Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-12-02 / 274. szám
2 JtírKi NÉFÜJSAíi 1923. december 2 segítség hírére a bokáját is összeverne örömében, haragosan rámordul az össze- írókra s azt a bolondgombát f cssgi, hogy a kormány már a gyümölcsfákat is meg akarja adóztatni. Hát nem okos ember az ilyen. Ellensége először magának, másodszor családjának és harmadszor szegény hazájának. Az okos és józanul gondolkodó ember tehát ne fogadja ellenszenvvel a hivatalos kiküldötteket, hanem járjon mindenben a kezükre és támogassa őiíet a fmunkájukbat), hisz itt a lakosság ügjréről és anyagi boldogulásáról van szó! Különben az érd keltek tájékoztatása végett i földmivelósi miniszter szakértője dec 16 án d. e 10 órakor, a Városháza kis tanácstermében, szakelőadást fog tartani. . ft Gárdonyi'TIrsaság terVe KönyVtár-SzöVdsfg ügyiben. Eger, 1923. december 2. Az újabban megjelenő könyvek árának nagymérvű emelkedése miatt, a fizetéséből élő ember nem is gondolhat arra, hogy könyveket vásároljon. Olyan könyvtár, ahol az újabban megjelent tudományosabb természetű könyveket m g lehet kap ni, Egerben nincs Ennek a következményeit az olvasni és tanulni szerető u. n. lateiner osztály érzi leginkább Ezen s bajon óhajt segíteni a Gárdonyi-Társaság a következő módon : Tisztelettel felszólítja azokat, akik havonta legalább 10.000 koronát képesek áldozni könyvekért: álljanak szövet- ségbe. Ha legalább 50 ily áldozatos és olvasni vágyó tag jelentkezik, a befizetett összeg — 500 000 K. — még a mai viszonyok közt is olyan jelentős összeg, amelyért szépszámú könyvet lehet havonta vásárolni. A Gárdonyi-Társaság gondoskodik könyvtárhelyiségről, a könyvek kezeléséről s a könyvtárórák tartásáról Terme szetes, hogy egyelőre csak a Szövetség tagjai olvashatják a könyveket. Háromta gú bizottságot jelöl ki tagjai közül s ez a bizottság választja ki a Szövetség tagjai által kivánt könyvekből esetről-esetre a megszerzendőket. Viszont a Szövetség könyvei a Társaság tulajdonába mennek át, vagy a Szövetség tagjainak lemondása után, vagy úgy, hogy a Társaságnak joga van megváltani a könyveket azoktól, akik nem mondanak le róla. Idővel az így szerzett könyvekből kölcsönkönyvtárt óhajtunk szervezni a ennek jövedelmét részint a könyvek kezelésére, részint, új könyvek szerzésére, részint a tagok részdíjának leszállítására fordítjuk. A Szövetség tagjai egyelőre csak egy évre szövetkeznek ; egy év múlva a tagok határoznak : fenntartsák-e az egyesülést, vagy szétoszoljanak. Ha feloszlik a Szövetség, a befizetett összeg arányában ki-ki sorsolás útján részesül a könyvállo arányból. A Gárdonyi Társaság kéri tehát azokat, akik megértve a nemes eélt, szívesen segítenek szellemi szükségleteiken a vázolt módon ily csekély áldozattal, szíveskedjenek vagy a Társaság elnökségénél, vagy a Sajtószövetkezet könyvesboltjában kitett íven f. évi dec. 10-ig jelentkezni; hogy tagul óhajtanak belépni a Könyvtár-Szövetségbe. Ha leg lább 50 tag jelentkezik, a munkálatot tovább folytatjuk. A Gárdonyi Társaság elnöksége. Bucsúzás, köszönet és hála. Eger, 1923. dec. 1. Egy érdemes egri polgár járt szer- kesztőségünkban: Bakonyi Gergely, volt vám- és helypánzszedési ellenőr aki éveken át működött, mint vásárbiztos is Azért jött, hogy — mint mondotta — nyilvánosan köszönje meg Egerváros tanácsának és képviselőtestületének > zt az igazságos és méltányos eljárást, amelyet irányában mindenkor, de különülni most, nyugdíjaztatása alkalmából tanúsítottak. Nyilvánosan akarja megköszönni am. kir. államrendőrségnek s vezetőjének azt a hathatós és következetes támogat sí, ama lyet tólük — vásárbiztosi minőségében — állandóan kapott. Végűi háláját is nyilvánosan akarja kifejezni Egerváros közönsége iránt, amely őt szintén támogatta, mikor a közönségért — bár kötelességből — szívesen fáradozott. Mi ezt a nyilvános köszönetét és hálát, valamint az ő meleg búcsúzó szavait szívesen közvetítjük. Hiszen a köszönet ( ée hála oly ritka madár a mai világban, j hogy örülhetünk, ha csak egy esetben is ráakadunk. Viszont azonban nekünk lenne mondani valónk Bakonyi Gergelyről, aki most szembaja miatt ment nyugdíjba, hogy félévszázadot meghaladó tevékenykedés után megpihenjen. 1903-tól kezdve, tehát húsz éven át, volt Eger szolgálatában, ahová akkor Jankovics Dezső polgármester egyenes felszólítására állott. Mint vámellenőr, semmi fáradságot nem kiméivé, éjjel-nappal résen volt, hogy a város érdekeit védelmezze, s elejét vegye az esetleges visszaéléseknek. Sokkal maradandóbb értékű azonban az a működése, amelyet mint vásárbiztos fejtett ki s amelyért bizony csak hálával gondolhatnak reá a családanyák és háziasszonyok. 1919 ben önként és díjtalanúl vállalta a vásárbiztosi teendők végzését. Mint ilyen iparkodott a szállítók és kofák elővásárlását korlátozni annyira, hogy a viszonteladók ne szedhessenek össze mindent nyáron már 2—, télen pedig 5—6 órától. Igen talpraesett gondolat volt tőle, ; hogy a Vásártérről behozatta a piacot a | Kossuth-térre. Addig a dinnyét, burgonyát, I főzd való tököt, káposztát trend a Vásár | téren árulták, amelyet — különösen ö»zi i esőzések tlkslmávaí alig lehetett raegkö- j zeiíteni a sár miatt Az ő kezdeményezé- ! sére jött le ez a piac a háziasszonyok és j általában a vásárló közönség nagy ké- ; nyelőiére. S ma már nem fél-lábszárig ! éiő, fertőzött sárban, hanem a tiszta aszfalton érúlják ezeket a termesz tményeket. Nemcsak az egészségügynek és az árusoknak vált ez hasznára, hanem a közönségnek is. A káposzta-kereskedők ugyanis nem igen akartak már a Vásártéren árúi» i s heteken át az ottani sárban- vízben szenvedni Ezért kevés volt a bts- hozatel s az aránylag nagy kereslet fel szöktette a káposzta árát 40 K ra. Mikor azonban a Kossuth térre jöhettek, föllendült a káposzta-szállítás, amely nagy ki- , nálatot idézett elő. Az eredmény : pár nap j alatt behoztak vagy 60 waggon káposztát, melynek ára 14 K-ra esett. . . . íme minden téren Jehet szol | gálni a közérdeket nagy haszonnal . . . Csak gondolatot, eszmét kell termelni s a i megvalósításban netn kell félni a fárad- j Ságtól. Szóval: sok olyan kis-ember is kellene, mint Bakonyi Gergely s mindjárt többre mennénk. Csöndes a borpiac. Eger, 1923. december 2. A ’borpiac még mindig igen csöndes. Egerben alig alig történik eladás s a ki- nált borért 700—800 koronát Ígérnek a kereskedők. Ugyancsak kínálatról ír a Borászati Lapok mai száma