Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-10-09 / 228. szám

2 E(*K1 JNÉPÜJSÁü 1923. október 9 sugára: Oh engedje a magyarok Istene, hogy pusztűljon ki belőlünk a pártoskodás rákfenéje és amint a haldokló természet feltámad a tavasz legelső napsugarára, úgy a régi dicsŐBÓges Nagymagyarország is támadjon fel izzó hazaszeretetünk tüzétől Vitéz Juhász László tábornok a nem­zeti hadsereg nevében üdvözli a volt 60-asokat. Üdvözölte azt az ezredet, mely mindig hú volt érzelmeihez s még akkor sem hagyott csorbát esni rajtuk, mikor nem volt ajánlatos a magyar érzelem ki- nyilvánítása. A régi 60 as ezredet látszólag elsöpörte az idő, de közszelleme él a mos­tani 14 ik gy. ezredben és reméli, hogy a 60. gy. ezred ismét felépül. Zalán Antalné a magyar asszonyok nevében üdvözölte a 60 asokat. Lampe Árpád ezredes pedig záró­beszédében megköszönte a forró ünneplést. — Befejezésül a zenekar eljátszotta a Magyar Hiszekegyet. A matiné>t 150 terítékes vacsora kö- | vette, hol a volt cs. és kir. 60. gy. e. tény­leges és tartalékos tisztjein kívül ott lát­tuk vitéz Juhász László tábornokot, Zalán Antal ezredest és Zalán Antalnét, dr. Nagy János nemzetgyűlési képviselőt, Trak Gézát stb. Az első pobárköszöntőt vitéz Helle- bronth Gusztáv ny. altábornagy a Vitézi Szék kapitánya mondotta a kormányzóra- Felköszöntőket mondottak még Trak Géza a volt 60 as gy. ezred tagjaira, Puy József ny. tábornok az elesettek anyáira, özve­gyeire én árváira, Nagy János dr. a nem zeti összetartásra, Kálnoky Viktor dr. pohárköszöntöjóben egy 60 as emlékmű mielőbbi megvalósítására. Pohárköszöntőt mondott még a hölgyekre Polánkay László. A délután 4 órára tervezett bajtársi értekezlet elmaradt. Ügy a matinén, mint a banketten résztvevők egy szép, emlé­kekkel bővelkedő nap kellemes érzé­seit vitték otthonaikba. M. A. Az ÉME. vasárnapi vértanú-ünnepe. ban állomásozott. Majd elvezette a közön­séget Szerbia, Olaszország harctereire, hol a Doberdőn közel 90%-uk pusztult el. Azután Galicia és újra Szerbia harcterein vannak. 1915. nov. 17-én egy hegyen való átvonulás közben, az iszonyú hidegben kilencszázan fagytak meg — és így tovább szövi a hatvanasok történetének hervad­hatatlan babérait, egészen a gyalázatos árulásig. Utána Nemecsek Aurél volt 60-as tart. hadnagy megrázó erővel szavalta el ez alkalomra írt költeményét. A szavalat után a háziezred zenekara egy Rákőczy-egyve- leget adott elő ezép fölkészültséggel és igen nagy hatással. Majd az üdvözlés során Dutkay Pál apát-kanonok melegen üdvözölte a volt hatvanasokat és megemlékezett azokról, akik ifjú életüket áldozatul hozták Ián golő honszerelmükben a hazáért. «Ha most az elnyomatás szélcsendjében élünk is, ki­tör egyszer a vihar, szárnyán az ele sett hősök szellemével és darabokra töri el­lenségeinket a dicsőség mezején és győze­lemre segíti á megmaradtakat a dicső, Nagymagyarország feltámadására!» Puchlin Lajos vm. főjegyző a vár­megye nevében üdvözölte a 60-asokat és azon reményének adott kifejezést, vajha a 60-asokat a jövőben ismét mint meglévő ezredet üdvözölhetné. Trak Géza h. polgármester a város nevében köszöntötte az ünnepeiteket. Ün­nepli az ezredet vele együtt a város egész polgársága, áldozva azok emlékének, kik nevüket aranybetűkkel írták be a hadi­történelem fényes