Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-10-06 / 226. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1923. október 6 amennyire lehetséges, a nyilvánosságot a külügyi kijelentésekről tájékoztatni fogják. A Times szerint azt várják, hogy lord Curson különösen a jóvátételi kérdéssel és a közel keleti problémával foglalkozik. Mint a Daily Telegraph parlamenti tudósítója jelenti, nem tartják valószínűnek, Eger, 1923. okt. 5. Sok könyörgésre, végre megnyíltak az ég csatornái és bőséges eső áztatta meg a kiszáradt földet. Esik . . . állapította meg a barátságtalan, borongős őszi időbe kitekintő szemlélő. De csak az eső! ... Az egri piac árai bezzeg szaporán haladnak — fölfelé. A tegnapi hetipiac árai, a múlt hetivásár áraihoz képest 20—30%-os emelkedést mutatnak. Kezdjük a tejpiacon. Első megállapítás : tej nincs ! És pedig azért, mert a rendőrség végre erélyesen lépett föl a tej zugárusok ellen. Vagy tizenöt alaposan felpakolt asszonyt kisértek be a rendőrségre és a megállapított irányáron kényszerítették őket a tej eladására. A többi tej erre a hírre szintén kámforrá változott és eltűnt. Egyébként 900 K volt litere. A tejfel 3—4 ezer koronáért kelt literenként, azonban roppant szégyelte magát a köcsögökben ás erélyesen tiltakozott a »tejfel* elnevezés ellen. A falusiak rengeteg túrót hoztak föl. Ennek ellenére 2—3 száz koronát is kértek csomójáért. A vaj, az árakég'g-érő Jákob lajtorjájáról büszkén tekint le alázatos rabszolgáira s potom 14 ezer koronáért hajlandó szőbaállni alattvalóival. A tojásbörzén ma nagy csönd volt. Úgylátszik sztrájkoltak a »termelők.« Ami kevés felhozatal volt, 400 K ért kelt darabonként. A tejpiacról végigtekintve, hatalmas káposzta piramisok zárják körül a láthatárt. Boldog tulajdonosaik csekély 400 koronáért mérik kilóját a boldogtalan közönségnek. Ha megázik annál jobb, »több megy a kilóra» ! A burgonya is elég olcsó, egy kilo 300 korona, de ha egy mázsát veszel, akhogy lord Curson beszéde hivatalos vi- | szályra vezet. Mint a Times vezércikkében Írja: Nincs ok kárhoztatni azt a nyilvánvaló elhatározást, hogy lord Curson kijelentéseit legalább egyelőre csak részben hozzák nyilvánosságra. — Lanyha irányzatba tojásbörzén. kor 1000 mond egyezer koronát le is alkudhatsz az árából, óh angyali türelemmel rendelkező felebarátom. Egy árva sárgadinnye is ott búsult egy asztalon. Oldalából hatalmas alagút ásított a vevőre. »Hogy adja néni« kérdem tőle? Ezerötszáz korona, mondja hidegvérrel! De hisz lukas — vágom viBsza. — Nem tesz az semmit, csak az «egér« rágta ki, elkel az úgyis. És tényleg meg is vette egy menyecske később, de biztosan nem tudott az »alagút« eredetéről ! Egy asztalon elkésett, fehér hónapos retkeket pillantok meg. Megdöbbentően olcsók, csak 100 korona csomója. Biztosan fás az istenadta, azért olyan olcsó ! A paprikahalmok se nagyon fogynak, mert 50 —80 korona darabja az «édes« paprikának. Uborka, salátának való 100 K, berakni való mikroszkopikus példányokat már 30—40 K-ért is adnak. Érett paradicsom ezer korona kilon- kint. — Óriási hagymahalmok mesebeli illata teszi még élvezetessé a piacon való tartózkodást, — potom 400 koronáért vesztegetik kilóját. A spenót, a vegetáriánusok öröme is megdrágult. Szakértői kézzel, toronymagasra felrázott »nesze semmi fogd meg jól« csomók 500 koronáért kelnek. A kelkáposzta is aranyparitásra törekszik. A multheti 400 koronás csomók 1000 koronáért kelnek. Csak a nagyságuk lett kiesebb egyébként most is csak 3 fejecske szerénykedik egy csomóban. A gyümölcspiac se megvetendő árakkal örvendezteti meg az élet keserűségét egy kis édességgel fűszerezni óhajtó — halandót. A szőlő erősen tartja az 1000 K-ás árat, csak néhol adják a hitványabbat 800 koronáért. A körte 1200 korona, az alma 1500 korona. A kis nebulók csemegéje a berkenye is megdrágult; 1000 K lett kilója ennek is. Duránci szilva is akad elvétve potom ezer koronáért kilonkint. Őszibarack «csak valutasíberek számára» 3000 K kilonkint. Egy puttón mandula is akadt a piacon, 30,000 koronára tartotta a gazdája, de vevő, az nem igen jelentkezett rá. Dió 23 ezer korona egy puttonnal. Végül pedig akik nem találják elég savanyúnak az életet eddig is, 6---8 száz koronás citrommal még minőig segíthetnek rajta. M. A. Húsz milliós lopás a vonaton. Budapest. MTI. Dr. Goldberger Pál orvos a kétegyházai gyorsvonaton utazott feleségével. A szolnoki állomás előtt bementek az étkező kocsiba és megkérték a fülkében velük együtt utazó orvostanhallgatót, hogy vigyázzon a csomagjaikra. Szolnokon az orvostanhallgató leszállt a kocsiról és bement a vendéglőbe. Mire visszajött, észrevette, hogy Goldberger egyik csomagját, melyben 20 millió K értékű ruhanemű volt, ismeretlen tettes ellopta. A rendőrség megindította a nyomozást. KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Külföld. Öttagú direktórium fogja kormányozni Németországot. — Befejezték Konstantinápoly kiürítését. — Bulgáriában megszüntetik az ostromállapotot. — Curzon megtárgyalta a londoni francia nagykövettel pénteki expozéját. — A középosztály Bernben szervezkedik a bolse- vizmus és a nagytőke ellen. — Magyari Imre cigányprímást és bandáját kiutasították Londonból, mert a magyar zenészek sikere féltékennyé tette az angol zenészeket. — Általános vasutassztrájk lesz Lengyelországban. — Tripoliszban olasz tisz i leket gyilkoltak le. Magyarország. Gorton tábornok felesé- j gével együtt Budapestre érkezett. — A miniszterelnök Szolnokon nyilatkozik elő»»»!’. ír»®®.-wm&s©s®«* A pénteki hetipiacon emelkedtek az árak. Megrendszabályozták a tejeskofákat. mesbűlt, folyton mélyebb s mélyebbre hatott, míg 1848 ban az egész nemzet a legnagyobb áldozatokra is meg nem érett. Aki befolyása alatt élt, az az erényességig föllelkesüit úgy, hogy a közönségesen csak parancsszóra, gépiesen gondolkodó osztrák katonák között is mindenik önérzetesebb az eszményiességig felbuzdűlt. Fenkölt szelleménél, lángoló humánus érzeténél s a magyar nemzet iránti rokon- szenvénél fogva tehát, (melyet talán rokonságának s a hazafias egri köröknek buzdító befolyása még inkább növesztett) Knézics is lelkesedéssel indűlt le június második felében zászlóalja élén a fellázadt szerbek ellen összevonuló bácskai magyar táborba, hová őt a törvényes magyar hadügyminiszter útján maga a császár éa apostoli király rendelte. A nemzet ügyéért lelkesülő és mindenekre elszánt felesége két kis leányával Egerben maradt s ezeket azután csak még kétszer volt szerencsés láthatni és ölelhetni. Először 1849. március 26 án Szent- Istvánon — Mezőkövesd mellett az Orczy- kastélyban; utőlszor pedig Pesten, június utolsó napjaiban. A majdnem hét hónapig tartott bácskai táborozás alatt Knézics zászlóaljával a Szent Tamás körül vívott kisebb-nagyobb összeütközéseknek s csatározásoknak csaknem mindegyikén résztvett volt. Midőn pedig a honvédelmi bizottmánynak isme retes összpontosítási határozata folytán a bácskai sereg Verbászről Szegedre vonult, Knézics már mint dandárnok vezényelt és pedig kiváltképen azon tántoríthatatlan hűségének elismeréséül, hogy mikor Esz- terházy Sándor gróf tábornok és Nádasy ezredesnek árulási izgatásai következtében a bácskai sereg majdhogy föl nem bomlott: Knézics szavára a porosz-herceg ezrednek jelen volt 3 dik zászlóaljából egyetlen egy tiszt sem hagyta el a haza ügyét. Szegedről a gróf Vécsey féle hadse- ; reg csakhamar a Közép Tiszához, Török- Szent-Miklősra, küldetvén, a Knézics-dan- dár is végre csak ott pihenhető meg egy kissé és ott látta el magát ismét a legszükségesebbekkel. Ott történt aztán, hogy j némi megrendelt bakkancsok ismételt sür- * getésre sem érkezvén meg, Knézics kérelmével egyenest Kossuthoz fordult, . . . s ime, a bakkancsok már hatodnapra megjöttek. «Látom már, — mondá akkor Knézics örömében, — hogy a kormánybiztosi sereg mindössze se ér föl Kossuthnak kis ujjával; pedig aki háborúzni akar, annak keze-lába is keli, hogy helyén legyen.» Ifjú korától fogva katonának neveltetvén, Knézics maga a rend volt s a pontosság. Dandárjában, sőt később hadosztályában is csaknem mindenik lisztet és sokat a legénységből is nevén ismer ven, azoknak kényeiméről is a lehetőségig gondoskodott, többször mondván: hogy csakis a rongyos és éhes katona a gyáva. Útközben szakadatlanul seregénél volt s bizonyára ő éhezett és szomjazott legtöbbet; nélkülözésben pedig annyira ment, hogy a szabadban táborozván, a legsáro- sabb időben is közönségesen a puszta földre feküdt s hol az ő háta szolgált segédjének, hol meg ennek háta őneki párnául. A február hava is végéhez közele- ; dett már s a magyarok harca nem — mint tervezve volt — a Közép-Tiszán, hanem fent, a Tarna-völgy vonalán, Kápolna körül már megkezdődvén, végre a középtiszai sereg is működésbe tétetett, legelőször j Szolnok megvívását nyervén feladatul. Eme könnyen végzetessé válandha- tott hadműveletre az akkor Gzibakházán elhelyezve volt Damjanics-hadosztály s a Törökszentmiklóson állomásozott Vócsey- féle hadtestnek Knézics-dandárja lett kirendelve, mely utóbbi csapatnak is azért a Tiszán átkelve, Várkony alatt kellett Damjaniccsalj egyesülnie s amely merész haditéuyt március 5-dikének reggelén végre is hajtottak. (Befejezés következik.)
