Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-07-03 / 147. szám

Ára 40 korona Eger, 1923. július 3. kedd. XL. évf. 147. sz. Előfizetési díjak postai szállítással Egu hóra . . 900 K j Egész és félévi előfizetést Negged évre 2600 K ! — nem fogadunk el. Hirdetések Q cm. 15 K. Kishirdetések szaváéként 15 K. POLITI Kfil NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: SREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. ■iiummi miül ii ■ iiwrinrmn Ä Károly i-dominium sorsa. ; Eger, 1923. július 2. ; A budapesti ítélőtábla, mint másod­fokú bíróság, immár másodiknak mondja ki a Károlyi-vágyon elkobzásét, elvetvén azt az állítást, mintha a trianoni békeszer ződés 76. szakasza pergátló lenne. A magyar büníetőtörvénykönyv 127. szakasza szerint az alkotmány az állam lelke. Aki ezt támadja, az áUamot szün­teti meg, tehát minden körülmények kö­zött felségsértő. Az állam ellen elkövetett felségsértés a 127. szakasz 2. pontja sze­rint az alkotmány erőszakos szétrombo- lására irányuló cselekmény és az erőszak­nak nem kell fizikai erőszaknak lennie. A hűtlenség bűntettét pedig az kö­veti el, aki saját hazája ellen fegyvert fog, vagy pedig az ellenséget hazája föld­jére juttatja. A perbeli tényállásban a tábla helyesnek tartotta az elsőfokú bíróság ítéletét. Károlyi a legválságosabb pillana­tokban vállalt vezérszerepet, résztvett a nemzeti tanács megalakításában és mint annak elnöke, magára vállalta a felelőssé­get. Október 31-iki proklamáciőjában fel­hívta a katonaságot, hogy fegyverét ne használja. Károlyi működéséhez fűződik a no­vember elsejei fegyverletételi parancs is. Károlyinak az sz állítása, hogy a há­ború elvesztése után a nép csatlakozott hozzá, nem fedi a valóságot, mert célját nem a nép, hanem a esőcselék és a katona- szökevényekből álló ( tömeg segítségével érte el. Károlyi akarta a köztársaságot és jegyzőkönyv tanúskodik róla : kijelentette, hogy a kiegészített nemzeti tanács no­vember 16 án proklamálni fogja a köztár­saságot. s Ezenkívül a belgrádi katonai egyez- j mény, a Diaz féle szerződéiben biztosi tott előnyök feladásával, segítette az ország megszállását és megnyitotta az utat az ellenség előtt Károlyi Mihályt a megdönt­hetetlen tényállások szerint a mindenáron való érvényesülési vágy vezette. A proletárdiktatúra után szerepét befejezettnek látva, külföldre indult, ahol jelenleg is az ellenséges államok vendég­szeretetét élvezi és folytatja azt a munkát, amelyet megkezdett. Ez, röviden összefoglalva, a tábla j ítéletének indokolása. így a bíróság másodízben mondotta . ki a 38 ezer holdas birtok elkobzását a ■ m. kir. kincstár, vagyis az állam javára. Megnyugvással veszi minden becsű- ' letes magyar lélek ezt az ítéletet, mert ! hiszen Károlyi Mihálynak módjában volt, i hogy csupán roppant vagyonával is rop- j pánt nagy szolgálatokat tegyen a nemzet nek, az országnak. A rengeteg jövedelem mellett ott volt azután az előkelő születés, amelynek révén mindaz önmagától ölébe húliott, amiért másoknak egész életen át kell verejié- kezniök. Mennyi jót lehetett volna tenni az ő helyzetében a magyar nemzeti, és köz- művelődési ügyei, valamint a közjótékony­ság terén ! És . soha, sehol nem láttuk a nevét még ezrekkel, sőt százakkal sem, nemhogy tízezrekkel, százezrekkel, vagy éppen milliókkal olvashattuk volna. Ezt -a — nemzeti szempontból meddő, sőt káros — vagyont utolérte méltó sorsa. A bajor Hittler, a bajor nemzeti vezér, birtoktervezete szerint még feiségsértéí, hazaárúlás és hűtlenség stb. bűntette nél­kül is le kellett volna foglalni ezt a bir­tokot az állam számára. Egymagában elég ok ugyanis a bajoroknál az, hogyha a birtok nem szolgálja a nemzeti célt. Ezt azonban nálunk nem érti meg a liberális tábor, amely ismét hangosan jajveszákel a Károlyi-birtok ügyében ho­zott másodfokú ítélet miatt. Folytatják az indemnitás vitáját. Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését Vg 12 érakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bemutatja az eleki kerületben meg­választott Rubinok István megbizólevelét, amelyet az igazolőbizottság vesz át. Bemutatja továbbá Almássy László­nak a Ház alelnöki tisztségéről szőlő le­mondó levelét. A Ház Almássynak alel­nöki működéséért köszönetét nyilvánítja. Jelenti, hogy S. Szabó István a közigaz­gatási bizottságban viselt tagságáról le­mondott. Bemutatja Heves vármegye fel­iratát, a házszabályreviziő tárgyában. Ezután napirend szerint áttérnek az indemnitás folytatólagos tárgyalására. Az első felszólaló Qaál Gaszton. (Az ülés tart.) Mikus Antal f Érdemes és minden tiszteletreméltó ember halálát hirdetik Egerben a fekete zászlók. Mikus Antal vm. tb. árvaszéki elnök s egyszersmind helyettes elnök vá­ratlanul elhúnyt ma reggel pár percnyi szenvedés után. Vasárnap még délután is ! hivatalában dolgozott hőt óra utánig és j semmi sem mutatta, hogy munkás és ne- 1 mes életének utolsó óráit éli. Reggel, amint j felöltözött, nagy rosszullét fogta el s rövid j idő alatt meghalt életének 66. esztende­jében. Mikus Antal 1857 ben született Vizs­láson, Nógrád megyében a iskoláit Eger­ben végezte. A jogakadémiának egyik leg­jelesebb hallgatója volt s jogi tanulmá­nyait 1881 ben végezte. Rövid ideig ügy­védnek készült, de hamarosan a várme gye szolgálatába lépett. 1884—86-ig közig, gyakornok, majd az árvaszéki irattárt ren­dezte s 1888 ban árvaszéki ülnök lelt. Nagy munkaerő, pontos, lelkiismeretes tisztviselő és puritán ember volt, aki pár hónap hián 40 évig szolgálta a várme­gyét, melynek törvényhatósága a tisztelet­beli elnöki címet adta neki hálából. Temetése *4-én (szerdán) d. u. 4 órakor lesz Széchenyi-uícai lakásáról,.az engesztelő szent miseáldozat pedig július 4-én reggel 9 órakor a Ciszterciek templomában * A gyászesettel kapcsolatban az «Egri Koszorús Dalkör« elnöksége ezúton kéri föl az egyesület tagjait, hogy egykori lelkes daltestvérük, Mikus Antal, temetésén szerdán délután 4 órakor a gyászház- j nál teljes számban megjelenni szivasked- í jenek. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége miután nemzetmentő munkásságát immár egy két hónapja nagy buzgősággal gya­korolja a szövőszékek mellett: erről jelen­tést akar tenni a választmánynak. Azért fölkéri a Mansz választmányi tagjait, hogy július 4 én. szerdán, d. u. 6 órakor a pol­gári leányiskola rajztermében pontosan jelenjenek meg. Egyúttal arra is hazafias szeretettel kéri az elnökség a Mansz összes tagjait, hogy ugyancsak július 4-én, déli 12 óra­kor a Vincellér iskola előtt az egri nők hazaszeretetével fogadjuk a narcászati gyakorlatról városunkba b9v nuló Ludo- vika Akadémia növendékeit, mint a jövő Nagy-Magyarország visszaszerzö fénylő csillagait. Kívánatos lenne, hogy a bevonuló katonai csapat előtt legalább a Deák Fe- renc-utcában nemzeti lobogókkal ékesíte­nénk föl hazaink t, hogy bizonyságot te­gyünk arról a közös nemzeti érzésünkről, mely a magyar hadsereggel egy. Tiszti­karunk jövő bajtársai a mi büszkeségünk. E tisztikarra bizton számítunk, hogy nagy föladatának megoldásában az eléje gör­dülő akadályokat el tudja és el fogja há­rítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom