Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-11-28 / 270. szám

2 Mr RI NEPUJSAu 1923. november 28. könyökbe-törő lécek, melyek a játékasz­taltól a sípokig vezetnének. A játékasz­talt a szélláda síp-szelepeivel levegőt szál litő csövek kötik össze. A második manu­ál redőnyben van, mely egy pedál-nyo­mással kinyitható, illetőleg elzárható. Ez hatásos crescendőt és diminuendói ered­ményez. Ezáltal az orgona megszűnik rae rév, holt hangszer lenni, e gyönyörű hang- erősbbítést és halkítást lehet rajta kihoz­ni. A pedál bármelyik manuállal össze köthető es a pedál-sípok észrevétlenül ol­vadnak bele a manuál-sipok hangjaiba. A két manuál egymással összeköthető, anélkül hogy a játékot ez megnehezítené. Sőt a superoktáv és «uboktáv kopula ut­ján egy oktávval lejebb vagy feljebb is össze lehet kötni a két manuált, anélkül hogy ez a billentyűzeten látszanék. Elég, ha — hallatszik A teljes mű egy pillanat alatt, egyetlen iábiiyomáső :1 működésbe hozható ; viszont egy pillanat alatt el is h sikítható. A manuálok terjedelme — a nagy C-től a háromvonalű á-ig tart, a pedálé a nagy C-től az egyvonaiú f-ig. Ez a hangterje­delem meghaladja a szokásos méreteket, ami az orgonát építő cégnek érdeműi tu dsndő be. A még tervbeveit kiegészítést illetőleg célszerű lenne a pedálba egy 8 lábas Osilo, az első manuálba egy ötsoros komét és egy négylábas fuvola, a máso­dik manuálba pedig egy 8 lábas hegedü- principál és vox celestis. Az utóbbi egy gondolattal eltérne a többi sip hangolásá­tól és evvel a hang-lebegóssel csodás, va­lóban mennyei hatást keltene. Az új or­gonában csupán alapsípok vannak, nyelv- sipok niücsennek. A kiegészítés is a nyelv- sipok mellőzésével történhetnék, mert 1. a nyeivíipok ma megfizethetetlenül drá­gák, 2. könnyen és gyorsan elhangolód­nak és ily állapotban hasznavehetetlenek. Mindent összegezve: nagy örömmel és felemelő büszkeséggel tekintünk az új orgonára, mely páratlanul tiszta intonálá sával és tartós, szolid berendezésével ke­zességet nyújt arra, hogy a Musika Sac­ra ügye Gyöngyösön nagy léptekkel Ha­ladjon előre. Az Isten áldása legyen a nagylelkű adományozón és mindazokon, akik az új orgona létrejöttéi lehetővé tét lék. Az Angster cég pedig büszke lehet új alkotására, mely — ha keli — bánato­san, mélán ; ha keli: fenségesen óéi ma­gasztosan zeng. Erdős Tivadar. Országos zarándoklat Rómába. Budapest, 1923. november 27. Az Országos Katolikus Szövetség nagygyűlésén hozott határozat értelmében, mint ismeretes, a háborút megelőzőleg év- röl-évre a magyar püspöki kar vezetésé­vel az Országos Katolikus Szövetség, mint a nemzeti zarándoklatok hivatalos rende zője, országos zarándoklatokat rendezett Rómába és Lourdesbo. A háború és az ezt követő évek gazdasági helyzete eddig nem engedte meg, hogy az ország katoli­kusai nagy tömegekben zarándokoljanak a páp> székhelyére Rómába es Lourdes kegyhelyre. Most az első alkalom, hogy az ország katolikusai tanúbizonyságot tegye nek Krisztus földi helytartójához való ra­gaszkodásukról. Az Országos Katolikus Szövetség a nyert felhatalmazás alapján 1924. áprilisiban és májusban Budapest­ről kiinduló, Triesztet, Veneziát és Firenzét érintve országos zarándoklatot vezet Ró­mába A zarándoklat időtartama kb. 10— 14 nap lesz, a díja pedig 0.0305 korona, zürichi jegyzés-érték viszonyához megfe­lelőig kb. 600 líra lesz Ebben az összeg­ben benfoglaltatik vasúti és kocsiköltség az élelmezés a határtól és az elszálláso­lj». Ez utón is fölkéretnek az ország ka­tolikusai. hogy ezen a nagy nemzeti za­rándoklaton minél nagyobb számban ve­gyenek részt. Jelentkezés levélilag és te­lefonon is lehet, az Országos Katolikus S övetság cimén Budapest IV. Ferenciek tere 7. III. L. I. em. 8. Telefon 101—58 Az Egri Dalkör díszhangversenye. — Kegyeletek emlékezés Lányi Ernőre. — Eger, 1923. november 27. Az Egri Dalkor, az Egri Ének- és Zeneegylet közreműködésével magas szín­vonalú hangverseny keretében áldozott egykori jeles karnagya emlékének. Meg­hívta ez estre a nagy zeneköltő családját is. Úgy volt, hogy özvegye és gyermekei is lejönnek, de — sajnos — az utólsó percben, betegség miatt le kellett monda- niok arról, hogy így, télvíz idején vállal­kozzanak az utazásra. A Miskolci Dalkör képviseletében azonban négyen jöttek el, valamint eljött Koller Ferenc, az ottani Városi Zeneiskola igazgatója