Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-12-08 / 279. szám
2 ÜXÍJEU NJEFÜJöALt 1923. december 8. A „Koháry-cserkészek“ kiállítása. Eger, 3923. dec. 8. A ciszterci főgimnázium ifjúságának Koháry cs-rkószc>apata rövid fennállása óta is sokszor adta már jelét életrevalóságának. A gimnáziumnak ez a lelkes kis csapata — amelynek az agilis Balassa Brunő dr. tanár a parancsnoka most ismét meglepetéssel szolgál a város közönségének. Ez pedig nem lesz más, mint az a «cser- készmunka-kiállítás« amely vasárnap délelőtt 10 órakor nyílik meg a főgimnázium ének term ében. Ugyanis a dórék cserkeszek szabad idejükben műhelymunkát végeztek, amelynek során, különösen a gyermekjátékgyártást űzték nagy kedvvel és gyönyörű séggel. Ezeket az általuk készített igen ízléses gyermekjátékokat állítják ki, illatve árúsítják el vasárnaptól kezdődően. Bizonyos, hogy sokáig nem fog tartani a kiállítás, mert a szemfüles érdeklő dők már eddijf is sok játékot elkapkodtak. A kiállított tárgyak körülbelül két asztalt töltenek be s valamennyi Tróján Alfonz rajztanár tervei szerint készültek. Vannak ott babák, juhász szamáron, libák, csibék, virágpoleok stb mindegyik magyaros motivumokkal festve. Áruk meglepően olcsó 300 K tói 3000 K-ig. Igen szépek a raffi unmunkák is, ágyak, kanapék, asztalok, székek. A legdrágább tárgy itt is 3000 K. Azonkívül egy egész hadsereg van ólomkatonákból amelyeknek 400 -800 K darabja. Potom olcsó, nem csoda hát, ha el kapkodják. A munka kiállítással kapcsolatban Tróján Alfonz rajztanár 10 képét — ré szint olaj, részint akvarell — állítja ki, köztük az Öreg koldúst, amely a múlt évben Pécsen volt a művészeti kiállításon. Többi képe leginkább helyi vonatkozású tárgyat dolgoz föl amelyek részint az Érsekkertből, részint s Bükkböl valók. Eredetiek, gyönyörű színhatásúak és olcsók. Ajánljuk közönségünk figyelmébe. A kiállítás nyitva dec. 9-től 15-ig, naponkint 11—1-ig és 5—7-ig. nyomorúságaik okozóit. Már pedig, ha a szemek látóvá lesznek és a visszafojtott gyötrő sóhajok fogcsikorgatássá válnak ; nem valószínű, hogy olyan > yugodtan folyhat tovább ez Öncélok körül a politikus tánc. Tanúinak a földműves ifjak. Eger, 1923. december 7. Régi közmondás, hogy «a ió pap holtig tanúi.» Ez azonban ma már nemcsak a jó papra, hanem a társadalom minden tagjára is elfogadott szabály, ha az élet küzdelmeiben alul maradni nem akar. Az iparos, kereskedő, lateiner mind oly szellemi kincsek után törekszik, ame lyeknek birtokában jobb megélhetést,'kellemesebb társadalmi helyzetet biztosíthat magának. Csak alig néhány éve ébredt a földműves osztály is tudatára annak, hogy nem elegendő az egymás gyengeségére utazó küzdelmes élet harcaiban az a kis korban, fiatalos felfogással végzett néhány elemi osztály, avagy nem elég zz a szaktudás sem, amelyet egy szűkebb környe zetben sajátítod el az ifjú. mert vannak, lehetnek oly gazdasági kérdések, amelyek a fokozatos fejlődés során oly szép sikerekkel dicsekedhetnek, amelyeknek megismerése és követése még a tapasztaltabb embereknek is előnyére válik. — Hogy a felszínen levő kérdések a köz számára is hozzáférhetők legyenek, azt szolgálják az ismeretterjesztő előadások; s az elemi iskolában szerzett tapasztalatok kibővítését és a