Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-07-22 / 164. szám

1923. j üli us 22. EGRI NÉPÚJSÁG 3 ban és Amerikában árulják a cári gyé- alantokat. — Spanyolországban elmozdí totíak egy kormányzót, mert részt vett a bikaviadalokban. — Fenyegető élelmiszer­hiány van Németorsságban. — Fokozni akarják az amerikai bevándorlást. Magyarország. A mai minisztertanács dönt a fizetések egységesítéséről. — Da- ruváry nyilatkozott egy olasz lapban Ma­gyarország külső és belső helyzetéről. — Károlyi Mihály Spanyolországba utazott. — A cseh sajtó támadja a magyar kül ügyminisztert. — A belügyminiszter köz­vetít a fővárosi ellenzék és a többség között. Könuyü neked. .. Eger, 1923. július 20. Jőnevű egri iparoshoz állított be egy­kori tanulótársa. 30 évvel ezelőtt Buda­pesten együtt ették az inas-évek és a kezdő legény-évek kezdetben keserű, később ízes kenyerét. Jő barátok voltak s azok most is; tartják, bár az egyik önálló iparos lett, házas, családos ember, a másik segédkedik még most is ; családot nem alapított. A minap megszállta a vágy, hogy a fővárosi kartársat meglátogassa, kit 30 éve nem látott, akiről a hír szárnyain ennyit hallott: jől megy a dolga . . . Az elhatározást tett követte. Csak­hamar rátalált emberünkre, ki több segéd és tanuló társaságában javában foglala­toskodott, mélyen elmerülve a munkában, melyből csak a homályosan visszatérő is­merőé hang recsegő muzsikája zökken tette ki. — Szervusz! Isten hozott! Letette a szerszámját s a régi pajtásnak megnyitotta vendégszerető házát. Bemutatta családját, házát, műhelyét, raktárát ... A vendég szakértő szemmel nézte, nézte a nagy ér­tékeket, a boldog családot, a homlok redőket . . , Szemébe könny tóiult. . . El múlt ifjúságát, élete célnélküliségét, egye- düliségét, könnyezte meg. Elfordította a fejét: ne lássa a boldog kartárs az ő ke­serű könnyét . . . Végre megszólalt. Egész bölcsessége csak ennyi volt : könnyű neked . . . És ugyan miért volt könnyű? A talányt megoldotta a boldoguló iparos. — Míg társam, mondotta nekem, vendéglőket, mulatókat, kávéházakat láto­gatott, én a rajziskolába, a Technológiára járogattam. Mint a méh gyűjtögettem is méreteimet: ha Isten segít, önálló leszek, boldogulni akarok. 13 éves voltam, mikor egészen egyedül maradtam a nagy világ ban. De nem csüggedtem Szent elhatá­rozással léptem ez ipari pályára s ma a város és a megye keresett iparosa vagyok. Csak a barátom gondolja, hogy könnyű nekem. Nem, Neki volt könnyű és nekem volt nehéz. Ma is csak azt hajtogatja: könnvű nek6d. Elhibázta életét. Az elhibá zott életet pedig nem lehet visszacsinálni._ Iparunk a nehéz, gazdasági helyzet meliett épít, gyarapodik. Megsegít az Isten, szokta mondani. A vasárnapi szent misét most se hagyom el, hogy el ne hagyjon az Isten. * * * Egy más kép. Vidéki malomtulajdo nos túl a Dunán vett malmot. Átépíti az üzemet. Sok szerelő, munkás dolgozik ott. — Ma rengetegbe kerül az építés, mondja ő. A szerelő hétköznap 8000 ko- rohát keres, vasárnap 15 ezret. — Mit csinál a sok pénzzel ? — Az építés a Balaton mentén folyik. A munka után kimosakodik, felveszi az apacs-inget, felrakja gyűrűit, aranyláncos óráját föiteszi, fényesen megvacsorázik. Fizet 3000 koronát. A fényes élet, ciga­retta, zene elviszi keresetét. Mulat. Üdül. Élvez. Ezért odadobja keresetének 80—90 százalékát. — Könnyű neki! mondják a pincérek, a vendégek. — Én pedig kérdem — meddig? Nincs e ő is az eltévesztett élet utján? Könnyű a felelet. Igen. — Van e onnét visszatérés ? Vajmi ritkán. Legtöbbször nincs. Nem mind könnyű tehát, ami annak látszik. S nem is oly nehéz minden, ami­lyennek gondolják. A fő: jól kell kezdeni. A költő is azt mondja: ha jól kezdéd, már sokra ménéi, halad, aki megindult. . . . porban hever a gyáva kor! ! Dr. Cs. L. SZÍNHÁZ ÉS ZENE. Heti műsor: Vasárnap: d. u. 6 órakor, teljes esti világítással a Debreczenbe kéne menni megy Dollárkirálynő helyett. Este a szenzációs sikert aratott Vera Violetta van műsoron. A nagy cabaréval. Hétfőn a nagy sikerre való tekintet­tel a Vera Violetta megy, a kacagtató cabaré műsorral. Kedd: Triiby. Szerda: Vera Violetta. Csütörtök: Tünemény (először). Péntek: Tünemény ("másodszor). Szombaton. Szépasszony kocsisa. Vasárnap július 29 én este 6 órakor Három a kislány. Az egész heti műsor jegyeit árűsitja a pénztár. A vasár és ünnepnapi előadásokon a köztisztviselők kedvezményes jegyutal­ványai mindkét előadásra érvényesek. Vera Violetta (Egy éj Párisban.) Stein Leó és Eisler Ödön operettje. Előadta a Czakő színtársulat július 20 án a Városi Színházban. A páholyoktól a »kakasülőig« zsúfolásig telve a színház. A színpadról hidak vezetnek a nézőtérre, amit a kö­zönség nem tud megmagyarázni addig, amig Remete, a zseniális színész és ren­dező ki nem jön a lámpák elé s meg nem fejti a nagy titkot. Nem »kimondott«, szín­darab pereg itt le ma, hanem kabaré lesz, együtt mulat a közönség és színtársulat. Igaza volt. A darab hülyeség, de a kö zönség kitűnően mulatott, úgyannyira, hogy az egyik legforróbb estéje lett a Vera Violetta a színtársulatnak, A darab szereplői Polgár Béla (Aristide de Saint Cloche) Marcinka Vica (Adél) Latabár (René Plon-Plon) Pallay Gabi (Vera Vio lesta) Remete (De Tivoli), továbbá Jancső, Tárnái, Lányi, Vadnay, Szilágyi, Soós, Póry, Gönczy, Ocskay, Somotíy egytől- egyig kitűnőek voltak. A II. felvonás nagy kabaréjában pedig Szsntiványi konferált, Medveczky szépen szavalt, Vadnay kacagtatóan kuplézott és viccelt, Latabár utolérhetetlen a mókában s női szerepét pompásan játszotta meg, Tihanyi ének­számaival őszinte sikert aratott s ügyesen tár colt Vadnay Ili. HÍREK. Eger, 1923. július 22. Bécs még most is kedélyes. Az egyre fokozódó drágaság és a gazdasági válság ellenére még most sem hagyta el az osztrák főváros polgárait a hamisítatlan bécsi humor, amelynek leg­újabb megnyilatkozása a következő ke­délyes történet. Bécsben már oly nagy a drágaság, hogy egy idő óta a temetkezési vállalatok is fölemelték áraikat Ó3 a különböző va­gyoni osztályoknak megfelelően hatféle temetkezési díjat és módot állapítottak meg. A hatodik módja a halottak eltaka­rításának a legolcsóbb és abból áll, hogy a többé már nem kedélyes bécsi polgárt koporsóstul talyigára teszik s úgy viszik ki a temetőbe. A minap a Kärtner Ringen kínos feltűnést keltett, hogy egy ember halotti lepellel a fején és két égő gyertyával a kezében sétált végig nagy szomorúan. Egy barátja véletlenül arra járt és kíváncsian a «szemfedél» alá kukkantva fölismerte a szerencsétlent. — Hát te mii csinálsz itt? Meg­őrültél ? — Pszt I meghaltam és hetedik osz­tályú temetést rendezek magamnak! Gagyhy Dénes meghalt. Dr.Gagyhy Dénes középiek tanár, a közokt. minisztérium­ban osztályvezető, meghalt 20-án, Buda­pesten. Gagyhy Dénes dr. a múlt század kilencvenes éveinek vegén jött Egerbe, hol az áll. főreáliskolánál több évig volt tanár. Értékes munkásságot fejtett ki nemcsak az iskolában, hanem mint újság­író is. Ezenkívül érdemes munkása volt a színmagyar irodalomnak s kitűnő toll i franciából igen sikerűit fordításokkal ajándékozta meg a magyar könyvpiacot. A közoktatásügy és a magyar irodalom, valamint az Érdélyi Székely-Társaság gyászolják özvegyén, Lipcsey Erzsikén ás leánykáján kívül. Lipcsey Péter dr. kir. közjegyző sógorát gyászolja az elhunyt­ban. Temetése ma délután le z Budapesten. Szentkúti búcsú. Julius 24 én reggel 4 órakor szent mise lesz a ferencrendiek templomában, gyülekezés, indulás szintén a ferencrendiek templomából Szentkútra. Síroktól Kisterenyéig vonaton mennek a résztvevők. Halálozás. Részvéttel értesültünk, hogy galánth: i és derzsőci Farkas Gyula köm- iői esperes plébános f. hő 18 án hosszú hínos szenvedés után 51 éves korában el­hunyt. A hír általános részvétet keltett, mert a megboldogult megyeszerte köz­kedveltségnek örvendett. Másfél évtizeden át volt Petervásárán plébános és vele az egri főegyházmegye egyik igen derék, szorgalmas, kötelességtudó tagja szállt sírba, aki példás életével mindenütt kiér demelte híveinek és pályatársainak szere- tetét, nagyrabecsülését. — Temetése, me lyen rokonságán és barátain kívül rend kívül nagyszámú gyászoló közönség jelent meg, pénteken délután volt Hatvanban. A temetési szertartást Matusska Mihály, pásztói főesperes plébános, c. kanonok vé gezte nagy papi segédlettel, a sírnál pedig Csonth Béla, kiskörei esperes plébános tartott gyászbeszédet. Adomány. A Fájdalmas temető kútjá nek létesítésére Bajzáth Lajosné 1000 K-t adott be szerkesztőségünkbe. Rendeltetési helyére juttatjuk. Az «Egri Koszorús Dalkör* szombatról elhalasztott kirándulását holnapután, f. hó 24-én, kedden rendezi meg Szarvaskőbe. Az egyesület alapító, pártoló ős működő tagjait, valamint a Daikör barátait csa­ládtagjaikkal együtt ezúton hívja meg az Elnökség. Indulás a délutáni vonattal. Megfelelő számú külön vasúti kocsikról a rendezőség, étel és italról pedig mindenki maga gondoskodik. A kirándulásra való tekintettel a Dalkör hétfőn délután 6 órakor tartja meg dalóráját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom