Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-17 / 159. szám
Ára 60 korona Előfizetési dijak postal szállítással Egg hóra . . 1400 K j Egész és félévi előfizetést Negged évre 4200 K | — nem fogadunk el. Brdatések Q cm. 25 K. Kishirdetéssk szavanként 20 K. Eger, 1923. július 17. kedd XL évf. 159. sz. Kit, POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eg r, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. In memóriám. Irta Thoroczkai Wigand Ede. •‘Csak a teste» porladozik; a lelke örökké közöttünk él. Ennek érzésével szállt örök álomra a dicső egri. Az örökkévalóság mély gondolata lebegjen sírján. Ezt a gondolatot kellene kifejeznie a mauzóleumnak Építészeti megvalósítása egyszerű, tömör, határozott legyen, atoinők lakójának magyar mondatai, írásai voltak. Megtestesülésében magyar forma ■ nyelvnek kell kifejeződnie. Legmagyarabb írónkat nem rejtheti nemzetközi hajlók kölcsönkért koldűs-köpenye. Ez ellen, — amint őt ismertem, — még a föld alatt is tiltakoznék porhüvelye. Nemzedékek sírba szállanak, országok elsodortatnak, nyelvek elenyészhetnek, de a nemzet művészetének forma- nyelve, stílusa örök s évszázadok romjaiban is ékesen beszél. Azért mással, mint evvel, nem örökíthető meg hódolatunk a költő szinmagyar lelke iránt Egyszerű falakat képzelek, nemes alakban s könnyedségbe szökő kupola koronázza a szellem királyának nyugvó- helyét. Hogy Gárdonyi írói jelleme teljesen kidomborodjék, főbb műveinek kiválóbb alakjai vehetnék körül. Itt is átölelhetnénk történelmi múltúnkat. A pogánykor- ból a «Láthatatlan ember» Eteléje; a kereszténység korából az «Isten rabjai»- nak megdicsőült boldog Margitja; történelmünk legviharosabb korából, a város dicsőségére, az *Egri csillagok> főhőse; nemzeti létünkért, fenntartásáért folyó küzdelemből a szántővető Kevi Pál «Az ón falum»-ból, amint széles mozdulattal szórja a nemes magot, termékenységet imádkozva e vérrel itatott földre. A sírbolt félhomályában a szarkofágon megörökítést nyerhetne az író nyugvó alakja, hogy hasonmása is ott legyen. A mennyezeten, a falakon esetleg freskók, vagy mozaikképek az egri várból. Egyébként és tulajdonképen az emlékmű elhelyezéséről akartam szólani. Beható helyszíni tanulmány után arról győződtem meg, hogy a síremléknek méltóbb helye volna a Dobó bástya, mint a félreeső Bebek-bástya. Az «Egri csillagok» legdicsőbb hőse mégis csak Dobó s miután tetemét úgysem rejti e bástya, melyet hősiesen védett: legalább Gárdonyinak, Dobó legnagyobb megörökítöjének, sírja emlékeztessen reá is. Itt a síremlék elhelyezése a Dobó- téren és Kossuth-téren keresztül képzelt tengelybe esnék, innét is látszanék leginkább a város legnagyobb részéről s a látóképet szépen egészítené ki. A sírbolt alakja úgy illeszkednék szépen környezetébe, ha valami csekély reminiszcenciát őrizne, enyhén sejtetne valamit a török-világ mecset-alakjaiból. A Bebek bástya elrejtett helyen van s az emlékmű kevésbbé szembetűnő rajta, csupán a vicinálisból látható. Kár volna — ha sikerült alkotás — elrejteni, vagy a város egységes hatásába bele nem olvasztani. Bárminő szép lenne azonban az emlékmű : élet nélkül való kőtömbbel még nem tettünk eleget a nagy költő iránt érzett kegyeletünknek. E helyen a szeretet megtisztulva jelentkezzék. Milyen szép tere kínálkoznék itt a régieknél dívó virágművelésnek a «memento» jelében. Emlékezzünk meg a virág néma nyelvén arról, aki annyira értette beszédüket. Édesanyja könnyes szemekkel sorolta fel nehány dédelgetett kedvencét: a gladioluszt, íriszt, Tisztelt Nemzetgyűlés! Az indemni- tással kapcsolatban a kormányzat szellemét is bírálat tárgyává szokták tenni. Hiszen a kormányzat szelleme leginkább az az ismertető jel, amely a politikusokat, a pártokat leginkább arra bírja, hogy a kormánnyal szemben bizalmukat, vagy bizalmatlanságukat kifejezzék, tehát az indemnitást megadják, vagy megtagadják. Az ellenzék és Benesék a mai kormánynak szemére vetik, hogy nem demokratikus ; nem akarja elfogadni a nyugati demokráciát vezércsillagáui. Előre sejtem, hogy mikor a nyugati demokráciáról tárgyalok, oly kényes pontokat fogok érinteni, hogy beszédem erős ellentmondásokat fog kiváltani, de nem teszek ajkamra lakatot senki i. edvéért, ha egyszer hosz- szas tanulmányaim és tapasztalataim alapján meggyőződéssé vált bennem az, amit mondani akarok. És hogy a kritika, mely- lyei a nyugati demokráciával szemben élni akarok, minél illetékesebb legyen, előre bocsájtom, hogy a nyugati demokrácia nagy ismerőinek, Bryce-nek, Faguet- nak, Chesterton-nak, Henry Toicare-nak, Leroy-Beaulieu nak, Chamberlain-nek és Lloyd George-nak a megállapításait fogom alkalmazni. Előre kell bócsájtanom még azt is, hogy úgy származásomnál, mint eddigi közéleti működésemnél fogva demokratikus vagyok, mert mindig a néppel és a népért dolgoztam, de hivatásomnál *) A beszédnek gazdasági részét, mely körülbelül másfél óráig tartpit, nem tud- j juk közölni nagy terjedelme miatt, hanem í csak a demokráciára vonatkozó részt. liliomot, nárciszt, tulipánt, platánfát, fenyőt. Mi is illeszkednék jobban e tisztes, öreg vár mély nyugalmához, mint a faltól kerített virágbéke csendje: susogó fák s égő rózsák a berek szivében. így ágyaznám be a békét, Gárdonyi egyéni világát, a történelmi múltat sugalmazó várfalakba. Csak ily kegyeletes, eszményi elmélyedéssel hozható a költő színmagyar lelke, írói jelleme igazán egységbe az egri vár emlékeivel. Fölteszem, hogy Eger színmagyar szívének sem lehet más vágya, mint egységes művet alkotni nemzeti szellemben; élő, egyéni érzésünket saját forma-nyelvünkön, magyarul kifejezni, hogy az alkotandó műben virágzást, ne pedig restaurált romokat láthassunk, — ad majorem j Dei glóriám. fogva is demokratikusnak kell lennem, mert hiszen annak a vallásnak vagyok papja, mely azt hirdeti, hogy még az isteni második személynek is emoerrá kellett lennie, ha az embert megváltani, azaz boldogítani és fölemelni akarta. Mondom, hogy mindezek alapján demokratikus gondolkozásúnak és lelkületűnek érzem magam az eszme legnemesebb értelmében, mégis azt mondom, nem hagyom megszédíteni magam csillogó jelszavaktól. Előttem eszményképül az amerikai demokrácia áll, de nem mai alakjában, hanem a Franklinok, Washingtonak és Lincolnok korának demokráciája. Amikor is megvolt Amerikában mindaz a föltétel, melyek között egészséges demokrácia kifejlődhet és kialakulhat. Adva volt Amerika földjének természeti gazdagsága, mely a kispolgári jólétei biztosította mindenki számára; megvolt az amerikai népben az erős, vallásos érzés, a puritán gondolkozás, mely szigorú köíeiessógérzetet hozott létre a közzel szemben; megvolt a demokráciának harmadik föltétele is az amerikai népben: szenvedélyes ragaszkodás a szabadság iránt egyrészt, de másrészt a nép bölcs mérséklete és erős felelősségérzete a társadalommal szemben, amit Washington úgy fejezett ki: A szabadság nem azt jelenti, hogy mindent ■zabad tenni, hanem tudatában a társadalom iráni való kötelességeknek és felelősségnek, csak azt tegye, ami jó. Ezt a nemes gondolatot a demokratikus Amerikának római követe: Child még ma is így meri megismételni: Ahelyett, hogy folyton jogokról beszélnek az embeAz igazi demokrácia.*) Részlet Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő parlamenti beszédéből. Eger, 1923. július 16.
