Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-12-13 / 282. szám
2 EGRI NEPÜJäAü 1923. december 13. Pailavicini őrgróf szólal fel. Azok közé tartozik, akik már évtizedekkel ezelőtt sürgették a földbirtokreformot. Ha a képviselők 1910 ben elfogadták volna Barányi- nak, az akkori földművelésügyi miniszter nek a javaslatát, akkor ez a kérdés már j régen nyugvópontra jutott volna. Most már későn érkezett ez a földreform Nagyatádi Szabó István közbekiált .: Ez j nem a mi hibánk, képviselő úr! Pailavicini: Tudtommal az akkori' j liberális kormányzat nem kívánt ezzel a kérdéssel foglalkozni. Kijelenti, hogy maga is földbirtokos és ezt nem szégyenli be vallani, mert nagyon jól ismeri a föld- birtokosokat a múltból, tehát nincs mit szégyelnie. A kisbirtokosok nemzetfenntartó erejével is tisztában van. Csak azért kénytelen felszólalni, mert birtokos társai a tárgyalásnál nein hallatják szavukat Bizonyos, hogy fogcsikorgatva bár, de megszavazzák a javaslatot. Milyen lenne Európa? Angol torvek az uj Európa kialakulásáról. — Új békekonferencia a látóhatáron. — A magyarok visszakapnák a magyarlakta területeket. — Slovensko megcsonkítása (?) Klofác tervei szerint. — A cseh köztársaság egyesülne Ausztriával. Eger, 1923. december 12. A tót néppárt vezérének, Hhnkának a lapja, a «Slovák« december 7-iki száma j fenti cím alatt az alábbiakat írja: Radies* a horvát autonom mozgalom vezére londoni tartózkodása idején bejutott az angol politikai és diplomáciai azükebb körökbe, amelyekben alkalma nyilt belepillantania az új Európa terveibe Tapasztalatairól Radics lapjában, a Slobody Dom-ban referál s egyebek | között a következőket írja : «Beszélnek Anglia, Olaszország, Amerika és Oroszország közös fellépéséről Középeurópa ügyében. Ez az egymással már megegyezett négy állam új békekonferenciát akar kezdeményezni, amelyen az eddigi békeszerződések korrektúrájára és revíziójára kerülne a sor. Ha Angol- ország s a vele barátságos viszonyban levő hatalmak tervei megvalósulnának, Európa békéje Bécetől-Konstantinápolyig a következőképen festene: 1. A cseh—tót köztársaság egyesülne 1 Ausztriával és gazdasági meg politikai j egységet alkotna (Siovenskórói és a Pod- | karp. Rus ről, mim a cien —tót köztársaság | autonom részéről nincsen említés téve.) 2. Magyarország határai kibővülné- j nek. ha nem is az Adriától a Kárpátokig, j de a magyar nyelv-határokig. Ilyenfor- | mán megkapná körülbelül Siovenakó egyötödét Kassával és Pozsonnyal 3, Jugoszlávia más nemzetek szórón- gatása következtében megszűnnék mint eentrálisztikus alakulat s Horvátország, Szerbia, Montenegró és Macedóniából föderativ áilamot alkotna. Maga Horvátország állana Horvátországból, Szlavóniából, Dalmáciából, Boszniából, Hercegovinából, Fiúméból és a Vajdaságból. (Bulgária ebből a nagy föderativ délszláv államból kizáratnék.) Romániát a tót lap nem is említi, ellenben azon kesereg, hegy a régebb békekonferenciák nem biztosították eléggé Slovenskó autonómiáját és hogy az új világkonferencia, amely készülőben van, alighanem észre sem venné a tótságot, ellenben a magyarok részére hatalmas darabokat vágna le Slovenskó testéből Pozsonyban addig nem lesz rend . A Morgenzeitung dec 7 iki száma a következőket írja : »Pozsony város dec. 4-íkí közgyűlésén a tót néppártot érdeklő ügy támogatásánál óriási botrány tört ki. Amidőn az egyik csehtót-párti képviselő hozzászólt a tárgyhoz, Juriga, aki mint hallgató a karzaton tartózkodott, közbekíáhásoiikal zavarta a szónokot, mire nagy zaj támadt. A cseh oldalról kapott válaszokra Juriga — egyebek között — azt is lekiáltotta : Bagázs ! Disznőság ! A város vezetőségében helyet foglaló tanácsuraknak pedig: Magával nem beszélek ! Magát le se köpöm! Pozsonyban addig nem lesz rend, míg a csehek ki nem kotródnak! Borzasztó zaj közepette ürítette ki a polgármester a karzatot s 'csak azután lehetett a közgyűlést folytatni. 