Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-07-08 / 152. szám

tiU-Jctl iNEJPüJÖAU 1923. július 8

zett ipartelep, akkor, mondjuk, Snap múlva átteszik az ügyet a földmívelési minisztériumba, hol egy nap ktatják, egy nap osztályozzák és szignálják; két nap alatt kiadják a vízrajzi osztálynak, hol 2 nap alatt elintézik, és 3 nap múlva átteszik a hal-élettani intézethez, hogy annak jelentését és véleményét is kikérjék. Ott legjobb esetben 3 hétig van az ügy. Onnét újra visszakerül az ügy a föidmívelésügyi minisztériumba, majd onnan a belügyminisztériumba. Mig ezt az utat megteszi az ügy, kell legalább 8 nap.

Két nap alatt a tűzrendészed osztály elintézi és átteszi az ügyet a Tűzoltószövetséghez, hol az ügynes legrövidebb tartózkodása 6 hét A Tűzoltószöveíség véleményével az ügydarab visszakerül a beltigybe, onnan a kereskedelmi miniszté riumba. A legrövidebb út legal bb 8 nap. A referens az ügyet áttanulmányozza s rendesen 30 nap múlva kerül a miniszterhez aláírás végett. A kereskedelmi minisztériumból mondjuk, 2 nap alatt lekerül az ügy az alispánhoz, onnan 2 nap alatt a polgármesterhez, két nap alatt végre a határozatot a félnek kikézbesitik.

Tessék a napokat ős heteket összeadni! Ez összesen 212 nap. A legrövidebb idő ! Da rendes körülmények között más- t fél évig is elhűzódik az ügy.

»Hát miért nem rúgják fel ezt a rendszert?« — mondják sokan. Évtizedeken át megkövesedett rendszert máról- l hónapra megszületni és mással pótolni ; nem lehet anélkül, hogy nagyobb baj ne származzék belőle és hogy olyant adjunk helyette, ami egyszerűbb, mert az a jobb Az egységes párt a múlt csütörtöki ülésén már a rendszer gyökerestől való megváltoztatása mellett nyilatkozott. Ez lenne a • létszám apasztásnak és a közigazgatás re- j formjának a legjobb módszere. n.

Bornemisszán Beiden indulna!; a Balaton melle'.

2

rá a koronát. Pedig ez ,a törvény egysze rűsíteni akart és békfe^^ett belőle. Ez a bürokratikus ősmagy|^^»ndizt*r az oka, hogy nálunk olyan s<SWnva;ainokra van szükség, hogy az ügyeket mégis oly nehézkesen intézik el Ez a rendszer az oka, hogy jöhet bármilyen jóindulatú és erős akaratú miniszter, akaratát nem tudja végrehajtani. Az ösmagyar bürokrata rendszerben ugyanis könnyen történik rövidzárlat és a bürokratizmus őserdeje ben nehéz, szinte lehetetlen megállapítani: holvan a rövidzárlat. Itt könnyű az illetéktelenül beavatkozó kezeknek elrejtőzniük.

Mindezeknek megvilágítására szolgálok egy példával. Tessék velem jönni hivatalról hivatalra! És tegyük föl, hogy mindenütt a legrövidebb idő alatt intézik a dolgot és az ügyet nem kell visszaküldözgetni kiegészítés végett.

Valaki iparvállalatot akar létesíteni. Az iparhatósági telepengedély megadásáért az összes szükséges mellékletekkel kérvényt ad be a városi tanácshoz. Ott, a beadástól számítva, 2 nap alatt iktatják ; kiosztják; 30 nap alatt az iparfelügyelővel kiszállnak a telepvizsgálatra, 3 nap alatt a tanács határoz. A határozat után 16 napnyi törvényes felebbezési időt kell bevárni. Ezután kézbesítik. Igen ám, de valamelyik fél felebbez ; 2 nap alatt a

felebbezés az alispánhoz jut, itt 2 nap alatt elintézik, újból 15 nap felebbezési határidőt kell bevárni; 2 nap múlva az alispáni határozatot a félnek kézbesítik. Valamelyik fél újra felebbez. A felebbezés a polgármestertől, mondjuk, 2 nap felmegy az alispánhoz, onnan 2 nap alatt a kereskedelmi miniszterhez.

Mondjuk, ott egy nap iktatják, újra egy nap alatt osztályozzák és szignálják. Egy nap múlva átküldik az ügyet az épí tészeti osztályhoz. Ott két nap alatt elintézik. Onnan átmegy 2 nap alatt a köz- igazgatási osztályhoz s ott 2 nap alatt intézik el.

Ha patakot, folyót érint a kérvénye

Eger, 1923. július 7.

Kedden hajnalban Greskovits Lajos cserkészparancsnok vezetésével harminc Bornemissza Gergely cserkész indúl két heti táborozásra, a Balaton festői környékére, Balaton-Szepesdre. Munkatársunk érdeklődött, hogy milyen fölszereléssel és programmal mennek táborozásra a cserkészek. Greskovits Lajos parancsnok vezetésével megtekintette a Bornemisszák cserkész otthonát, ahol már valóságos kis raktárra való élelmiszer gyűlt össze. A cserkészek visznek magukkal lisztet, szárított tésztát, különféle fűszereket, cukrot, főzelék féléket, babot, krumplit, húskonzerveket, kakaót, lekvárt stb. Az érsekfő- pásztor 2 birkát, a Hordó- és Faárúgyár tűzifát és a tábori építkezésekhez deszkát, Práff Nándor malomtulajdonos 60 kgr. lisztet adományozott. A csapat tek- nikai és általában műszaki fölszerelése

mintaszerű, három tábori telefonja is van. A cserkészekkel Frindt Jenő cserkősztiszt, a csapat lelkésze is elutazik s minden nap tábori misét mond a táborozó Bornemisz- száknak.

Mint érdekességet említjük meg a tábor napi programmját: Reggel hat órakor ébresztő, utána mosakodás, majd tábori mise. Mise után reggeli. A reggeli- zést az árboc lobogó felhúzása követi, mely alatt tiszteleg az egész csapat. Az árboclobogő, háromszinű liliomos zászló, hatalmas árboc-szerű rúdon van a tábor közepén. A lobogó felhúzása után napiparancs olvasás, majd tábortakarítás, játék, tanulmányok, kirándulások. 11—12 óra között fürdés, 12 órakor ebéd, a pihenő 3 óráig tart, délután harcjáték, sport, 5 órakor uzsonna, 8 órakor vacsora, utána tábortűz, zászló-levonás tisztelgéssel, 10 órakor takarodó.

Juppiter pluvius — kiterjesztett karjaival j jobbra, a rómaikra üdítő esőt áraszt, melyet a harcosok sisakjaikba és pajzsaikba fognak föl, balra pedig záporral és villámokkal pusztítja el az ellenséges harcosokat, kik halomra hevernek lábainál.

Marcus Aurelius, kit bölcsnek magasztal a történelem s bár minden alap nélkül, azt is állították róla, hogy titokban fölvette a keresztséget: békeszerető hajlamainak és számos üdvös intézkedésének ellenére sem tudta meggátolni a keresztények kegyetlen üldözését. Szent Donát is vértanúságot szenvedett s Ró mában Sz. Ágnes katakombájába temették. 1652-ben a münsterfeldi jezsuita templomba szállították s azóta a tríeri egyházfejedelmi székhelyen óvről-évre, julius hó minden második vasárnapján, fényesen megünneplik jégverés és villámcsapás el len oltalmazó emlőkét.

Kétségtelen ezért, hogy gróf Erdódy Gábor püspök szent Donátriak, a római légionáriusnak, akart szobrot emelni a ciglédi szőlőben s nem a hasonló nevű vértanú püspöknek, ahogy újabb an azt tévesen mondani szokták. Csak rá kell nézni a jellegzetes ezoboralakra s mindenki láthatja, hogy az nem püspököt, hanem római katonát ábrázol.

Erdődy, mint Egernek és környékének földesura, szabadon választhatott helyet a szobor számára. S a ciglédi dombon valóban nagyon szrrencsős volt annak kijelölése. Kedves, festői a kilátás onnan a sok-tornyos városra és a gondosan művelt szőlőkre: mindarra, mire Eger nagylelkű püspöke maradandó emlékmű ben, a késő utódok javára is, megörökítette áldást kérő fohászát.

Az emlékmű egészben (valószínűen deraéndi) meleg színű riolilből van gondosan kifaragva, magassága hatodfól méter. Két lépcsőfokkal a föld színe fölé kiemelt alapon áll a négyszögű talapzat, rajta a kis hiján három méter magas, egydarabból faragott, fölfelé karcsúbbá váló oszlop, melynek a barokk művészet szabad felfogásával alakított korinthusi, jobban mondva ion volutákkal bővített kompozit fejezetére, még egy kocka formájú gyámkő van illesztve. Azon térdepel, imára kul csőit kezekkel, szent Donát, a római légió nárius. Derekát testhez simúlő vért födi, válláról széles redőkben omlik le palástja. Fejét babérkoszorú ékesíti. Sűrű haj és szakáll köríti erőteljesen mintázott férfias arcát; tömör tartásában is meglátszik a kemény harcos. Annái megrágadóbb a buzgó áhítat, mely égre fordított arcát megvhleti.

A talapzat homloksíkján a latin felírás elmondja, hogy ezt a szobrot gróf Erdődy Gábor egri püspök szent Donátnak tiszteletére állíttatta s híveit és javait pártfogásába ajánlja. A felső kockára pedig Mózes II. könyvéből van egy idézet írva: »Kiterjesztem az Űrhöz kezeimet; megszűnnek a mennydörgések ás jégeső nem leszen.«

A görög-római oszloprend az ókori építő-művészetnek legünnepólyesebb alakzata. A regi rómaiak különálló oszlopra helyezték a dicsőített imperátornak egész alakját, vagy mellszobrát. A barokk korszakban a klasszikus oszlopnak ilyen alkalmazása, Szűz Máriának s a szenteknek tiszteletére, mindenfelé szokásossá vált, csak az uralkodó ízlés szerint, duzzadtabb, kevősbbő megkötött alakítással. A szent Donát szobrát hordozó oszlopnak s talapzatának arányos és lendületes formája gyakorlott barokk művészre vall s még inkább maga a térdeplő alak, melyen a kő anyagának megfelelő szobrászi kezelés meleg érzést is varázsolt elő.

S ennek a szobor-emléknek értékét lényegesen fokozza az, hogy kétszáz évnél régebben Egerben és csupán Egernek készült egyetlen, eredeti alkotás. Nem úgy, mint az úton útfélen látható egyforma öntvények és tucatszámra kapható kifestett szobrok (még hozzá többnyire külföldi gyártmányok), melyek helyi, vagy művészeti szempontból teljesen értéktelenek.

Gróf Erdődy Gábor sok művészt fog-