Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-06 / 150. szám
/ í:.UKi NÉP ÜJ SAU „Ä tisztviselői Mr elszegényedett, nincs egyelte, csal; a becsülete.“ Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését Vall órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bemutatja Hermann Miksa levelét, amelyben egészségének helyreállítása cél jáből 3 heti szabadságot kért. A Ház a bért szabadságot megadja. — Bemutatja Vasadi Balogh György levelét, amelyben összeférhetetlenségi bejelentést tesz maga ellen. Napirend szerint áttérnek az iodem- nitás folytatólagos tárgyalására. Az első felszólaló Hegedűs György kijelenti, hogy az egyes gazdasági kérdések megvilágí tása mellett igyekezni fog kimutatni, hogyan működik a destrukció a közéletben. A destrukció fogalma alá von minden olyan törekvést, amely nem szolgálja az egységes magyar célokat. Rámutat arra, hogy a liberális sajtó nagy felkészültségével és lármájával elérte azt, hogy a destrukció fogalmát a magyar lelkekben már elhomályosította. Az ezer éves nemzeti eszme küzd az internacionalizmussal és a liberá- lizmussal szemben. Ami ebben az ország ban történik nem szolgálja a keresztény nemzeti gondolat szent ügyét. Ami az utóbbi időkben ebben az országban történt csak arra volt jő, hogy mindenféle jött-mentek gazdagodjanak meg. A tisztviselői kar elszegényedett és ma már nincs egyebe csak a becsülete. Jegyezze meg Drőzdi, hogy a magyar nép még nem züllött annyira, hogy a keresztény szervezeteket a liberáiízmussal cserélje fel. Erre példák azok a támadások, amelyeket a szociáldemokraták a MOVE, és ÉME. ellen indítottak. A szabadság, egyenlőség, szabadszervezkedés irányt mutatott nagy szeretetébal már a háború alatt támadták a bíróságot különösen akkor amikor a hadsereg-szállítók ellen lépett fel. A legnagyobb szeretettel és bizalommal viseltetik a magyar birői kar iránt. Kéri a kormányt, fordítson nagyobb gondot a magyar bírói karra. Felszólítja Rassayt, hogy jól szervezett kém- hálózatában nincsenek-e zsidó titkos szer- | vezetek vagy egy Kadicaa nevű szervezet, amely zsidó if jakból áll és az 1918. évi forradalmi állapotokat akarja meghonosítani. Szóvá teszi a földreform kér déséí. A magyar faj jövője a föld helyes elosztásától függ. ixur» a »«*** jteVcsVároegye ánfaszIM MiMs Antal mUMmI Eger, 1923. július 5. Hevesvármegye árvaszékének tisztikara, Mikus Antal h. elnök halála alkalmából teljes ülést tartott, amelyen kegye- letes lélekkel adóztak a kitűnő hivatalnok ■ jő kartárs emlékének. Az ülésen jelenvoltak: Mártonffy Lajos elnök, Fábián Ignác, Tömösváry József, Szabó Oszkár dr., Bartha István dr. alelnökök, Wallandt Ernő dr az árvaszékhez beosztott várm. aljegyző és Szokolay Lajos dr. ügyész. Mártonffy Lajos elnök mély megin dultsággal jelentette be, hogy az osztatlan nagyrabecsülésnek és tiszteletnek örvendő Mikus Antal th. árvaszéüi ülnök, h. elnök 2 án reggel 7 órakor az Úrban csendesen elhűnyt. Javasolja, hogy Hevesvármegye árvaszéke legidősebb, de egyben legérdemesebb tagjának elhunyta alkalmából mély gyászának, az elhűnyt családja előtt küldöttsógileg, az alábbiak szerint adjon kifejezést. Hevesvármegye árvaszéke jobblétre ezendarült kartársában az egész embert tanűlta meg tisztelni, becsülni és szeretni. Mert Mikus Antal egész ember volt. Birtokában a köztisztviselő és talpig férfiú minden erényének. Mint tisztviselő egyesítette magában a bámulatra méltó s tiszta példátlan lelkiismeretességet, pontosságot, szorgalmat és lelkes ügyszeretetei, a hivatásával járó összes tudnivalók teljességével s a megközelíthetetlenség abszolút puritánságával. Mint férfiú a jellemszilárdság megtestesítője volt. Ez erények birtokában hervadhatatlan érdeme van abban, hogy Hevesvármegye árvaszéke az ország testvér-szervei között az elsők közé küzdötte fel magát. Innen van az, hogy ennek az árvaszéknek telje* ülése, mely ez alkalommal kizárólag az Ő emlékének áldozandó, gyűlt össze, kimondhatatlanúl nagy fájdalmat éiez elveszte fölött, Ám e veszteség érzetének fájó könnyfátyolén át is teljes fényességében ragyog az a példa, melyet Ő életével szolgáltatott. Ez a példa serkent, buzdít minket, hogy olyan egész emberek legyünk, mint Ő volt, büszkeségére Eger város, Hevas vármegye, sőt az egész ország magyar társadalmának és igaz nagy hasznára édes hazánknak. Nagy a