3g*»m»n 'VyttiaMÜ KIS hírek a nagyvilágból Külföld Még mindig sztrájkolnak Béci- ben a telefon és távíró alkalmazottak — A tavasszal új választás lesz Olaszországban. — Két új bíborost kreált a pápa. — 10 ezer fölkelő vonul Mexikó ellen. — Svájci orvost hívtak a nagybeteg aostai herceghez. — Baldwin a liberálisok leszerelésén fáradozik. — Románia 68 milliŐ aranykoronát kapott az Osztrák-M igyar Bank vagyonából — Másfélmétsraa hő esett a bajor hegyekben. — 450.000 idegen él Páriában. — A német felhatalmazási törvényben hosszabbítják meg a tisztviselők munkaidejét. Magyarország. Kühne László lett Magyaróvár képviselője. — Két részre osztják a detektivtestületet. — December 31 én lejár az elkobzott magyar javak bejelentési ideje. — A kultuszminisztérium testnevelési ügyosztálya a jövő héten kezdi meg működését. — A főiskolákon kötelező lesz a sportolás. — Homan Béla lesz a Nemzeti Múzeum főigazgatója. — Aranyra bukkantak Nyitramegyében. — Az állami tanítók országos egyesülete érettségit kíván a tanítóktól. — A magyar foglyokat halálra kínozzák a jugoszláv börtönökben. — Márffy József öngyilkosságot kísérelt meg a fogságban. — Fölismerték a lóversenytéri gyilkosság áldozatát. LEGÚJABB. Wasshington, MTI. Reuter. Hir szerint Németországnak megengedik, hogy rész* vegyen a jővátéti-li bizottság első albizottságában, melyet a német péozügyi helyzet szanálása érdekeben és a német állami háztartás egyensúlyának megvizsgálására küldenek ki, de állítólag kizárják Német országot a második albizottságból, mely a Németországból elszállított értékek ügyével foglalkozik. Az új egri plébános. Az egri főkáptalan kedden iktatta be tagjai közé Farkas Gyulát, a sajóládiak esperes plébánosát. Nem szívesen válnak meg tőle a ládiak,’ mert az alatt a 21 óv alatt, melyet körükben töltött, egészen összeforrott velük ; az egriek pedig jórészt idegenül fogadják őt, mert még nem ismerik, hírt is alig hallottak felőle. Sokan azt sem tudják, hogy Egerben született, hogy itt ringott a bölcsője, ennek szelleme és iskolái nevelték magyarrá, nemesen érző szívű, mélységes hitű pappá, jo lelkipásztorrá. 1872-ben született, 1895-ben szentelték pappá és hét évi kápiánkodás után 1902-ben került Sajóládra. Lakása a légi pálosrendi kolostor volt, melyben ez az egyetlen magyar eredetű szerzetesrend egyideig a növendékeit is nevelte; temploma a pálosok régi temploma, ajtaja felett a pálosokra emlékeztető két oroszlánnal és a fán ülő hollóval, szentélyében pedig a pálosoknak műemlékképen őrzött stallumával. Itt élt, itt lakott valamikor a magyar történelem kiemelkedő nagysága, Fráter György is, mint a sajóládi páloskolostor perjele, Szapolyay János király j nagyeszű tanácsosa, később Erdély kormányzója, majd esztergomi érsek és bi- I bornok, ki a török uralom által szétszakított Magyarország egyesítésében annyit | fáradozott, kinek legnagyobb érdeme van I abban, hogy a magyar alkotmány, a magyar törvények, a magyar szokásos legalább Erdélyben fennmaradhattak. A sajóládi temetőben van a pálosok háromszögletű érdekes kápolnája, közelében a pálosok öreg hársfájával, mely már úgyszólván csak a kérgéből él és fakad évről évre újra, épen úgy, mint a mi jövőbe vetett reményünk a szép magyar mulfemlókeiből él s táplálkozik. Csak egész természetes, hogy ez a történelmi keret, a Sajóiádon található kedves emlékek, az idetapadó történelmi szálak mind mind nagy hatással voltak a Farkas Gyula finom lelkére. Valóságosan ihletett lélekkel járt-kelt ott, ahol minden kő, minden talpalatnyi főid a magyar múltról, a magyar történelemről, a régi jő fehérbarátokról, a pálosokról beszólt. Azt a népet gondozta tovább, melynek lelkipásztorai a pálosok voltak; kikről annyi elismerést érdemlő doigot jegyzett fel a magyar egyháztörténelem Emlékszem rá . . . Beteg volt, suj lyos betegségből épült fel, akkor kelt fel az ágyból. De az istentiszteletre lement a j templomba. Karosszékb9i odaült az oltár közelébe Tudta, hogy a vasárnapi szent- misehaligatásban híveinek példát kell ad nia s jó példájával még sikeresebben tanít, mint beszédeivel. Pedig ápolója féltette, aggódott miatta. Ha ünnepélyes kör- | menet volt, akár búcsúján, akár más alkalommal : ő részt vett abban híveivel együtt, ha valamely paptársa végezte is azt, alázatos gyermeteg hittel velük járta azt, velük énekelt és imádkozott; puszta jelenléte elegendő volt annak az épületes példás rendnek a fenntartására, melyhez hasonlót még nem láttam. Mély hite sokat megerősített a hitben, példája vonzott mindenkit. Ha csak tehette, megjelent szomszéd paptársai búcsúján is. Sok minden vonzotta öt ilyenkor. Vonzotta a barátság, vonzotta az Isten dicsősége, a hitélet ápolásának gondolata is. Rendesen korán érkezett és mindjárt érdeklődött, vannak-e gyónók? És ment gyóntatni. Az érkező papok — persze — szívesen követték példáját. Ha a gyóntatás végeztével volt még idő, visszament a plébániára, a közben megérkezett civil urakkal kedélyesen elbeszélgetett. Mikor