lapjaira. — De most, a sívár jelenben sem szabad elcsüggedni, a régi 60 as ezred nem semmisült meg. Szelleme most is ól és folytatódik a mos­tani 14. gy. ezredben. «Mikor ezeket látjuk a sötétségbe átcikkázik a reménység fény­Eger, 1923. okt. 8. Az Ébredő Magyarok Egyesületének vasárnap este 6 órakor a Katolikus Legény- egyletben tartott emlékünnepe az egészen megtelt ünnepély-teremben leginkább kö­zéposztálybeli közönség jelenlétében folyt le. Bevezetője a Himnusz volt. Ezt a kö­zönség énekelte. Megnyitóbeszédet Bárdos József dr. főgimn. tanár mondott Petőfi­nek és Széchenyinek kortársai alacsony- lelkűségére alkalmazott megjegyzéseivel bizonyította a magyarság feledékeny voltát és azt, hogy a magyar nemzeti törekvések a magyarok közt találják az ellenséget. A szabad Magyarországot még ehben az életben akarja látni, hogy örömkönnyeivel öntözhesse a vértanúk sírját. Pataky Ist­ván dr. éneke gyengélkedése miatt elma radt. Ruzsin Béla, Budaváry László : Kard vagy bilincs» című versét szavalta el. Ez a ver« a minden égtáj irányában ellenség­hez könyörögni járó nagy urak és a ma­gyar kézbe való kard eredményeit hason­lítja össze költői merészséggel. A szavalat lelkesítő hatása nem maradt el. A Polgári Dalkör énekelte a«Csak magyarok legyünk» kezdetű dalt, Qrónay Andor karmester vezetésével. A Dalkör nagy haladás jelét mutatta fellépésében. Ezután Budaváry László tartotta meg ünnepi beszédét. Tör­ténelmi vázlatos ismertetésből indúlt ki. Az idegen hatalom segítségével elfojtott magyar szabadság helyett olyan kor kö­vetkezett, melyben szabadosság dívott. Míg a kiirthatatlan magyar virtus újra nem tombolhatott és csodákat raíveit. Az egységesen vívott harc képes sikert hozni a magyar ügynek, amiben bízik rendület­lenül és aminek önzetlen képviselője az egyesület Mégis akadnak, akik erre az A föszékesegyház új harangjai. 1916. november havának utolsó nap­jaiban szokatlan hangokat hallottak azok, kiknek útjuk a főszékesegyház felé vitt. A toronyból áradtak szét e fájdalmasan csikorgó hangok, melyeket olykor-olykor egy tompa zuhanás szakított meg. Ott fenn a magasban, mint valami Cyklopsok, rounkásemberek hatalmas kalapácsütések kel zúzták darabokra a harangokat s nem ctioda, ha úgy éreztük, mintha szivünket érték volna azok az ütések. Az óriási Mihállyal azonban nem bírtak. Ügy zu- j hant le a mélységbe, hol az érc kolosszus ; mélyen befúrődott a talajba. Immaculata I Conceptio kor már csak az árván maradt »József« harang zengte egyedül az *Ave Mariá'A. Azóta egyedül ö hirdette a ke­vés örömet és a sok gyászt. Elsiratott azóta pápát, magyar királyt és sok-sok hivő felett zengte el az utolsó «Isten hozád»-ot a »Requiem aeternam-«ot. . . Végre annyi könny után; annyi csa­pás és megaláztatás után: 7 év múlva fényes köntösű, ragyogó, hatalmas új la­kók vonulnak be az elárvult József harang mellé lakótársul a főszékesegyház tor nyaiba. Új harangok fogják hirdetni az Isten dicsőségét és hatalmát; új harangok üdvözlik majd a magyarok Nagyasszonyát és az égi szenteket; új harangok hangja | fog majd méltósággal zúgni Eger kies I völgye felett, honnan imára hívják a hi i vök ezreit. Veszély idején pedig rémes kongásuk fogja majd e város lakóit fi- j gyelmeztetni a védekezésre. A harang oly csodálatos, misztikus