Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-10-28 / 245. szám

2

feiUJtl INEPUJöAU

1923. október 28

Az Egri Dalkör vidéki mozgalma.

Eger, 1923. okt 27.

Az Egri Dalkör zongora alap mozgalmánál tapasztalták, hogy vidékről is érkeznek adományok. Ez arra bírta a vezetőséget, hogy a gyűjtést a vidékre is kiterjessze. Egri eredetű barátaihoz, jóakaróihoz ezért kérelmet intéz, hogy tá mogassák nemes céljaiban.

Hogy e célok ismeretesek legyenek, a vezetőség egy általános tájékoztatót szerkesztett az egyesület mai állapotáról, terveiről és küzdelmeiről. Ennek költségé azonban nagy akadály volt. Ekkor az «Egri Nyomda R. T.» igazgatója, König KtfTOly felajánlotta, hogy a szükséges nyomtatványokat ingyen elkészíti. Ez olyan elismerésre méltó, hogy bátran ál líthatjuk mindenki elé követendő példaképen. Ritka ma már a jótett és amelyik

G4MKMK»GOeOG9GOGOG90GOGOeaGOeOGOGOGO

fl szabin ttőK elrablására őszülnél; az egri műKedVelííKnem vár semmi elismerést. Az Egri Dalkör azonban itt is igaz háláját és köszönetét nyilvánítja König Károlynak nemes szivű cselekedetéért.

Az Egri Dalkör ma útjára bocsátotta e nyomtatványokat és kér mindenkit, — tekintet nélkül arra, hogy kapott-e ilyen levelet vagy sem, mart hiszen mindenkinek nem juthatott, — hogy siessen adományával ezen kiváló, szép múltú és szép jöyőt Ígérő egyesületünk támogatására, hogy dalkörünk végre anyagi gondok nélkül készülhessen a jövő évi országos dalos- versenyre, melyen, azt hisszük, régi hírnevéhez méltóan fog szerepelni.

Adományokat elfogad az Egri Népújság, a Magyar Szó és az Egyházmegyei Takarékpénztár.

Nagy az öröm a siketnémák között. — A Műkedvelők fényes tervei.

Eger, 1923. okt. 27.

Azután a gyönyörű siker után, mely úgyszólván könnyen hozott a siketnéraák egri intézetének félmilliónyi váratlan bevételt (s amint a siketnémák beszélik: «Soha jobbkor!*), az Egri Műkedvelők Köre a kötelességét jól tudó mór pontos ságával, november közepére egy négy fel- vonásos bohózattal áll elő.

Az az erkölcsi siker, amit az egri Herczeg-ünnep rendezői arattak, eddig is kedvelt műkedvelőinket az egri közönség szívének kellős középébe zárta. De az at anyagi siker, amely a puritán rendezésnek dicsérete s amely ritkaság a magyar berkekben, az olyan csodálatosan kellemes, hogy lehetetlen, miként tőle a siketnéma is meg ne szólaljon. (Túlbuzgó hírszer zönk ismerve Mlinkó István intézeti igazgatónak forró elismerését, nem hallgathatván ki; elképzelte ázt a ’pedagógiai Küzdelmet, amit a Marossyhoz indítandó monstre siketnéma hála deputáció előkéÖzL tésével kifejtenek. Bár még nem kaphatták meg ä bankókat, azok első zajára lázba jött á sok pártfogolt óé éljenrivalgásba tört ki mindegyik. És hä sikerűi bz a különleges megnyilatkozás, Marossynak még a Biedermeyer frakkja szárnyaira is fog jutni a küldöttség tagjaiból.)

Szóval a műkedvelők olyan dús koEmlékezések.

Irta : Tóth Kálmán

Herczeg es Gárdonyi.

Herezeg Ferenc Gárdonyival együtt járt Jókaihoz s írói pályáján is úgy emelkedett, mint Gárdonyi. Herezeg a gáláns világot festette művésziesen. Gárdonyi pedig a magyar népéletet rajzolta mesteri kezekkel.

Hűvösvölgyi villáját Herczeg olyan választékos ízléssel építtette, mint Gárdo nyi az egri kúriát. A sánci Gárdonyi-ház azonban hasonló a Gárdonyi által megénekelt karádi «Tilma lak*-hoz. Azonkívül «Gárdonyi hársfái nak, — melyek a Gár donyi-féle telekadomány ozásnál szerepeltek, — szintén története van: az oltványok úgy Vannak elültetve, mint a karádi gróf Grubanovich féle kúriá nál, illetve «Vilma- ház*-nál, melyhez az ifjú tanító-Gárdonyi- nak egyik legszebb emléke fűződött.

A nagy írók között is megesik a nézeteltérés. Irodalmi körökből kiszivárgott, hogy Móricz Zsigmond és Gárdonyi között pl. bizonyos felfogásbeli ellentét volt a magyar paraszt alakítása miatt. Állítólag azért, mert Gárdonyi finom szálakkal inkább idealizálta a magyar parasztot, míg, ellenben Móricz Zsigmond a saját erotikumának valóságában rajzolta.

Herczeg Ferenc és Gárdonyi azonban, — kik utóbb párosán, mint elsők állottak a magyar irodalom porondján —

: szorúvál indúlnak az idénynek, hogy nem is volnának méltók hozzá, ha a már bejelentett novemberi fellépésük a beköszöntés mögött maradna.

De nem marad. Annyira jó érzékkel intézik a darabvalasztást, annyira tekintetbe veszik a változatosságot, hogy a közönség a folytatásban oldalnyilalásig kacaghat.

Mariházy színigazgató adta kölcsön Schönthan Pál és Ferenc : >A szabin nők elrablása« című bohózatának sűgópéldá nyát. A szereposztás már várja a jóvá hagyást. Bárhogy osztják azonban a szerepeket, Marossy kijelentette szerkesztő ségünkben, hogy ő aligha fog egyelőre abba a helyzetbe jutni, hogy nőt, ha mind járt szabint is elrabolhasson.

Bár teljes részvéttel fogadtuk ezt a kijelentést, titkon bűntelen irigységgel tekintjük azt a helyzetet, mely az álha tatos lemondásnak ekkora példáját képes nyújtani.

Magunk is a műkedvelők további eredményei érdekében valónak tartjuk, hogy legagilisabb tagjuknak tetterejét semmiféle akadály se veszélyeztesse. Hiszen nem lehet tudni, hogy a végén a rabhöi hajszálak nem kötnék-e le túlságo- sata azt a kis szabad időt is, amit a műkedvelők még sem nélkülözhetnének.

egymással barátságos viszonyban és iro daimi levelezésben voltak.

Gárdonyi kevés íróval volt jő viszonyban. Szegeden az újságíróktól egyidőben elkülönítve étkezett a vendéglőben is. Budapesten az írók Olthonkörében is elvonult az íróktól, ahol leginkább csak Papp Zoltánnal sakkozott. Egerben Zalár Jó zseffel, Katidra Kabossal és Türk Fri gyessel sem tartott bensőbb írói összeköttetést ; itt egyedül csak Bartalos Gyula dr. régészhez járt.

Magával szemben Herczeg mindig előtérbe helyezte Gárdonyit. Mikor Gárdonyi meghalt, a Pesti Hirlap vezércikkében is Herczeg búcsúztatta és méltatta Gárdonyit.

Herczeg és Gárdonyi szoros barátságára enged következtetni Gárdonyinak — a mátrai jeles palóc lantoshoz: Borsodi \ László barátjához írt alábbi levele:

Kedves Lászlóm!

Herezeg írt ma nekem, hogy az új színjátékéiba valami tréfás palóc-verset küldjék. írd le kérlek azt a Vas Csutora Bernát-verset. írj valami köszöntőt is, a nép maga költészetéből, vagy valami tréfás verset, persze palóc kiejtés szerint. Herczeg megköszöni majd neked. De mindjárt felelj !

Eger, 1922. III. 2.

Szeretettel köszönt:

1 Gárdonyi Géza.

Mert még bokros tevékenység vár a körre a kapuzárásig.

Lesz itt része az egri közönségnek olyan *Kis cukros« ban, amelynek édessé gét karácsonyig érezheti szájában.

És hogy a világháború óta elbizakodottságukban hanyaggá váló férjek kissé észbe kapjanak, feltűnik a láthatáron a »Csábító«, azonban a drámai kimenetel feltétlenül javító hatással lesz a veszélyeztetett erkölcsökre

A januári olágikus hangulatot majd a »Denevér« fogja farsangivá tenni, mely az ereszt sodorván, opereiti sikongatásokra bírja a fej díszeit méltán féltő gyöngébb nemet.

Van e még város, ahol a puszta mű kedvelés ennvi kedélyt és életbiztonságot nyújt mint Egernek az egri.

Orosz fenyegetés.

Moszkva bízik a német forradalomban.

Riga, MTI. Az orosz külügyi nép biztosság megbízottai Rigában tartott íá togatásuk alkalmával kijelentették, hogy Oroszország semleges fog maradni mindaddig, míg Európa többi államai is azok maradnak. Oroszország természetesen Németország felé hajlik. A megbízottak ismételten hangoztatták, hogy Oroszország nem akar háborút, azonban figyelmezteti az európai államokat, hogy hí Németország belügyeibe beavatkoznak, akkor azt Oroszország a saját ügyeibe való avatkozásnak tekinti. Kijelentették még, hogy Oroszország gazdasági újjáépítése seré nyen folyik. A leghatározottabban megcá folták azokat a híreket, melyek szerint Oroszország a lengyel határon csapátokat vonna össze.

Riga, MTI. Trotzkij hadügyi népbiz tos a moszkvai munkások előtt tartott beszédében kijelentette, hogy sem Francia- ország, sem Anglia nem képes elegendő csapatot küldeni a gyorsan terjedő német forradalom leküzdésére. A vörös hadsereg vezére jelenleg nagy szónoki tevókenysé get fejt ki a nap-nap után tartott népgyűléseken. Kihirdeti, hogy a nagy forradalom kitörése csak napok kérdése. Szerinte, ha a külső hatalmak beavatkozást kisó relnek meg a német kommunista mozga lom leverésére, Oroszország valószínűleg csapatokat küld Németországba.

.Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában.

Hiszek egy isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.

Borsodi László — aki az egri «Gárdonyi Társaság*-nak választmányi tagja s legújabb palóc dalait Thurzó Nagy László, az országos nevű miskolczi dal költő zenósíti — Herczeg Ferenc részére néhány palóc népdalt irt össze, amiket a múlt század második felében a Mátra alján dalolhattak és Gárdonyi útján megküldte Herczegnek.

Gárdonyi és a miskolczi színház.

Az őstehetségű komikus magyar színművész : Németh József (aki Porzsolt Kálmán szerint egyenes utóda volt Janesó Pálnak és Megyerinek) 18 éven át főarős- sége volt a budapesti Népszínháznak. A neve odaforrott Blaháné, Hegyi Aranka, Lányi Géza és Vidor Pál nevéhez. Tiszai. Dezső színigazgató halála után ő nyerte el a miskolczi Nemzeti Színház vezetését. (Színigazgatói működésére ugyan ráfizetett, mert nem boldogult. így visszakerült Budapestre, ahol 1916. június 3. án, a Szt. János kórházban meghalt. Kiváló működését azonban méltó elismeréssel jegyezte föl a magyar színészet történetírója.)

A miskolczi színikerület nyári állomása ebben az időben Heves metropolisa, Eger, volt. Minden színiévad elején, tehát október elején Egerből köszöntött be — Avasaljára a miskolczi színtársulat.

A misaolczi színikerület 1903—1904-iki évadját Németh József már az egri arénában megkezdte. (Ezután az egri szezon után a fa szinkört lebontották.) Egri tar-