Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-10-17 / 235. szám
Ära 200 korona Előfizetési dijak postai szállítással ess hóra . . 5000 R I Egész és félévi előfizetést Negged évre 15000 K I — nem fogadnak el. Hirdetések Q cm. 50 K. Kisbirdetések szavanként 50 K. Eger, 1923. október 17. szerda XL. evf. 235. sz. # # MM POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Felelős szerkesztő: BBEZNAYIMRE. Telefon szám 11. A kai. nagygyűlés ébresztő szózata i sajtónkért, nagy harsonazengés, templomi szónokaink lelkesítése ennek megsokszorozott visszhangja. Katolikusok ! felkelni a régi álomból, csak katolikus sajtót olvassunk, támogassunk anyagilag, szellemileg és eljön az új élet. Dr. Cs. L. A Gárdonyi-Társaság első közgyűlése. Katolikus sajtó. Eger, 1323. okt. 16 Pünkösd XXI. vasárnapján megszólaltak a hitszónokok a kát. sajtó mellett. A templomok meleg hanggal telnek meg, a szavak, mindmegannyi apró hírnökök szállnak a szívek felé, viszik a magyar katolikus sajtó ügyét. Katolikus sajtó ! Hála Isten, már ilyen is van. Itt van a Nemzeti Újság, Új nemzedék, Új Lap, Képes Krónika, Élet, stb. Többnyire a Központi Sajtóvállalat kiadványai. De ott van a nem kát. sajtó légiója, ott van a kereszténytelen sajtó, ott van az ellenséges sajtó is. A kát. sajtó e nagy tábor ellenében, mint Dávid Gőliáth eilen, mint a Machabeusok Antiochus nagy hadereje ellen. A mi sajtónk ellen, a felvértezett, anyagilag jól táplált, merész ellenfél, támogatva belső és külső barátaitól. És a kát közönség, óh az rendszerint nem válogat Est, Pesti Hírlap, Pesti Napló, Világ, Magyarország megfordulnak igen sok katolikus kezében. Budapestről utazva megfigyeltem, miféle lapokat, folyóiratokat olvasnak útitársaim. Láttam. A szakaszban volt 2 Est, 2 Pesti Hírlap, 1 Tolnai Világlap, 1 Világ, 1 Magyarország. AjZ utasok legnagyobbrészt keresztények voltak, legalább arcuk arra engedett következtetni, kér. újság csupán 1 volt. — Uraim ! fordultam feléjük, önök nem ismerik a keresztény sajtót ? Az Est, a Pesti Napló, a Világ, Magyarország nagyon szomorú múltra tekintenek vissza. A forradalom, a bolseviz- mus, az összeomlás felidézése körül halhatatlan érdemeket szereztek az ellenség nél s minden igaz magyarnál mély megvetést. Önök nem okulnak, Önök mindent elfelejtenek ? Elfeledik, hogy Csonkaor- szágban laknak; elfeledik, hogy Kolozsvár, Arad, Temesvár, Kassa, Pozsony, Szabadka, Kismarton nem a mienk ; elfe- ladik, hogy a nemzeti zászlót vörös cserélte föl. Elfelejtenek mindent, megbocsátanak mindent, mert nincs keresztényi meggyőződés, nincs fascista, nincs szittya szellem. * Igen! Az ébredés korát újból a pangás kora váltotta fel. Utasaim irultak pirultak. Valószínű leg ma is ugyanolyanok, mint akkor voltak. Tehát evezzünk ismét a régi ismert vizeken. Egyedül az egyház az, mely nem lankad. Bízik igazságai győzelmében. Hirdeti evangéliumát. Hirdeti a társadalmi bajok orvosságát, áfiumát s hiszi, hogy a tévedések és eltévelyedések ködén át kiragyog az igazság napja. Eger, 1923. október 16. Fiatal irodalmi társaságunk, amely a Gárdonyi-kultusz ápolására alakult meg városunkban, tegnap, f. hő 15 ón tartotta meg első közgyűlését a tagok igen élénk érdeklődése mellett, a Városház kis tanácstermében. Werner Adolf dr. c. tanker, főigazgató, a [-Gárdonyi-Társaság elnöke megnyitó beszédében melegen üdvözölte a Társaság tagjait, beszámolt arról az érdeklődésről, amely a Gárdonyi-Társaság megalakulását követte. És bár ez a Társaság kimondottan azért alakult meg, hogy ápolja atyamesterének, Gárdonyi Gézának kultuszát, az egyik tiszteleti tagnak idevonatkozó sorai szerint, de a maga meggyőződése szerint is a keblekben régóta ott élt a vágy, hogy az irodalommal foglalkozó egriek, egy táborba tömörüljenek. Mert hiszen számosán voltak mindenkor, úgy ma is az egriek között olyanok, akik írói munkásságukkal becsültté, ismertté tették nevüket nemcsak a városban, hanem megye- és országszerte is. Ezeket tömöríteni, munkásságukat fokozni is célja a Gárdonyi-Társaságnak. Egy idő óta azonban mintha csüggedés venne erőt az egri írókon. Ennek okát a háborúban, az ezt követő forradalmakban, a kommünben, a mai nehéz gazdasági helyzetben látja. Azonban bízik az Isteni Gondviselésben, az egri írók akaraterejében, hogy legyőzve e nehézségeket, kedvet kapnak ismét az alkotó munkára. Jelenti, hogy az alakuló közgyűlés óta Berze Nagy János, Mátray Rudolf dr., Tóth Tihamér dr. és Kállay Miklós jelentették belépési szándékukat az elnökségnek. A tetszést aratott megnyitó beszéd után Tordai Ányos dr. tette meg főtitkári jelentését. Jelentette, hogy az alakuló gyűlés 10 tiszteleti tagot választott, akik mindannyian hálás köszönettel fogadták megválasztásukat s kitüntetésnek tartják, hogy az ifjú társaság nevüknek égisze alatt kezdi meg működését. Jelentette,,hogy a Társaság tagjainak száma 40, akik közül 23 Egerben, 17 vidéken lakik s akik közül 25-en vállalkoznak a felolvasó üléseken való szereplésre. Az alapító és pártoló tagok gyűjtését evvel a közgyűléssel indítja meg a Társaság. Választmányi gyűlés mindössze j három volt a Társaság megalakulása óta, ! amelyek tárgyalási anyagából a következőket említi meg. A júliusi székesfehérvári és agárdi ünnepen Molnár Kálmán dr. alelnök és Tordai Ányos dr. főtitkár képviselte az egyesületet. Jelen volt még Gopcsa László dr. ny. államtitkár tiszteleti és Tóth Kálmán rendes tag is. A Társaság szereplésre méltó alkalmat talált és képviselőinek szereplése méltó volt nevéhez. Az egyik választmányi ülés a Gárdonyi Mauzóleum és Múzeum ügyét érdekkörébe vonja és szívesen ajánlja föl támogatását a város vezetőségének. Eger város képviselőtestülete a Társaság védnökségét elfogadta és 100 ezer koronát szavazott meg anyagi céljainak megvalósítására. Brezaay Imre alelnök Gárdonyi halála alkalmából a vele foglalkozó lappéldányok gyűjteményét adományozta a Társaságnak. Az alapító tagsági díjat a választmány 200 ezer koronában állapította meg, a pártolót pedig kettő ezerben. Végül a választmány elhatározta, hogy a Társaság évenkint, Halottak estéjén fölkeresi Gárdonyi sírját és ott ke- gyeletes gyászünnepólyt tart. • A főtitkár jelentette még, hogy a Társaság e hónap 28.-án tartja meg első nagygyűlését a főgimnázium tornatermében, amelyen az emlékbeszédet Négyessy László dr. egyetemi tanár fogja mondani. Ugyancsak megnyerte a választmány a nagygyűlés fényének emelésére Werner Gyula dr. tiszteleti tagot is, akit méltóin fog a Társaság ünnepelni írói munkásságának 40 éves fordulóján. Ezeken kívül még Borsodi László és Papp Irén ajánlották föl közreműködésüket. A Társaság novembertől májusig tartja havonkénti felolvasó üléseit, amelyek közül a januárit Gyöngyösön, a márciusit Tiszafüreden tartják meg. Végül a közgyűlés a tagválasztást ejtette meg s* titkos szavazással a Társaság új tagjai lettek Anka János a «Nép» szerkesztője, Bilkey Ferenc székesfehérvári esperes-plebänoä és Lándor Tivadar lapszerkesztő. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.»
