Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-07-26 / 166. szám

Ara 150 korona Eger, 1923. augusztus 24. péntek XL évf. 190 . sz. k mmmmummmm Előfizetési díjak postai szállítással Egg hóra . . 3500 K I Egész és félévi előfizetést Nfegged évre 10000 K I -- nem fogadunk el. — S ú'deiések □ cm. 30 K. Kishirdetések szavanként 30 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNAYIMRE Szerkesztőség: Eg r, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Mulasztást követtünk el ; helyrehozhatatlan mulasz tást négy év ótá. A kommunizmus letörése után a kér. és a kisgazdapárt nagy fölénnyel került a Nemzetgyűlésbe. A liberális, szociálde­mokrata és demokrata párt a föld porá­ban hevert, ahová a fölébredt Herkules vetette. És a két párt között hamar ki­ütött a versengés, — amelynek szomorú következményét a második választásnál fájdalmasan éreztük, mert a szociáldemok­rata és és a radikális irányzat 32 mandá­tumot nyert. Megfogott a régi átok: a magyar soha össze nem tart. A parlamenti nagy vereség után jött, hogy gazdaságilag kellően megerősödni nem tudtunk. A románok kivonulásával, ezek rablásával, az ország közgazdaságát végtelen kár érte. Állattenyésztésünk, íőldmivelésünk, lovak, szarvasmarhák, gépek elvitelével mérhetetlenül szenvedett, ámde a megindult munkával nem fordí­tottunk elég gondot arra, hogy közgazda- sági életünk főilendüljön. A sok papír pénzt milliárd számra gyártottuk s kiad­tuk a bankoknak, ezek pedig a hitelre szorulóknak, kosztra. Megindult a speku­láció, mely lerontotta hitelünket, érdemes dolog viszont kevés történt. Megcsináltuk a házhelyekről, a föld­reformról szőlő törvényt, uj adónemek. hozattak, de hogy a rengeteg milliárdon országos jellegű befektetések történtek volna, arról igazán nem tudok. Mezőgazdaságunk, állattenyésztésünk alatta van a békeéveknek. Termésünk, állatállományunk silányabb. A mély szán­táshoz szükséges igaerő, a föld hozamá­nak emeléséhez nélkülözhetetlen műtrágya — nine*. A száraz időjárást nem ellensú­lyoztuk öntözéssel, csatornázással. Látunk bővizű patakokat, de ezek mentén a ko­moly, tudatos konyhakertészetnek semmi nyoma. Nagy iegelőterületek kopárak, ki­égettek, mert nincs gondozójuk ; nincs csa­tornázás, amellyel öntözni lehetne. A lakásügy is megoldatlan. Sok a hajléktalan, a vaggonlakó. A papirospén­zen rengeteg lakást lehetett volna létesí­tem, de csak a kezdeményezésnél tartunk. Közgazdasági Barossra lett volna szükség, de fájdalom, egy ilyen erős kezű, kemény fejű államférfiunk nem született. Nagy idők, nagy emberek nőikül. Legnagyobb csapások egyike. Ha a zsidó­ságnak nem lett volna Mózese, a magya­roknak Árpádja, sz. Istvánja, IV. Bélája, a rőmaia nak Fabius Cunctatora, a kaih, egyháznak VII. Gergelye, a bölcseletnek Platója, Arisztotelese, a franciáknak Nagy Napóleonja, az íreknek O’Oonnellje, az an- 1 góloknak Pitije ős így tovább : a történe­lem lapjaira más eseményeket jegyzett volna Klió. A mi sivár, egyhangú, értéktelen, sülyedő közgazdaságunknak egyik oka, hogy nem támadt lángelme, aki a bajból kivezetett volna s a boldogulás kikötője felé irányította volna gyönge hajónkat. Hiányzik belőlünk is a kezdeményezés. Lelkesülünk a Move-ért, az Ébredőkért, a cserkészekért; elénekeljük teljes áriával a Himnuszt, de amikor maradandót, nagyot kell alkotni : karunk elernyed, fejünk le­konyul — minden marad a régiben. A magyar kisgazdák tanulmányútra Dániába mennek. Jól teszik. Majd ha meg­látják a dán paraszt házát, istállóját, trá­gyadombját, marháit, tej- ős vajkezelásőt, öntözött, gondozott földjeit, kaszálóját, le­gelőjét, gazdasági szerszámait, tej, vaj, gyümölcskiviteii szövetkezeteit, saját ha­jóit, amelyek napről-napra szállítják az árút Londonba; ős ha összehasonlítást teBznek önmagukkal: föl kell ébred­nie bennök a vágynak, hogy kövessék dán társaikat; érezniök kell, hogy nemcsak sürgetés kell a földreformhoz, hanem a földből sokat, igen sokat kihozni, — mit eddig annyi idő ősa elmulasztottunk. Sok a mulasztás! Rajtunk áll sürgősen pótolni a mu­lasztást gyors, intenzív, okszerű munkával! A Komoly, célirányos, kitartó munka, nagy stílű államférfiak menthetnek meg csak, akik kenyeret tartanak az egyik kezükben, a másikban kényszerítő eszközt, mert a magyarral keményen diktálva lehet alkotni nagyot. — Legyen bizonyságom a történelem. Dr. Cs. L. A nemzetgyűlés ülése. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését s/4 11 órakor nyitotta meg Pesthy Pál alelnök. Az elnöki előterjesztés után Temesváry Imre, a pénzügyi bizottság elő adója, a trianoni békeszerződés 10. § a alapján a francia köztársasági kormány és a magyar kormány közt 1922. júl. 5.-én kötött megállapodásokról terjeszti be a bizottság jelentősét. Ezután az alelnök az egyes pénzügyi rendelkezésekről szőlő törvényjavaslatot harmadszor olvastatja föl. A Ház a javas­latot harmadszori olvasásban is elfogadja. Áttérnek az építkezések előmozdítá­sáról szőlő törvényjavaslat általános tár­gyalásának folytatására. Első szónok Petrovics Gyula. Örvendve látja, hogy megindult a vérkeringés az évek óta pangó iparban. A lakásépítési akció hibájának tartja, hogy a nagy bankok és vállalatok 1500 felépítendő lakásnak •»!>.■<*&SvSü»» MNMb «4*9« csupán a felét bocsájtották át a tisztvise­lők részére, míg a másik felével szabadon rendelkeznek. Sokalja a 60% os kölcsönt. A lakásépítési akcióba tavaly nem tudott belekapcsolódni a főváros és azt kívána­tosnak tartja, hogy minél hamarább vigyék keresztül ezt a tervet. Ez annál is köny nyebb, mivel az előadónak joga van mó­dosítási indítványt beterjeszteni. Igen sok hivatal lakásokban van elhelyezve. Kívá­natos volna ezeknek a kitelepítése. Kívá­natos volna, ha az építési akcióba a ma­gánosokat is belevonnák. Súlyos aggo­dalma van keresztény nemzeti szempont­ból az akció ellen, minthogy a Gyosz., a Tóbe ős a magyar bankárok szövetsége keresztény nemzeti szempontból nem első­rendű faktorok. Ebből következik, hogy az akcióban a keresztény építészek Ó3 vállalkozók aiig vehetnek részt. (Az ülés tart.) A német kormány pénzügyi programmja. , Berlin. MTI. A kormány pénzügyi [ és gazdasági programújának legfőbb pontja az, hogy több száz m llió értékű külföldi deviza-alapot teremtsen. Ezzel egyfelől stabilizálnák a márkát, másfelől a pénzügyi politikai rendszabályok végre­hajtását tennék lehetővé. A korma y ál­talában elsősorban a külföldi devizák tu- ! lajdonosainak áldozatkészségére számit, | de ha ez az áldozatkészség nem volna megfelelő, akkor kónyszerrendszabályok • tői sem riadna vissza. A külföldi devizák csak úgy bírnak értőkkel, ha fokoznák a termelést, főkép ha növelnék a kivitelt. A behozatalt lényegesen korlátozni is akarják. Októberig meghosszabbítják a hatósági lisztellátást. Eger, 1923. aug. 23 Megírta az Egri Népújság, hogy a városok Kongresszusa választmányának legutóbbi ülésén elhatározták a városok küldöttei, hogy a hatósági lisztellátást to­vábbra is kérik, az ellátatlan városi la­kosság számára. Az igen nyomós okok sorozatából állő memorandumot fel is ter­jesztették a közélelmezési miniszterhez. A feliratnak, ügy látszik, lesz vala ni lyen eredménye, mert a közélelmezési óa pénzügyminiszter, már napok óta tárgyal­nak a hatósági lisztellátás meghosszabbí­tásáról. Hír szerint a kormány hajlandó arra, hogy egyelőre októberig fenntartja a ha­tósági lisztellátást, a pénzügyminiszter javaslatára azonban 100°/o-kal fölemelik a hatósági liszt árát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom