Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-12-13 / 282. szám
Ara 300 korona Eger, 1923. december 13. csütörtök. XL. évf. 282. sz. Előfizetési dijak postai szállítással gUS hóié . . 7000 K Egész és• félévi előfizetést Neggeá évre 20000 K < ----- nem fogadónk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Tehet-e mást a Népszövetség ? Eger, 1923. dec. 12. A külföldi kölcsönnek megkisebbített összegével, majd pedig a kölcsön esedékességét megelőző belföldi kölcsönnel kapcsolatban, némi keserű csalódáshoz hasonló hangúlat terjedt el. Már szinte azt is megíegyezték, hogy nem kerül e a sor arra, hogy akkor, amikor kapni remény- lenénk, ugyanakkor mi magunk adjunk az ántántnak ?! Ne feledjük el, hogy az ántánt alaposan körülnézett Csonkamsgyarország- ban, mikor arról volt szó, hogy megsegít-e bennünket. Nem tapasztalt olyan általános jólétet, amely indokolná, hogy mellőzze a segítést; de nem tapasztalt olyan pénz- teltnséget sem, amely indokolná azt, hogy magasabb kölcsön-összeggel terhelje ezt az országot, amelynek a vállalt terheket vissza is kell fizetnie. Voltak viszont olyanok, akik hangoztatták, hogy a magunk erejéből is képesek leszünk talpraállani. A két különböző vélemény között, valahol középen van az igazság. Meg kell találnunk belföldön is annak a gyógyításra szánt pénznek egy részét, de a külföldet is érdekeltté kell tennünk anyagi ügyeinkben, hogyi független velünk szemben, a külföld ne legyen Á belföldön igen sok pénz, mondhatjuk a tőke oroszlánrésze, nem a produktív termelés szolgálatában áll. A felhígított bankó kitűnő eszköz lett volna arra, hogy olcsón termeljen több értéket, több nyersanyagot. A felhívások ebben az irányban nem is maradtak el, hiszen a - többtermelés jelszavától zúg a Bakony, a Mátra és a Hortobágy. Ha azonban eddig nem tettük meg azt, hogy értékeinket a termelés szolgálatába adjuk, akkor most már ne késsünk azt a konjunktúráktól elvonni és a belföldi kölcsönbe fektetni. Van-e magunk előtt hitelünk? Ezt kérdi tőlünk az ántánt, mikor a belföldi kölcsönnel Canossába küldi az egyenlőtlenül elosztott javakban részesek közűi azokat, akiknek elég van ahhoz, hogy abból a saját hazájuknak is adjanak. Az egészségtelen papír-imádást az ántánt is látja. A gyógyítás itt kezdődik, ügy hogy a tőkéket megfelelő helyre elvonják onnan, ahová betegesen tődűltak és oda adják, ahol a fellépett tőkehiány miatt, a szervezet vérszegénységi tüneteket árúi el. A külföld érdekeltségi viszonya megszilárdítja valahol a tényleges értében a koronát és azután 2—3 évi takarékos, okos munkának kell következnie. Minthogy pedig ehhez a munkához józan, okoB ét becsületes, szellemi és testi erőben gyarapodott polgárokra van szükség, nincs sürgősebb teendő, mint a népművelés nélkülözhetetlen eszközeit komolyan venni, a nép színvonalát emelni. Züllésre,részegeskedésre.izgágaságra hajló tömegekkel muakaszaporulatot, érték-fokozást felmutatni sohasem fogunk. Jutalmazni az érdemeket, mellőzni a nullákat. Szorgalmazni a gyakorlaii oktatást, különben sem a belső, sem a külföldi kölcsön nem fog segíteni rajtunk. A jóvátételt kölesönig erősödnünk kell. Az erősödésnek pedig nem az önmérgezés , belső izgatásokkal kitöltött semmittevések és elpuhűlás az eszköze, hanem a rideg viszonyokhoz való tevékeny hozzátörődés, a fölemelkedésre való törekvéssel. Ha ezt az utolsó percet — 2-3 évet — is elmulasztjuk: még a vállalt terheket sem leszünk képesek kibírni. Miér* lenne hát az ántántnál nagyobb hitelünk, mint saját magunknál ? jswlt ríibirdset terjesztene); a Külföldi Kölcsönről. Eger, 1923. december 11. Külföldi bölcsönünkkel kapcsolatban állandóan rémhírek vannak napirenden, amelyek szembeötlő politikai célzattal a közvélemény megtévesztésére és arra irányulnak, hogy minél szélesebb körben bizalmatlanságot és nyugtalanságot keltsenek. A Kállay pénzügyminiszter ismeretes nyilatkozataiban foglalt felvilágosítások meggyőzően bizonyítják, hogy kölcsönünk ügye a legjobb u*on van és hogy gazdasági talpraállásunk iránt a külföld irányadó tényezői teljes megértést tanúsítanak. Kölcsönünk »ikerének legfőbb feltétele azonban, hogy mikor a külföld bizalmával ajándékoz meg minket, akkor itthon is meglegyen a bizalom saját magunk iránt. A jegybank felállításához szükséges belföldi kölcsön ugyanúgy kamatozik és törlesztetik, mint a külföldi és kibocsátásával kapcsolatban a kormány semmiféle erőszakos intézkedéshez nem nyúl. Egyébként is a bölcsönökről minden vonatkozásban a magyar parlament fog intézked- i ni; azoknak törlesztési fedezetéről is csak j a már meghozott törvények keretei között történik gondoskodás. így tehát meglepetésről vagy éppenséggel pénzlebélyegzésről és letétek lefoglalásáról egyátalán sző sem lehet. A külföld megnyilatkozó bizalmában becsüljük meg azt a nagy fordulatot, hogy ismét bekapcsolódhatunk az európai népek közösségébe és ne feledjük el egy pillanatra sem, hogy amit most teszünk, azt a nemzet jövőjének érdekében tesszük. Nyolc órás ülések a Házban. A nemzetgyűlés mai ülését ll óra előtt nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Jelenti, hogy napirend szeriut következik a nirelcőrás ülések bevezetésére vonatkozó^ indítvány feletti határozathozatal. A Ház többsége elfogadja az indítványt s így a legközelebbi ülés már délelőtt 10 órától 2 óráig és délután 4 órától 8 óráig fog tartani. Ezután folytatják a földreform vitáját. Renczes János az első felszólaló. Ha a földreform békében lépett volna életbe, sok százezer embernek nem kellett volna kivándorolnia Amerikába és másképen végződött volna a világháború is. Annak idején, mikor a földreform tervét megszavazták, a nemzetgyűlés egyhangúlag foglalt állást mellette. Most a baloldal nem akarja ezt elfogadni. A szociáldemokratáknak nem érdeke a földreform. Pikier: Jó földreform miért ne volna érdekünk ? Renczes: A kákán is lehet csomót találni! Szomjas: Nyújtsanak be jó javaslatot 1 Klárik: Azt sem fogadják el. Renczes : Megmondom őszintén : a szociáldemokratáknak érdeke, hogy elégedetlenség legyen és hogy itt ne legyenek önálló kisgazdák. A szociáldemokratáknak az lenne az ideáljuk, hogy mindenütt elégedetlenséget teremtsenek és terjesszék az internacionalizmust. Jómódú polgárokkal nem tudnak boldogulni. Hogy mindenki boldog legyen, ezt egyetlen kormány sem éri el. Azt még megértem, miért nem szavazzák meg a novellát a szociáldemokraták, de azt már nem hogy az OMGE mért rohan ki a javaslat ellen. Rövidlátók azok, akik nnm látják be, hogy a régi kasztrendszert nem lehet visszacsinálni. A kisgazdák azért vannak a kormánypártban, hogy a kormányt a kisgazdapárt programijának megvalósítására szorítsák. A földreform végrehajtása körül eddig csakugyan voltak bajok, melyeknek főoka azzal magyarázható, hogy a közigazgatási szervezetek nem voltak megfelelők, továbbá, hogy kevés volt a végrehajtást végző bírók száma. A bírók sokszor nem egészen a törvény értelmében járnak el. Több vitás esetet sorol fel. Megállapítja, hogy ilyen módon nem lehet törvényt végrehajtani. A javaslatot általánosságban elfogadja.