is a következőképen: «A kínálat, rendes szokás szerint, nagyobb méreteket öltött és nemcsak termelők, hanem a másodkéz is erősebb kínálatba csapott át. Anélkül, hogy az árak a termelőnél nagyobb mértékben csökkennének. a jelenlegi árúkinálat még nem egészséges. Az iáö hirtelen változása talán túlságos sötét jövőt szuggerál a termelőknél, amit részünkről a kellő mértékig kell leapasztani. A másodkéz sürgető eladásai talán érthetőbbek, amennyiben a pénz, ami áruikban fekszik, reményteljesebb elhelyezéssel biztosítható. Részünkről a boreiadások kényszere nem áll fenn általánosságban és igy várai keli, mig ezek a gyengébb irányzatú napok elmúlna*. Szóval; tüüeletn, lesz még a bor ára nagyobb is ' A színészek és az Eged. Eger, 1923. december 1. Jő, hogy olykor a színészek érdekében a kormány pártoló szóval fordűl a városokhoz. A tegnapi képviselőtestületi ülésen egy egri bácdka jónak látta a színészek figyelmébe ajánlani, hogy »menjenek az Egedre!« Hiszen az bizonyos, hogy az a 30—40 igen kiművelt képességű magyar színész, akiket másként, a nemzet napszámosainak is hívnak, igen szívesen menne ki az Egedre, kiváltkép, ha ott szőlőjük volna. Vagy akkor is, ha a kedves megjegyző városi képviselőtestületi bácsika őket az egedi szőlőjébe meghívná vendégségbe, sőt akkor is, ha nem éppen vendégségbe, h nem munkába hívná meg oda őket valaki Mert ők annyira megtanúlták az élet komisz oldalához való alkalmazkodást, hogy egy-kettőre beletanűlnának az oltás, homiítás, kapálás, szüretelés éppen nem megienűlhatatlan munkáiba. De kérdem kedves polgártársamat, hova mennének akkor az egri napszámosok ha a szellemi napszámosok vennék el a munkát előlük ? ! Mégis es :k jobb lesz, ha a színészeket csak legfeljebb -illő, magyaros vendégségben látjuk szívesen az Egeden és meghagyjuk őket a színpadon, ahol nekünk egri polgároknak, katonáknak, munkásoknak, sőt — engedjen meg bácsika, de a — földműveseknek is nementő szórakozást nyújtanak, mert mi, a többség, nem szeretjük az olyan szórakozásokat, ahol a bicska kenll elő, meg a vér folyik. Mi a nemesítő, « lelket művelő, az Isten felé vezető, magyar nemzed lelkesedéssel járó szórakozásokat szeretjük ! „A,- -A. ...A. ¥ ' TTTTTTT fT W SroST tt1™“ "r kis hírek a nagyvilágból Külföld. Nem Genfben, hanem Páriában döntenek a magyar kölcsönről, — Mussolini az antiszemita politika ellen nyilatkozott, — V-lószinűleg megalakult Marx designéit kancellár kormánya. — Nagy fassiszta tüntetés volt Rómában Nittí ellen. — Venizeloszt valamennyi választó- kerületben feüápsetik. — A német könyv kereskedők élelmiszerért árulják a könyveket. — Az egyik német egyetemen ellopták a baktériumokkal beoltott állatokat. fóagyarorszag. A bombamerénylettel gyanúsítottakat átkisérték az ügyészségre. — A belügyminisztérium és a rendőrség tisztviselői műsorrazziákat tartanak az éjjeli mulatóhelyeken. — Dr. Balás Elemér, volt nagyváradi törvényszéki elnök, aki a legelsők között tett hűségesküt a románoknak, amiért jutalmul a bukaresti Sem mitőszék bírája lett — meghalt. — Megjelentek angol nyelven Károlyi Mihály gróf emlékiratai. — Dőhmel Frigyest szabadlábra helyezték. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.