is, hogy egykori nagy elődjének emlék-hangver- ■enyén részt vegyen. Ezen kívül sokan jelentek meg vidékről is, kivált azok, akik valamikor tagjai voltak dalkörünknek s diadalmas zászióhordozásában részesek, tényezők. Örömmel állapítjuk meg, hogy az Egri Dalkör régi dicsősége már nem "késik az éji homályban Megtépázta, tétlenségre kárhoztatta a hosszú háború és a két forradalom. De a legutóbbi időben, mikor sikerült összekapcsolódni a Kath. Körrel — mértföld lépő cipővel haladt. Haladt pedig nemcsak művészi te­kintetben, amelyről alább szólunk, hanem haladt a közönség meghódításában is. A közönyösség kezd megtörni. A tegnapi hangverseny telt ház előtt folyt le, ami az Egri Dalkörben már csak régi emlék volt. És ez roppant nagy haladás Kezesség a jövőre hogy amit országos nevű dal­törünk Ígért, be is tudja, b is akarja váltani — A nagy siker, amelyet ily rövid idő alatt elért, reményt nyújt arra, hogy dalosaink ismét a régi nagyság színvona­lára emelik ezt a kulturális egyesületet A műsor minden egyes pontja ékesen szóió tanuságtélíl volt amellett, hogy Lá­nyi Ernő nem csupán nagyszerű művész volt, hanem első sorban magyar, akinek minden zeneművéből a magyar föld izzó szeretető sugárzik felénk. Eger város teö zönséga eddig csak mint a magyar kar­ének mindenek fölött kimagasló mesterét ismerte őt, ezen a hangversenyen azonban tapasztalnunk kellett, hogy L E. az in­strumentális zenének is avatott nagy mű­vésze volt. A Hunnia gyásza és a Magyar gyász- induló ragyogóan átlátszó, magyaros szer kezetükkel azt a valóban mély hatást kel­tették, amelyet a magyar zseni csak a megértő magyar emberben kelthet. A teremnek minden lángja, mintha pásztortűzzé válna, amikor a magyar dal­nak, a magyar zenének ez az utólérhetet- leu mestere megszólal. Karénekei közül hármat hallottunk : Petőfinek a Honfidalára és «Ez a világ amilyen nagy* című versére Írott hatal­mas karokat (ez utóbbit zenekari kíséret­tel) és a báró Eötvös József versére Írott Végrendeletet. Mindenik műről külön külön tanul­mányt lehetue írni a szöveg tartalmának megfelelő logikus felépítés és a forma művészetének virtuozitása szempontjából. Ami azonban a hatást illeti, azt a legna­gyobb mértékben a Végrendelet váltotta ki annál a vonatkozásnál fogva, amelyben Lányi Ernő az Egri Koszorús Dalkörrel és ennek révén velünk egriekkel állott. Valóban: dalt érdemelt, mert költő volt* könnyei, mert szeretett. A dalkör excellált ennek a műnek előadásával. Szív volt az emberekben, amikor az énekben végrendelkező nagy mesterük emlékének adóztak. Szokolay Lajosdr. Lányinak nehány bájos zongoradarabját adta elő. Kisebb műveket és dalokat, amelyeknek előadá­sánál technikai készség csillogtatására semmi alkalom nincs, ahol bravúros futa­mokkal brillírozni nem lehet, de amelyek­nek előadási nehézsége éppen ebben rejlik, Szokolay Lajos dr„ a Lányi Ernő tanít­ványa. Alkalmunk veit a mesternek néhány maginszőlamra írt dalát is hallaui a Fái Endre dr. előadásában. Ezek a dalak, amelyek az Ady, Gyóni és Gárdonyi ver­seivel maguk is mind igen nagy hatásúak, Pál Endre dr. mesterkéletlen, mély érzé­sekkel teli, közvetlen előadásában Husztby Zoltán zongorakisérete mellett méltán rá szolgáltak a közönség ielkes tapsira. Vájjon elfogúltak voltunk e, amikor a dalok közül a legközvetlenebbül a Gár­donyi «Magános fa a pusztában álldogál» c. versére írott dala kapóit meg? őszinte elismeréssel kell végül meg­emlékeznünk az Egri Ének- és Zeneegylet zenekarának szerepléséről, amely a testvér egyesület ünn-pének emeléséhez oly kósz séggíJ és sikerrel járult hozzá. Az egész hangverseny sikere pedig első sorban a Huszthv Zoltán érdeme, aki nagy türelemmel és kitartással s nem kevesebb eréllyel és alapos hozzáértéssel vitte a Dalkör hangversenyét teljes diadalra. A vasúti vámház ügye. Eger, 1923. november 27. Mikor Egerben a kövezetvám éleibe lépett és a vámházakat fölépítették. a leg­forgalmasabb útvonal ellenőrző vámházát az út kanyarulatánál, a Deák Ferenc-útra építették. Úgy értjük, hogy nem az út tengelyébe, de mindenesetre igen alkal­matlan helyre. Ez a vámház az úttestet összeszorítja s az út keleti házsorát elfödi. Ezen kívül: nem lévén a vámháznak ,udvara és telke, mellékhelyiségei szabadon állanak a vám­ház mögött elvonuló árok partján. A kérdéses vámház ellen, helyesebben

Next

/
Oldalképek
Tartalom