célszerű gazdasági életbe való átülteié sét célozzák az országszerte felállított népfőiskolák, illetve népfőiskolái tanfolyamok. Egerben alig van egyesület, amely vagy az egyik, vagy a másik irányban nem tevékenykedne. A külváros negyedei ben alakult ifjúsági egyesületek a legvál tozatosabb előadások tartása által az ismeretek oly bő tárházát nyújtják az ifjaknak, hogy azok szellemi köre minden különösebb fáradság nélkül is tágul, vallásos és hazafias színvonala emelkedik. Ez a cél lebegett az egri «Keresztény Szociális Egyesület» előtt is akkor, a midőn saját helyiségében a vasárnapokon tartani szokott két ismeretterjesztő előadáson kívül (az egjik mindig vetítve), még külön népfőiskolái tanfolyamot is szervezett S hogv eme elhatározása a népben kellő viszhangra talált, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az első felszólításra a tanfolyam hallgatőjáúl negyvenöt oly derék tanulni vágyó földműves ifjú jelentkezett, akik fáradságos napi munkájuk után a város legkülsőbb pontjairól is szívesen felkeresik az «Egylet -et és mintegy példái adva azoknak a »Bercik»-ne'k, «Cikrák»- nak, akiknek nem fáj az elmaradásuk tudata, egyedüli szórakozásuk, hogy ünnep délutánokon összefogózva hangossá tegyék az utcát. A tanfolyam vezetősége gondoskodott arról, hogy a hallgatók mindazon ismeretekben képezhessék magukat, amelyek a mindennapi életben rendkívül fontosak. Tanulnak számölni, különféle fogalmazványokat elkészíteni s ezek mellett hit és erkölcstant, történelmet, gazdaságtant, földrajzot, természettant, vegytant, s az egyes foglalkozási estéket a dalárda vagy a svéd torna zárja be. — A tanfolyam előadói Subik Károly ere. titkár, Cséka Sándor, Tarnay Kálmán és Thun Endre rk. tanítók. Örömmel üdvözöljük mindegyik népfőiskolái hallgatót! Szívrepesve szorítjuk meg s becsületes munkától kérges kezeiket, s amidőn esti előadásaikon munkás tanító elöljáróik szavait iesik a mi szívünk is hangosabban verés úgy érezzük, hogy ha minden fduban és minden városiján évrői-évre legalább csak egy ilyen kis lelkes csapat vinné előre az öaműve lés zászlaját — hamarább megérne az a sóvárgott édes ízű gyümölcs, amelyet úgy nevezünk — Nagymagyaronszág ! Szent kötelesség. Eger, 1923. dec. 7. Az egri katolikus űrnők a Misszió- Társulat keretében, a Krisztusi felebaráti szeretetet tettekben gyakorolva, rövid pár ®v alatt sok könnyet töröltek le a szegények és árvák arcáról. Társulatuk otthona, menedékhelye a szegényeknek, ahova 120 szegény rendszeresen jár ba segélyeiért. Karácsonykor pedig a szegény gyermekek, árvák egész raja lepi el — s kapja meg a Jézuska ajándékait: ruhát, cipót, édességet — Maguknak a hölgyeknek is ragyog a szemük a boldogságtól, mikor a megajándékozott gyermekek ártatlan, a boldogságtól könnyben csillogó szemébe néz. — Meg is hoztak ez örömért mindig minden áldozatot s volt idő, araikor 70 pár cipőt, számos más értékes ruhadarabot osztottak ki. A szegénység helyzete évről- évre nyomasztóbb, szánalom, ha végignézünk iskolás gyermekeinken. Bágyadt szemeikre kiül a panasz. Rongyokba takargatják didergő tagjaikat, a téli hideg eső idején is láthatunk szaporán lépő mezisiábos iskolásokat. A szűk sóg egyre nő az adományok értéke egyre apad. A tisztviselő, aki