Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-11-01 / 248. szám
2 fö&l JNEPÜJSÁÖ 1923. november 1 December nyolc és kilencedikén lesz | a volt tizes honvédek egri találkozója. Eger, 1923. okt. 31. Megírta már az Egri Népújság, hogy a volt tízesek folyó évi ezred a apján elhatározták, hogy a volt ezred békezászlő- aljainak székhelyén, tehát Egerben és Sátoraljaújhelyen is tartanak időnkint ösz- szejövetelt, Ennek az eszmének az volt a tulajdonkópeni oka, hogy a miskolczi ezrednapról igen sokan hiányzottak olyanok,.akik Eger, illetőleg Sátoraljaújhely környékén laknak. Az utazási költségek nagysága, foglalkozásbeli és hivatali elfoglaltság volt mindig az akadály, mely az ezredtörzs volt székhelyétől távollevő két a találkozóról visszatartotta. Tehát hogy a volt ezred minden tagjának lehetővé tétessék egy-egy összejövetelen való részvétel, azért lesz Egerben is, Sátoraljaújhelyen is időnkint összejövetel Az egri találkozót előkészítő bizottság, amely Mossóczy József nyug. ezredes elnökletével már két ülést tartott, elhatározta, hogy az egri találkozót a limano- vai nagy csata évfordulóján december hő 8 és 9-én rendezi meg. Nagyjában már a programmot is megállapította. A találkozó terve szerint december 8-án este műsoros estély lesz a színházban, utánna ismerkedési estély a Koronában. 9 én mise a Minoriták templomában, majd a volt tizes hősi halottak sírjainak megkoszorúzása és tiszti értekezlet. Délben pedig bankett zárná be a találkozót. Mihelyt megállapodások történnek az ünnepségek részleteire vonatkozóan, azonnal adjuk a találkozó teljes programmját. Előre is mondhatjuk, hogy az minden tekintetben méltó lesz a volt tizedik honvédezredhez A spekuláció. Eger, 1923. október 31. Sokan mondják: spekuláció nélkül megélni nehéz, talán nem is lehet. Ezért ez a sok ember a komoly munka helyett spekulációra adja fejét Spekulálnak árúval, értékpapírral, kosztpénzzel, földdel, telekkel. A jő spekuláció megsokszorosítja a tőkét, ha valakj ügyesen tudja forgatni pénzét. Szinte hihetetlen mértékben fogta meg az emberek lelkét a könnyű pénzszerzés, mely a korona romlásán épül fel. Ment is az üzlet egy darabig — na gyon fényesen. A Tőzsdei Híradó számítása szerint, aki februárban elhelyezett 1 millió koronát kosztba, szeptember vé géíg betétje 15 millióra szaporodott. Aki februárban vett 10 millió értékű értékpapírt, papirosai 215-szörös pénzt értek szeptemberben. Az irányzat állandóan hósszt mutatott. Azonban amint a külföldi bölcsön-ügy jó útra terelődött, a korona stabilizálódott, a korona romlására támasz kodó spekuláció elveszítette a talajt maga alól. A kosztpénz leesett, az értékpapírok árfolyama a nagy kontremin folytán 80— 100% esést mutatott s magával rántott igen sok kis, nagy egszisztenciát. Egyszerű hivatalnok-emberek vesztettek milliókat, a spekuláció által nyújtott jólétből pár nap alatt a 3züksóg szomorú valóságára ébredtek. A kontremin az egész vonalon éreztette hatását. A káváházak, mulatóhelyek, elcsöndesedtek, az utcák leiógó orral, csap- zott hajjal járó emberek szomorú arcától lettek barátságtalanok. A telefonok csengői egyre szóltak, hívogatták a besszt, mely máig is csak körmöcskéit mutogatja; nem akar az imádott bálvány a maga erőteljes nagyságában a spekuláció színterén megjelenni. Kérdem: vájjon e korrupt módszer eilen van e áfium a keresztény politika patikájában ? Van e eszköz a könnyelműség meggátiására ? Nincsen-e erős kéz, mely véget vet a munkátlanságnak és a komoly termalő munkára rászorítaná a könyelmü játékosokat? Úgy látszik nem-mel felel a napi élet. á pénz-élet urai pedig dörzsölik kezüket, Az ő üzletük virágzik, akár hossz van, akár bessz van. Dr. Cs, L. A temetők ünnepe. Eger, 1923. október 3t. Mindenszentek napján délután 5 órakor valamennyi temető kápolnájában áj- tatosság lesz. * A hősök sírjához, a Kisasszony temetőbe 3 órára zarándokolnak ki a hívek s Frinth Jenő dr. moad gyászbeszódet. — Onnét a Fájdalmas-temetőben lévő 48-as honvédek sírjához vonul a hazafias gyászolók sokasága s Tóth István ref. lelkész mond imát. ♦ A Gárdonyi sírjánál 3 órakor lesz a gyászünnepség a következő renddel: 1. Bognár: Végső búcsú. Énekli a Polgári dalkör 2. Wemer Adolf, a Gárdonyi-Társaság elnökének beszéde. 3. A város közönsége nevében mond beszédet Kálnoky István dr. főjegyző. 4. Középisk ifj. önképzőkörei nevében Szabő-Jilek Béla fögimn. VIII. o. t. mond beszédet. 