hangszer, melynek zenéjét hangjegyekre j letenni nem lehet. Van a zengésében va- j látni isteni, valami természetfeletti, valami j földöntúli, mit átérezni lehet ugyan, de 1 leírni aligha. A haranghang a hangok birodalmában az, ami a szivárvány a szí­nek világában. Valamint a szivárványnál a színek nem határolódnak el élesen egy­mástól, hanem észrevétlenül folynak egy­másba : úgy olvadnak egymásba, kelle­mes harmóniát alkotva, a harang hang­jai is. . . Mégis öt hang észrevehetően válik ki közülök. És pociig az alaphang, mely a harang ütődési gyűrűjénél, a* pártázaton | keletkezik. Ettől feljebb, körülbelül a ha- í rang magasságának Vi-ében •képződik az j alaphang Terze, a jellegző, a karakterisz tikus hang. Nevét onnét kapta, mert ez adja meg a harang dur vagy moll jelle gét aszerint, amint nagy v. kis terz e az j alaphanghoz viszonyított hangköz. A jel- ! A jellegző hangtól 7/1J részben az alap j hang Qintje, innen pedig a harang búb- i jáig az alaphang felső Octávája, végre a j harang alsó szélén az alaphang alsó Oc ! lávája szólal meg. S ha tudjuk azt, hogy az új Mihály harang alaphangja a G, j akkor előre is elképzelhetjük, hogy mily fenséges mély zúgással bontakozik ki majd j ebből a 48 rezgésű contra G. Bár a harangokról nagyon sok ér- ! dekes és vonzó dolgot lehetne írni, sajnos, helyszűke miatt ezekre most kitérni nem lehet. Annyit azonban mégis meg kell említeni, hogy a harangokat úgy a nép, mint a műköltészet is a hazai irodalom­ban ép űgv megénekelte, mint a világiro­dalomban. Ott van pl. Schiller: >Lied von j der Gloche«-]a, Goethe : Die vandernde Glocke*-]a vagy Gerhard Hauptmann: »Die versunkene Glocke*-ja. Nálunk az öreg kecskeméti harang nótája közismert. ! Bartalos Gyula dr. egri t. kanonok >A j harangok* címen egy költemény füzetet j adott ki, melyben a versek ütemei pom 1 pásan adják vissza a harangok csengő bongó zúgását Zeneszerzők dalművek­ben, szimfóniákban a zenei hatás fokozá­sára ezintén felhaszaálják a harangokat. Mily rémesen kong az As harang Verdi Trubadúrjának »Miserere«-jében ! Mily fenségesen zúgnak Wagner R. >Parsifal«• jábsn a zenekarral kisért kontra C,G,A,E-re hangolt harangok! Mily kedvesen csilin­gelnek Puccini »Toscá* jában először Ró­mának kisebb harangjai, majd később mily bájosan csengene«: belé a nagyobb harangok stb. 1 Ezek előrebocsátása után, lássuk már most az új harangokat melyeket tudva­lévőig Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek arany miséjének emlékére a Főkáptalan öntetett a Seltenhoffer Frigyes fiai cégnél Sopronban. * A legnagyobb harangnak, a Mihály­nak, alaphangja G. Nyerssulya 4560 kg. Átmérője és magassága 206 m. Falvas- tagsága a pártázaton, vsgyis azon a he­lyen a hol az ütő a harangot érinti 11503 milliméter. Verője 155 kg., koronája 941 kg., huzókarja 70 kg., ellenzőgolyőja 23 kg., ütőtartőja 25 kg., kötegvasai 29 kg., a 2 drb. csapágy súlya pedig 90 kg. Esze­rint tehát a fölszerelt harang összes súlya 5893 kg. A harangköpenyen lévő fel­iratnak szövege a következő: PRO SOLEMNI OCOASIONE JUBtLAEI SACERDOTALIS ARCHIPRAESUL SUI GRATIOSISSIMI LUDOVICI SZMRECSÁNYI A. M. D. G1 DEVOTE OFFERT ET IN HONOR. S. MICHAELIS ARCHANG DEDICAT METR. CAPITIJLUM AGR. 28A AUG. A. 1923.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom