vitéz Bobory György dr. főispán el­nöklete alatt. Az aliepáni jelentést Puchlin Lajos vármegyei főjegyző terjesztette elő a kö­vetkezőkben. A vármegyei tisztviselők és alkalma­zottak létszámában személyi változás nem történt. A dr. Mocsáry Györgynek főszol­gabíróvá történt megválasztása folytán üresedésben lévő szolgabírői állást a tör­vényhatósági bizottság a jövő kedden tar­tandó közgyűlésén tölti be. Az üresedés­ben levő gyakornoki és kezelő személyzeti állások betöltésére nézve a főispánhoz előterjesztést tett. A közrendészeti és közbiztonsági ál­lapotok kielégítők. Az Ulein féle puccskísérlettel kapcso­latban egyes fővárosi destruktív lapok azt állították, hogy a magyar horogke­resztes mozgalom vidéki főfészke Eger, ezen állítás azonban a rendőri nyomozás szerint teljesen alaptalan és tendenciózus híresztelésnek bizonyult. Nagy baj, hogy a^bsendörörsök elhe lyezése sok helyen akadályokba ütközik, az őrsök legtöbb helyen bérelt épületek­ben vannak elhelyezve s a háztulajdono­sok a csekély bérre hivatkozva a legszük­ségesebb fenntartási munkákat sem végez­tetik. Emiatt a siroki őrs épülete annyira tönkre ment, hogy a ház bedőléssel fenye­getett, emiatt a vármegyei csendőrparancs­nokság a siroki őrsöt kilakoltatta és Köm- lőre helyezte át. Miután Sírok községnek és környékének feltétlen szüksége van az ottani őrsre, kérelmére a csendőrparancs- nokság a belügyminiszterhez fordult az épület karbanhelyezése iránt intézkedések megtétele végett. Ugyanezen eset fordul elő Tiszafü­reden. Az ottani őrsöt a parancsnokság a bedőléssel fenyegető laktanyából Tisza- szőllősre akarta helyezni. Tekintve azon­ban, hogy Tiszafüred nem nélkülözheti a csendőrséget, intézkedésére a főszolga­bíró a Kaszinó épületét vette igénybe az őr* részére, viszont a Kaszinó a község­házán kapott megfelelő helyiséget. A vámosgyörk-gyöngyösi vasútvo­nalon lévő Gyöngyöshalász I. megállóhely elnevezése sok tévedésre adott okot, mert a Gyöngyöshalász községbe utazó idege­nek közül sokan e helyen szálltak le, ho­lott a község állomása Gyöngyöshalász II. Ez okból a Kereskedelemügyi Miniszter Gyöngyöszhalász I. megállóhely nevét Halászaranyos névre változtatta meg. Többen panaszolták az alispánnál, hogy a füzesabony-egri vasúti vonalon közlekedő 1. osztályú kocsik ülései rendkívül pisz kosak és oiajpecsétekkel vannak tele, to­vábbá az egri állomás perronjáről csak egy ajtón engedik ki a beszálló utasokat, miből sokszor óriási tolongás származik. Ezen állapotok megszüntetése végett át­írt a M. Á. V. miskolczi üzletvezetöségé- hez, honnan azon választ kapta, hogy a kifogásolt kocsikat a lehetőséghez ké­pest mielőbb ki fogják cserélni és intéz­kedtek, hogy az egri állomás perronján a közönség részére több kijárat legyen. Az alispáni jelentés után Keglevich Gyula gróf két kérést terjeszt elő. Az egyik az, hogy Bükkszenterzsébet lakos sága gyümölcstermeléssel akar foglalkozni. A községnek faiskolája nincs, így az ül­tetendő gyümölcsfák beszerzése igen nagy áldozatokba kerülne. Azért kéri a bizott­ságot, hogy Bükkszenterzsébet és környé­kének lakossága lehetőleg ingyenes ál­lami facsemetékben részesüljön. A másik kérése az, hogy Terpesen az a 14 hold föld, amelyet az egyik Károlyi grófnő faiskola telepítése céljából adományozott a községnek, tényleg arra, s ne kukorica­termelésre fordíttassék s hogy a rajta épült üres 3 szobás lakásban a pétervá- sárai erdőfelügyelő lakhassák. A főispán megnyugtató válasza után a jelentések