azelőtt bőkezűen nyitotta ki erszényét, ma is ad szívesen, de csak erejéhez képest. A mindenszentek! gyűjtésből valamikor 10—15, ma 2 — 3 gyeimekcipőt vehetnek. Azért rendezte a Misszió karácsonyi vásárját, hogy munkájával szerezze meg, amit adományával nem tud megszerezni. Az is szerzett 1—2 pár cipőt, — de hol még a többi ? Az egész társadalom jó szívéhez for- dúlunk. A Misszió Társulati úrnők e hét folyamán gyüjtőivekkel járnak ; ne vonja meg senki tőlök adományát. Rossz cipőt, kopott ruhát mindent elfogadnak, ma mindennek hasznát vehetjük. Az adománytárgyakat szerdán d. u. 3 órától helyisé gükben (Érseki palota) gyűjtik Össze. — A pénzadományokat Isaák Gyuláné el nöknő veszi át. Erős szavak. Eger, 1923. december 7. A fajvédelemról volt szó közöttünk. De hát ez olyan üres beszéd. Hiszen az a fontos, amiből élünk. Városi emberek vagyunk, a gyereknek, az öregnek, a be tegnek tej kell és akkor megvédtük az én fajomat, amely a te fajod is, szóval: a mi fajunkat. — Hiszen ez az, magyar barátom. Én, egri fajmagyar, elutaztam a Dunántúlra. Ott Pápa körül találtam olyan falut, ahol találtam sváb termelőt, aki ide egri magyaroknak annyi tejet ad a pénzünkért, amennyi kell. — Ki hozza el azt ide onnan!? — Budapestig elhozzák hűtött kocsin, de azon tűi vége. — Baj! Közelebbi vidékről kell a városi igényeket ellátni. — Jártam én közelebb is. Most a Jászságból hozatom Egerbe a tejet. — A Jászságból ! miért nem közelebbről ? — Kerestem én olyan közelebbi ma gyárt, aki tejet adjon, de csak az időm, meg a kedvem veszett oda tőle. — Nem adott? — Azt felelte, hogy csak egy litert ad a tehene. Mondtam neki, adjon a széna mellé répát is neki, majd ad akkor többet. — És erre mit felelt? — Hogy hát — izé — drága a répa. Megkérdeztem tőle, hogy mennyibe kerül neki az a két kiló répa. Meg is mondta, hogy 300 koronába. ígértem neki 800 koronát egy liter tejért. Akkor azt fe lelte, hogy ö nem vesződik vele, mert drága a répa. — Pedig háromszorosan, négyszeresen megkapná a répa árát. — így jártam valamennyi közeli községben a kisembereknél. — Meg kell próbálni a gazdaságokkal. Ott tanult gazdák vannak, azokkal célt keli érni. — Azt is megkíséreltem. Kértem tőle tejet. Azt felelte, hogy tej'et nem ad, hanem lefölözött tejet és tejszínt külön-kü lön ad, adjak neki árajánlatot. — A lefölözött tejre árajánlatot? Hiszen azzal a malacokat etetik a tejazövet kezeteknél, azt nem is lehet felforralni, mert az odaragad az edény fenekéhez. Ezért kívánnak pénzt? — Szóval beláthatja. A gazdának megfizeti a tehéntartást az, ha borjút nevelhet. IVjet annyit termel, amennyi neki keli. Nem szorult rá a jövedelemre, mert hiszen mindene megvan. Hol van itt a többtermelés ? Gizda sági számítás ? Valútajavitás ? Kötelességtudás ? Haza fiság ? — Fel kell világosítani őket, hogy milyen téves úton járnak. "— Próbálja meg! Az egri Kath. Legényegylet 9 én vasárnap, d. u. 5 órakor rendezi ez évi VI. műsoros kuhurdélutánját. A változatos műsorból kiemeljük Czeglédi Manci énekszámát és Óriás Nándor dr. felső keresk. iskolai igazgató előadását. Az egyleti műkedvelők is szerepelnek »A házasság politikája« cimfl egy felvonásos vígjátékkal, Tóth Károly pedig szaval. — A tculturdé lutánon kötelező belépő díj ni c-s.