5. Egressy : Mért oly borús? Énekli a Polgári dalkör. A koszorúkat a beszédek folyamin helyezik ei nagy írónk sírjára. Gyülekezés a Líceum előtt l/*3 és */«*«• között. A svéd trónörökös násza. Stockholm, MTI. V. Gusztáv svéd király tegnap a severing! hadihajóval Malmőböl Angliába utazott. Gusztáv Adolf a trónörökös már előbb megérkezett Londonba. A trónörökös november 3 án tartja esküvőjét. Ezt a napot Svédországban is megünneplik. Az esküvő után a trónörökös és felesége egy hetet egyik angol fürdőben tölt, azután elutaznak Olaszországba. leányiskola régi épületrésze, szintén külön jelzést kapott. A káptalani Wirishaus, a Zöldfa-vendéglő, a Makiári utón, ma Pau lovics Lajos és Vida Ferenc háza helyén volt 8 azokon alul még mindig megvan egy földszintes része. Megvolt az érseki magánkért déli kőfalán túl, a patak bal partján, az Eszterházy Tekenősbéka-tava (Schildkroden Teich), melynek maradványait pár évtizeddel ezelőtt még magam is láttam. A Fájdalmas temető Magyar-temető néven szerepel, míg a Szt. Rókusz temetőről ez a megjegyzés: Deutsche Capeln sarnmt Gottes-Acker, Német temető; a mai Kisasszony-temetőt Slovakische Capeln und Gottes-Acker-nek jelzi, tehát Tót temetőnek. Bár meglehetős elhalványult vonallal, de föltűnted a város falait, melyek a belvárost kerítették be s minden kaput meg jelöl. Véglegesen tisztázza azt a kérdést, hogy hol volt a székesegyház: a város ’ falain kivüi-e, vagy belül. A fal vonala a legtisztábban látható s a régi Hatvanikaputól. (tehát a mai parochia sarkától) egyenesen északnak megy az érseki lak h.ázi kertjének faláig, honnét a mai kert fal helyén halad nyugatnak, majd a torony őrök lakásánál északra kanyarodik. Nyíl vánvaló tehát, hogy a székesföegyház előtt lévő felső tér közepét metszhette át, a vá roson kívül hagyva a főtemplomot. Érdekes, hogy ugyanennek a térképnek eredetijén, (papirosra rajzolt, színezés nélküli térkép 1787-ből), mely a most is meneten térképpel együtt volt az uradalmi levéltárban, — a Hatvani kapun s a most ismertetett falon belül három kis épület van Kettő a városfal mellett, a harmadik pedig körülbelül a Tárkányi- utcával szemben, a mai úttest északi oldalán lehetett. A két előbbi épület alap rajza megvan azon a tervrajzon ís, melyet Grossman József tatai építész készíteti az Eszterházy Károly gróf pü»pök által tervezett gyönyörű, bárok stílű főszékesegyházhoz. *) *) Egész füzet ez a tervező munkálat. Címe: <Bau Riss zur neuen Dom-Kirchen nach Erlau. Anno 1784.» Tiz rajzból áll. Megvan közötte a fő helyzet- rajz a tervezett templom környékével; azután három alaprajz, a templom homlokzati képe, oldalrajza és a hátsó rész rajza a legaprólekosabb részletekig kidolgozva ; végül pedig hosszanti és keresztmetszete. R templom tengelye egybeesett volna a Líceum tengelyével. — Megvan a fő helyzetrajzon annak a kisebbméretű székesegyháznak alaprajza is, melyet Telekessy István kezdett építtetni 1713-ban s melyet Erdődy Gábor fejezett be 1727 ben. Ä kéttornyú templomról semmi kép nem maradt reánk, jóllehet 100 évnél tovább volt főtemploma Egernek. Ha a régi főszékesegyháznak itt feltüntetett alaprajza pontos, akkor legfeljebb 44—45 m. hoszú lehetett s homlokzata a Líceum délnyugati felére nézett, tehát tengelye dél felé hajolt egy kissé, szentélye pedig a mai székesfő- egyház északi mellékhajójának, a kereszthajótól a főbejárat felé eső részén lehetett. Rzt is tudjuk erről a templomról, hogy kéttornyú volt, mivel 1809-ben, mikor Napoleon Bécs alá jött, ide küldte 1. Ferenc egész családját s a Magyar Szent Koronát is, melyet a székesegyház északi tornyában lévő levéltárban őriztek pár hónapig. Mária Ludovica királyné, Ferdinánd trónörökös, Ferenc Károly (I. Ferenc József édesatyja) stb. a Líceum homlokzati részének I. emeletén laktak. Az ismertetett színes másolaton, tenát 1806-ban, már hiányzik ez a három kis épület, ügy látszik, akkorra már lebontották ókat. Ez a szép terv, sajnos, nem került kivitelre, pedig — mint a homlokrajzból és oldal-nézetből megállapítható — sokkal művészibb lett volna, mint a mai nagytemplom s azonkívül építési szem pontból összhangban lett volna a Líceum hatalmas épületével. A Grossman Józseftől tervezett templom fohajőja 85 m., homlokzatának szélessége 59 m. lett volna ; homlokzatmagassága 45 m., két tornya pedig 80 m. magas. Két két hatalmas (egyenkint és a talapzatot nem számítva 19 m. magas) ko rinthusi oszlop közé tervezte a főbejáratot és a kettős oszlopokon kivül lett volna két mellékajtő, amelyeken kivül még egj- egy korinthusi oszlop. Evvel a templommal — s ha nem építi kiPyrker az érseki lak déli (új) szárnyát, amelyet képtárnak szánt — páratlan szép bárok keretű tér keletkezett volna a Líceum előtt. Mint eddig nem igen ismert adatot említem meg, hogy a mai Korona mögött, mely már akkor is Wirtshaus, a mai felső kert északibb részén, a Csutorás—Perlaky villák mögött volt a szénáskert és farakodó (Heu und Holtz-Depositoriuin), tehát nem ott, ahol legutóbb, az érseki major udvarán. Ennyi érdekes és részben uj adatot olvastam le erről a térképről.