következtek. Dr. Kassa Endre vm. tiszti főorvos jelentése szerint a vármegyében az elmúlt hónapban járvány nem uralkodott. Elő­fordult ragályos betegségek : Difteritisz 3. vörheny 12 (1) kanyaró 25, hastífusz 30 (3). (Zárójelbe tett számok a halálozást jelentik.) Trachoma Füzesabonyban 41 esetben fordult elő. E megdöbbentő szám arra késztette a vm. tiszti főorvosát, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter útján szakorvos kiküldését kérje. A szakorvos megérkezett és a gyógyítás megkezdődött. A betegség tovább terjedésének megaka­dályozására az intézkedések megtörténtek. Magyary Pál pénzügyigazgató je­lenti, hogy a nov. végéig kivetett adó összege 4036 millió korona volt. Ebből befolyt 2163 millió, hátrálék 1873 millió. Jogilletékben befolyt: 77 millió, dohány­jövedékben 168 millió, fogyasztási és ital­adóban 142 millió, jövedelem és vagyon­adóban 110 millió, vggyonváltságban 842 í millió, állatforgalmi adóban 462 millió, í ált. forgalmi adóban 1373 millió korona. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő je- i lenti, hogy Hevesmegya területén 202 nép­iskolában 512 tanterem van és‘ 613 tanító tanú 32,226 gyermeket. Egy tanítóra te­hát 60 gyermek esik az 1920. évi 97 tanuló helyett. Itt tehát feltétlen javulás mutat­kozik. Az I. osztályba beiratkozottak szá­ma a háború következtében csökkent és ez a 9%-os országos csökkenésnél 3%-kal nagyobb, ami bizonysága annak, hogy Hevesmegye lakossága a háborús áldoza­tokból az átlagon felül vette ki a részét. Kóczián Gyula dr. ügyészségi elnök jelenti, hogy az elmúlt hó 1 én a letartóz­tatottak száma 202 volt, 30 án pedig 214, még pedig 156 férfi és 58 nő. Ezek élel­mezése 6 263,292 K kerül. A letartóztatot tak közül országos fegyintézetbe került 11, szökés nem fordult elő. Jezierszky Mihály gazd. felügyelő jelenti, hogy az időjárás esős és enyhe. A vetések állása jó, az egérkárok csök­kentek, Több helyen azonban a víz el öntötte a vetéseket, így kárra van kilátás. A selyemtenyésztési felügyelőség jelentése szerint 50 hevesi községben 428 család foglalkozott seiyemtenyésztéssel. A termés az 1919. évi 32 q val s az 1922. évi 64 q-val szemben 1 vagon volt, amelyből az emlí­tett családok 13.873.446 koronát kerestek. Isaák Gyula alispán hozzáfűzi e je­lentéshez, hogy a selyemtenyésztési fel­ügyelőség ígéretét bírja arra nézve, hogy a közeli hónapokban szakelőadások tar­tásával a lakosság lelkesedését ébren tarják, sőt fokozni fogják a selyemhernyó­tenyésztés iránt. Tóbiás József az államépítészeti hi­vatal főnöke jelenti, hogy a kedvező, enyhe időjárás következtében a kijelölt munkát mindenhol sikerül az év végéig befejezni, le­számítva azt a nehány helyet, ahol a közön­ség közömbössége ezt lehetetlenné tette. Plósz István bizottsági tag hozzá szól a jelentéshez és megemlíti, hogy sok he­lyen töretlen kavicsok vannak ma is az út mellett elterítetlenül. Eger és Szálúk között az út alapburkolata fel van törve. Hiába fuvarozzák (Äa a követ, ha nem töretik össze azokat. Tóbiás József válaszol a felszólalónak és megemlíti, hogy munkásokat sok helyen nem tud kapni, az emberek nem vállal­koznak erre a munkára pedig jól meg­fizetik érte. Ilyen helyeken bizony a munka befejezése késedelmet szenved. Keglevich Gyula gróf hasonló érte­lemben szólal fel és megemlíti, hogy mindig arról beszélnek, hogy nincs munka- alkalom és ime a munkára nem akad ember. Osinger Nándor í te egészségügyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom