Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-11-04 / 250. szám
2 islGül NÉPÚJSÁG 1923. november 4 A He vés vármegyei Néptanítók Otthona. Eger, 1923. nov. 3. A tanév kezdetén közölte az E. N., hogy a vidék derék tanítóságának tanúlni vágyó gyermekei részére létesíteni akarnak egy otthont. Miklóssy Zoltán egri áll. tanító újból felélesztette az évek óta szuny- nyadt ügyet és akkor már számos hadi- kölcsönkötvényen kívül jelentékeny meny- nyiségü búzaadomány is együtt volt. Mint most értesülünk, a vármegye járásainak tanító-küldöttei előtt most számolt be Mik- lossy az eddigi eredményről. Ott voltak többek között Morung Dezső verpeléti, Otterhalik Gyula káli, Csiffáry Ágoston nádujfalusi tanítók, akik megállapították az egri járás példaadását és a többi járásnak eredményes tevékenységét. Ennek köszönhető, hogy a három járásban eddig már kb. 30 q buzaéijtéket ajánlottak fel. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy Temesvárott, Kolozsvárott és Aradon ilyen intézményei voltak a magyar tanítóságnak és ezeknek felépítése azokon a vidékeken is a gyűjtések továbbá egyéb intézmények támogatásával vált lehetségessé, akkor azt hisszük, el szabad várnunk a vármegye igen jőnevű testületétől, hogy a maga részéről mindent megtesz annak a művelődési intézménynek az érdekében, amelyre föltétlenül szüksége van. Sikerülni fog az eszme valósítása. 112 község és 2 város 15—20 vaggon búzát szépen Összegyűjtőét, mikor szegény tanító csalá dók, tanítónők 10 kg buzaértóken alul nem adakoztak. Az erőket tömörítik és április havában tanító otthon-napot rendeznek. A belügyminiszteri engedéllyel a kezükben, beszervezik a vármegyét gyüj tőkörzetekre és a begyűlt értéket búza«:ölesönre adják. A nemes törekvés a fejlődés eszköze. Gyöngyösön egyesei; csákánnyal estek szőlőjüknek. Eger, 1923. nov. 3. A Borászati Lapok közlése szerint Gyöngyösön a szüret befejezés előtt áll. Az idei borok minősége 10—13 malligand fok. A kereskedők az Otbellő szőlőket 500—550 K-ért vásárolták, míg az ojtvány borszőlőt 400—450 K-ért lehetett eladni, későbben még ennyiért «em. Nagyobb szüretet végeztetett Zerkowitz Oszkár, kb 800 hl. fehér mustot «zűrt el, mit édesen szállítottak el besűrítéshez, bornak azonban semmit sem engedtek kierjedni. Továbbá kb. 6—7000 q Othellőt vásárolt 500 K val, melynek minősége megfelel a fent írtnak s ugyancsak elszállította nagyobb részét. Az Othellő szőlőt még ma is szívesen megvennék, dacára, hogy 100 koronával magasabb árat fizettek, mint az ojtványsző- lőért, de a közben érkezett szőlőkereskedők, kik kosárra szedték az Otellót, többet fizettek 100—150 K val kg. kint s így megelégedtek az addig 500 K-val összeszedett Othellóvai. A Gyöngyösön megmaradt óborokat a kereskedőknek helyébe hordva kínálják a megszorult termelők, de potom áron alul tem tudják eladni. Több megszorult 6—700 koronáért is odaadná szívesen, csak adósságát, adóját ki tudná fizetni; vagy talán élelemre, építkezés, téli ruházkodás, stb. fedezésére, melynek minden egyeséhez tekintélyes összeg kell « a boráért alig, vagy egyáltalán a munka és a hozzá megkívánt anyag árát sem kapja meg. A termelők nagyrésze el van keseredve; láttak egyeseket, aik alig taka rították haza a termést, nekiestek csákánynyal s kivágták szőlőiket és a jövőben más gazdasági növény termelésével fogják munkájuk gyümölcsét megkeresni. A közleményhez csak azt fűzzük, hogy a gyöngyösiek nem találták meg a módját a szövetkezeti értékesítésnek, vagy nem is gondoltak erre. Mert, hogy nagyon köny- nyon odavetik érdekeiket a közvetítésnek, az bizonyos és mikor bajba jutnak, akkor — a tapasztalatlan ember keserűségével — a tőkét vágják ki. Gárdonyi-ünnepségek. Eger, 1923. nov. 3. Pátka nagyközség Fejér vm. központi járásában. Az őskori ezüstleletek közül a «pátkai fibulát* találták ott. Most azonban azzal is nevezetességre tett szert, hogy ott leplezték le a harmadik fejérmegyebeli emléktáblát. A Gárdonyi kultusz lelkes apostola, Bilkey Ferenc esperes plébános buzgólkodása teremtette meg a táblát, melyet Havranek fehérvári szobrász készített el. A táblának ez a felirata: «Itt élte gyermekkora boldog napjait Gárdonyi Géza magyar író, 4 éves korában, 1867-ben.» Édesapja akkor a Trautenberg uradalom gépésze volt. Az első beszédet Lipesey Lajos székesfehérvári h polgármester mondotta. Tartalmas, magvas beszédében azt fejtette ki, hogy a mai Csonka-Magyar- országnak a Gárdonyi-fajta emberek emlékéből kell erőt meríteni a jövő Nagy- Magyarország visszaszerzésére. Az emlékbeszédet Bilkey Ferenc tartotta. Gárdonyiban a magyarság és az erkölcsösség íróját jellemezte, aki itt a Dunántúl szívta magába a magyaros szellemet és aki soha- soha, semmiféle idegen írótól nem tanult. Itt a Dunántúl ismerte meg a magyar nép lelkületét és a magyar zsolozsmás könyvet. Gyönyörű népies nyelven, könnyen érthető módon vázolta a nép számára Gárdonyi munkáit, jellemét, főleg pedig a tanító szeretőiét a nép iránt. Az ünnepélyre a szom szédos falvak lakói is betódultak és áhítattal hallgatták a két lelkes szónok tanulságos szavait. Az ünnepség végeztével a vendégek Sir József plébános vendég- szerető házánál ültek össze ünnepi lakomára, ahol a gazda, Bilkey Ferenc plébános, Lipesey Lajos h. polgármester és Simon Sándor fejérvári városi tanácsnok mondtak lelkes pohárköszőntőket. A legközelebbi Gárdonyi emléktábla leleplezést a Csapdi- pusztán tartják, gróf Pálffy-Daun József dr. birtokán. Gárdonyi emlékünnep Nagykanizsán. A zala- vármegyei Gárdonyi-emlékbizottság Nagykanizsáról a következő meghívást ismerteti: Halhatatlan írónknak, a magjrar népélet legnagyobb ismerőjének, Gárdonyi Gézának, az egri várban nemzeti adakozásból felállítandó mauzóleuma javára 1923. november 3-án és 4-én az Irodalmi és Művészeti Kör tagjaiból alakult műkedvelői társaság, Farkas Vilma úrhölgy rendezésében, a Polgári Egylet nagytermében műkedvelői előadást tart. Színre kerül a nagy író örökbecsű alkotása <A bor> falusi történet 3 felvonásban. Rendezi Farkas Vilma tanárnő, úrhölgy. A magyar nemzet ^dicsőségének emlékeiből él. Ez az emlék oly erős, hogy biztosíték lehet a jövő számára. E célt szolgálta a magyar népet igazán leikéből szerető író: Gárdonyi Géza is, amikor emléket, ércnél maradandóbb művet alkotott a magyarról, annak romlatlan leikéről, ártatlan egyszerű falusi életéről, a magyar parasztról. Magyar népünk, egész életét neked szentelte a nagy író, a Te neved örök szép emlékét írta bele az irodalom aranykönyvébe, ne légy hálátlan iránta. — A magas színvonalú kultur-ünnepet emlékbeszéd előzi meg. Az emlék-ünnepen jelen lesz a kanizsai kerület nemzetgyűlési képviselője Kállay pénzügyminiszter is. Pesti írók társaságában leutaznak még Kanizsára: Tóth Kálmán a Gárdonyi-Társaság r. tagja és az országos tanítók egyesülete kebelében alakult Gárdonyi- Bizottság elnöke, Simon Lajos is. A besenyőtelkiek uj orgonája, Eger, 1923. nov. 3. Amit a világháború és az azt követő forradalmak megakadályoztak, vagy elpusztítottak, azt a turáni energia láza* munkával igyekszik pótolni és a nemzet fiait a Nagy-Magyarország feltámadása reményében áldozatos tettekre serkenti. Alig múlik el nap, hogy ne hallanánk arról, miszerint az egyik helyen a nép adakozásából létesített hősök emlékét leplezik le, máshol pedig a hívek áldozatkészségéből orgonát, harangokat szereznek be. A besenyőteltri nemes közbirtokosság is követésre méltó szép példáját adta nagylelkű áldozatkészségének akkor, midőn Szabó Elek, besenyőtelki plébános kezdeményezésére és buzdítására elhatározta, hogy a plébánia templom részére új orgonát szerez be. Az orgonát »Angster József és fia«, a pécsi országhirű orgonagyár készítette s a maga nemében oly műremek, melyhez foghatót a vidéken nem találunk.^ A kancella rendszerben épült légnyomású orgona kőt Manueüel és Pedállal, 18 fő és 14 mellókváltozattal bír. A változatok jellegzetessége, mely Lorencz József, a gyár nagyhírű hangolójának zsenialitását dicséri, oly művészi, mely a legkényesebb igényeket is kielégíti. Pneumatikája kifogástalan pontossággal működik; re- dőnyszerkezetónek hatása pedig — a kitűnő akusztikai viszonyokból kifolyólag — egyszerűen csodás. A virágfüzérekkel felékesített orgona megáldásának szertartását, melyet Szabó Elek plébános végzett, megelőzte dr. Kele István, mezötárkányi esperes plébános költői szárnyalású ünnepi beszéde. Majd felharsant a hívók ajakéról az »Isten, áldd meg a magyart», melyet az uj orgona hangjai kísértek. Délután a község és a vidék értelmiségének Meiszner Imre főszékesegyházi karnagy mutatta be az orgonát, kik elragadtatva hallgatták az előadott művészi zeneszerzeményeket. Az uj orgona 60 millió koronába került. Oly anyagi áldozat ez, mely a Főpásztor figyelmét sem kerülte ki ‘s aki ez alkalomból a következő sorokat intézte a község plébánosához : »Nem hallgathatom el a közbirtokosság e nagylelkű áldozatkészsége feletti örömömet s különösen is jól esik látnom, hogy a nemes ősök méltó unokái az Úr házának szeretetőben egymással vetélkedve, az anyagiasság fertőjébe sülyedt mai korban is beszédes bizonyságot tesznek emelkedett gondolkozásukról. Fejezze ki Uraságod a nemes egyházvédnökségnek azéri a példás áldozatáért főpásztori elismerésemet, azzal a hő óhajommal: a Mindenható halmozza el besenyőtalki kedves híveimet bőséges áldásával, hogy lelkiekben erősödve s anyagiakban bővelkedve, Isten dicsőségét és önmaguk javát az ősök nyomdokain továbbra is ilyen példásan szolgálhassák.« Az októbristák tüntetése. Eger, 1923. nov. 3. Tisza vértanúságának évfordulóján Károlyi Mihály itthoni társai politikai vacsorát rendeztek. Ezen Károlyi Mihályt és a forradalmi korszakot dicsőítették. Egy szónok azt jelentette be, hogy a Károlyiperben pertörlés történt. Ez valótlanság. Nagy Emil igazságügyminiszter kijelentette, hogy minden izgatásért, továbbá a magyar bíróság által hazaárulásért, vagy más államellenes cselekményért elítéltnek dicsőítéséért az ügyészség vádat fog emelni. Az összes pártok elitélik az eseményt. Még radikális pártpolitikusok is elitélik a szociálistákat azért, hogy hivatalosan részt- vettek a vacsorán. Híre jár, hogy a polgári pártok is teljesen elszakadnak e miatt a szociáldemokratáktól. A felháborító ízléstelenséget minden ember egyaránt elitéli.