veszteség, melyet az Ő íá- vozta okozott, de még nagyobb az a kincs, melyet távoztával örökül hagyott. Ez az örökség az, mely amellett, hogy kemény feladatot ró ránk a kötelességeknek az Ő példája szerinti ellátásában, amellett édes vigaszt is nyújt, mert nincs büszkébb tudat annál, mint ha valaki azzal a meggyőződéssel hajthatja a fajét örök nyugovóra: «Megtettem, amit meg kellett tennem.» Isten Veled, fáradt földi vándor! Az Űr végtelen hatalma előtt meghajolva, alázatos szívvel kérjük Őt, adjon családodnak mély fájdalmában enyhülést, vigaszt, Nek^d pedig örök nyugodalmat! A teljes ülés mély megilletődésBel fogadta el az elnök javaslatát. Iskolatársak találkozója. Eger, 1923. július 5. Kedves összejövetelt tartottak folyó hó 3-án a ciszt. főgimnáziumnak 1908. évben végzett növendékei. Tizenötév után, erőse: megfogyatkozva, felkeresték az Alma Matert. Könnyekig megható volt, hogy amidőn a templom főoltáránál jóságos régi tanárjuk Szalay Gábor ünnepi Tedeumot tartott, ugyanakkor az összes mellékoltároknál az osztálytársak áldozópapjai gyászmisét mutattak be a felejthetetlen emlékezetű jóságos osztályfőnök, dr. Nagy Béni lelkiüdveéri. A templomból az út a főgimnázium! hősök emléktáblájához vezetett, ahol Gaiiaay Lajos uradalmi intéző mondott meleg szavakat. Az összegyűlt közönséggel együtt az osztálytársak dr. Werner Adolf főigaz1923. július 6. MOMnBaHBOBRaMrae gatóhoz mentek, aki régi tanártársaival együtt fogadta a szívélyes és megható üdvözletei, melyet az osztálytársak névé ben dr. Polánkay László takarékpénztár igazgató tolmácsolt. A főigazgatónak jő Ságtól és szeretettől áthatott köszönő sza vai után mindnyájan kivonultak a teme tőbe dr. Nagy Béni sírjához, ahol dr Petro József papnevelőin'.ézeti lelkiigazgató szép beszéd kíséretében, könnyezve helyezte el az osztálytársak koszorúját. Az érsekkerti kioszkban társas ebéd volt, amelyen értékes felköszöntőket mondottak. A tanárok közül megjelent dr. Ungar Barna főgimnáziumi tanár és kívüle H. Kováts Gyula, előszállási alkormányzó, Dankó Endre plébános. Fennmarad az egri jogakadémia. Eger, 1923. július 5. Klebolsberg Kúnó gróf, vallás- és közoktatásügyi miniszter ismeretes rendelkezése óta — amely szerint az összes hitfelekezeti jngakadómiáktől, részint az állam szomorú pénzügyi helyzetének köny- nyitásé, részint pedig a jogásztűltermelés csökkentése céljából megvonja az állami segélyezést — mindenfelől megindult a mozgalom arra nézve, hogy a felekezeti jogakadémiák továbbra is fennmaradjanak. A hitfelekezetek főhatóságai, u jogakadémiák tanárai, továbbá az érdekelt városok mindent elkövettek, hogy a miniszter visszavonja ezirányú rendelkezését s továbbra is fennmaradjanak jogakadémiáik, amelyek mindegyike egy-egy kulturális gócpont volt a perifériákon. A miniszter azonban hajthatatlan maradt s csak annyit értek el az érdekeltek, hogy a miniszter nem támasztott akadályokat a jog akadémiák államsegély nélküli fennmaradásának. Az egri jogakadémia sorsa tehát Szmrecsányi Lajos dr. egri érseknek és fő- káptalanának, mint kegyurak kezébe volt letéve s az ő elhatározásuktól függött, hogy a keresztény kultúrának ez a régi, kipróbált erőssége fennmarad-e továbbra is, vagy becsukja kapuit a jogot tanuló ifjúság előtt. És amiben egy pillanatig sem kételkedtünk, be is következett. • Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek megbízta Ridárcsik Imre, Ambrus István dr. és Venczell Ede prépost-kanonokokat, hogy tárgyaljanak a jogakadémia sorsa ügyében a jogakadémia tanári karával. A tanácskozások tegnap be is fejeződtek, amelynek eredményeként elhatározták a jogakadémia további fenntartását s minden terhét az államsegély megszűnésekor az érsek és a főkáptalan veszi magára. Hisszük, hogy Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek és főkáptalana nemes elhatározása, példátlan áldozatkészsége a kis Magyarország kulturális köreiben nagy megelégedést fog kelteni. És nagy hálával taríozhatik Eger városa is a nemes fenntartóknak, mert hisz az egri jogakadémia nemcsak mindig fényt derített a «kis Magyar Athénre», da közgazdasági helyzetében is jelentős tényező volt az idők folyamán. A megélhetés drágulása. A Közgazdasági Figyelő most tette közzé Dálaoky Kovács Jenő indexszámainak júniusi eredményét. A megállapítás szerint az élet június hó folyamán 502% kai drágult.
