Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-10-20 / 238. szám
Eger, 1923. október 20. szombat. XL. évf. 238 200 korona Ara . sz. Előfizetési dijak postai szállítással Bon hóra . . 5000 K I Egész és félévi előfizetést Negged évre 15000 K I — nem fogadunk el.----Hirdetések □ cm. 50 K. Kishirdetések szárasként 50 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. SS A rózsaszínű jövő. Eger, 1923. okt. 19. Meglesz a külföldi magyar kölcsön, adják hírül a nyugatról jött táviratok. Megszabadulunk hát, legalább egy kis időre, attól a lidércnyomástól, amely hosszú esztendők óta lenyűgözve tartja a lelkeket. Igaz lesz-e ez, tényleg jobb idők jönnek-e a sokat szenvedett, koplaló magyarra, vagy csak az optimizmus rózsaszínű felhője burkolja be könnyező szemünket? A várható űj helyzetre nézve Gratz Gusztáv volt külügyminiszter próbált megfelelni egy érdekes előadásban, amelyet a budapesti Terézvárosi Polgári Kaszinóban tartott. Tulajdonképen arról beszélt, mit nyert Ausztria a külföldi kölcsönnel; s hogy mit nyerhetünk mi, azt a közönség képzeletére bizta, igen bölcsen, mert hiszen mai napság — annyi csalódás után — nem tanácsos senkinek komoly jóslatokba bocsátkozni. Ott kezdte az előadó, hogy Ausztria fuldoklott az örvényben. Menthetetlennek tartották. És a kétségbeesett pillanatokban vezérei merész lépésre szánták el magukat: kölcsönt kértek a külföldtől. Akkor történt ez, amidőn Ausztriában 83.350 bo róna volt a dollár, 30 ezer korona a zsir kilója és 5048 koronába került egy kilo kenyér a békebeli 37 fillér helyett. És a külföldi bölcsön csodát művelt, ma alig egy esztendő múlva a kölcsön után, sok erősebb nemzet is irigykedve tekint erre a kis országra. A köle?önre vonatkozó genfi hatá- rozmányok keresztülvitelének eredménye lett az osztrák pénz értékének állandósulása. Ez már a kölcsön folyósítása előtt bekövetkezett, részint a bankóprés beszüntetése, belső kölcsön fölvétele és Anglia erős támogatása következtébsn. Szóval visszatért a külföld bizalma és egyszerre előnyösnek kezdte tartani, hogy pénzét Ausztriában helyezze el akár kamatra, akár részvényvásárlások formájában. Megtörtént az a csoda, hogy Ausztria, mely eddig devizaszükségletét alig tudta fedezni, hirtelen túlkínálatokkal állott szemben a devizák terén. A kölcsönt természetesen az osztrák értékpapírok is megérezték. A bécsi tőzs dén jegyzett összes értékpapírok indexe hat hónap alatt 78 röl 151-re emelkedett, a bankértékeké 92-ről 683-ra! Az előadó érdekes előadásából a közönség persze azonnal levonta a következtetést. Szebb napok közeledését érezte b azért tapsolt az előadónak olyan lelkesen . . . «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.i Kent tájékoztattál; H«HőHépj>«# a párisi cseh HüVetet... Eger, 1923. október 19. Ossucky dr. párisi cseh követnek a jővátételi bizottság tegnapi ülésén a kis- antant nevében tett nyilatkozataihoz illetékes helyen a következőket jegyzik meg. A kormányzó űr karcagi beszédére vonatkozóan a szükséges felvilágosításokat már Genfben, majd Budapesten megadta a magyar kormány. A kisantant képviselői akkor tudomásul is vették az adott fel világosítást és kijelentették, hogy meg vannak győződve a kormányzó úr, valamint a magyar kormánynak szomszédaival szemben táplált békés szándékairól. Ami pedig Ossucnynak azt az állítását illeti, mintha Magyarországon titkos ágyú és lőszergyártást födöztek volna föl, meg kell állapítani, hogy az a következő tények elferdítése lehet. A budapesti katonai ellenőrző bizottság egyik legutóbbi kiszállása alkalmával a csepeli gyárban löveghüvelyeket talált Ezekről kitűnt, hogy engedéllyel készültek a Weiss Manfréd-gyárban, minthogy az állami fegyvergyárban a gyártásra szükséges gépek hiányoznak. Másrészt a bizottság az ott talált néhány lövegről megállapította, hogy azokat ugyancsak a bizottság hozzájárulásával vette meg a Weiss gyár beolvasztás céljából, amire a gyár mulasztása folytán eddig még nem került sor. Ez a kérdés Genfben szintén tisztázást nyert. Ossucky kijelentéseit tehát ezek után csak úgy magyarázhatjuk meg, hogy kormánya részéről nem volt megfelelően tájékoztatva. ft Hczlielmezcsi miniszter a Budapest. MTI. A külföldön és az elszakított részeken újabban több malom olyan eljárást használ, amelynek segít Bégével a liszt elveszti szép sárgásáruya- latú színét és krétaszinű lesz. Az egyes j alsóbb lisztek pedig ezzel az eljárással világosabb szint kapnak. Az eljárás nem javítja meg a liszt minőségét, hasznot tehát semmiben sem jelent, csupán a malmoknak válik előnyére, mert a búzából | lbztbamisító malmöi; elten. több és látszatra fehérebb lisztet nyernek, mint amennyi abban van. A közélelmezési miniszter ezért int mindenkit attól, hogy ezt az eljárást bevezesse, mert ez nemcsak a közönségnek volna ártalmára, amennyiben drágábban kényszerülne megfizetni a fehér lisztet,, hanem ártalmára volna a magyar malomiparnak is. Az ilyen eljárás miatt hamisításért fogják felelősségre vonni az illetőket. A német helyzet. | Hej! Ráérünk arra mé#... ? Berlin, MTI. A Wossische Zeitung jelentése szerint a birodalmi kormány elhatározta, hogy Laossor tábornokot, a bajor véderő kerületi parancsnokát visszahívja. Ez az intézkedés nem azért történt, mintha a tábornok megbízhatatlannak bizonyult volna, hanem mert a tábornok a ba jor diktátor mellett nem tudott a birodalmi kormány képviseletének érvényt szerezni. Berlin, MTI. A Lokal Anzeiger szerint a honvédelmi miniszter elrendelte a szászországi proletár századok feloszlatását. A rendeletet, amely szerint egyidőben a található fegyvereket is lefoglalják, a szász rendőrségnek kell végrehajtania. Párisban már tudják, kik jönnek Budapestre a kölcsönügyben. Paris. MTI. A Népszövetség delegátusai, akiket azzal bíztak meg, hogy a magyar kölcsön módozatát Budapesten tanulmányozzák, valószínűleg Avenol főtit- ! kár helyettes és Salter politikai ügyosz- i tály-vezető lesznek. Eger, 1923. okt. 19. A képviselőtestületen elhangzott in- 1 dítványt — a városrendezésre nézve — j egyszerűen elejtették. Olyan indítványt, I amely városrendészeti ötletet tárgyal, | sohasem volna szabad elejteni, hanem í minden esetben szakértő bizottsághoz kel- ! lene utalni. Olyan természetes dolog az, [ hogy minden polgárnak veleszületett joga j a közjó tekintetében való indítványtétel, j ugyanilyen joga az is, hogy érdemlegesen ! foglalkozzanak eszméivel. Mert ha nem, akkor . . . Akkor demokratikus államban kapja magát akármelyik polgár és nyíl vánosan lehúzza a sárga földig a leplet azokról a polgárképviselőkről, akik a közjó iránti érzéket vagy már elvesztették, vagy még nem szerezték meg, de semmiképen sem tűri azt, hogy a közjó kérdését bármily prózai indokból is, a fülük mellett engedjék elhangzani azok, akiket a közbizalom hivott a fórumra. Tessék ezért a képviselő uraknak minden indítványt vagy megbírálni, vagy arról gondoskodni, hogy a megfelelő érdekkörök bizottsági képviselethez jussa-
