Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-20 / 212. szám
V I 4ra 200 korona Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 5000 K I Egész és félévi előfizetést Negged évre 15000 K | ---- nem fogadunk el. B irdetések □ cm. 50 K. Kisbirdetéssk szavanként 50 E. Eger, 1923. szeptember 20. csütörtök. XL évf. 212. sz. űr* POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eg r, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Az Országos Katolikus Nagygyűlés. A cseh politika csődje. Eger, 1923. szept. 19. Községi választások voltak Szlovensz- feón. A kormány már hónapokkal ezelőtt készült a nagy napokra, mert előre félt a népakaratnak irányában kedvezőtlen megnyilvánulásától. A terror, a legféktelenebb izgatás ellenére, Hlinkáék autonomieta pártja került ki győztesen a küzdelemből. Ez a fényes eredmény a cseh politika legteljesebb csődjét mutatja a Felvidéken. Minden eszközt, minden fegyvert és mutációt föláldozott pedig a kormány az ellentábor letörésére. Katonák vakarták le Hlinka plakátjait — ha ugyan némelyikét ki hagyták nyomtatni. Olyan vidékeken, ahol állami intézmények, gyárak és egyéb vállalatok vannak, azokat az alkal mazottakat, akiknek neve a néppárt választói jegyzékén szerepelt — megfenyegette a vezetőség. A fenyegetés pedig abból állott, hogy kilátásba helyezték az illetőnek a szolgálatból való rögtöni elbo csalást. És ezt meg is tették. Számtalan munkásnak kellett otthagyni kenyerét munkahelyét s nekivágni családostul a nagy bizonytalanságnak ! De megtették szívesen, hiszen az országrész életbevágó sorsát döntötték el evvel a tengernyi áldozattal. Máshol pedig avval fenyegetőztek, hogy az állami üzemeket teljesen beszüntetik, ha nem szavaznak a szociáldemokrata, vagy bármelyik centrális pártra. Ennek a fenyegetésnek sem volt eredmó nye. Pedig a Hlinka-párt gyűlésének megtartását meg sem engedték s könyörtelenül zsuppolták ki a cseh zsandárok a községekből a Hlinka-párt szónokait. Hiába volt hát minden, a cseh centralizmus meghűli ott. S az eset nem tűr meg többé semmiféle szépségflastromot. A Felvidéknek nem kell a cseh boldogság, nem kell a gyámkodás. Különösen nem most már, mikor a centralista tótoknak is kinyílt a szemük a cseh kultuszminiszter szavaira: «Pusztuljon el inkább az állam, mintsem a felekezeti iskolákat újból fölállítsuk !> * A legnagyobb vereség a pártok közül mégis a Srobár-pártot érte, amelynek vezetői annyi mindenfélét Ígértek a kisgazdáknak, hogy elgondolni is temérdek. Adni azonban sohasem adtas semmit. Szóval győzelmi ünnep van a Felvidéken, nmelynek — Hlinka szerint még lesz folytatása! «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen.. Eger, 1923. szeptember 19. Az Országos Katolikus Szövetség tanácstermében a katolikus nagygyűlése- két előkészítő bizottság Zichy János gróf elnöklésóvel ülést tartott, amelyen az október 7—8—9. napjaira összehívott XV. Országos Katolikus Nagygyűlés szónokainak névsorát állapították meg. Ezek szerint a vasárnapi (október 7.) megnyitó ülésen az elnöki megnyitó után beszédet mondanak: Schioppa Lőrinc c. érsek, a pápa követe. Sipőcz Jenő Budapest pol gármestere, Prohásska Ottokár székesfehérvári megyéspüspök. Hétfőn (október A felvidéki gyásznemesek. Budapest. MTI. Stubnya fürdőről jelentik a Magyar KurírnakMegemlékeztek a lapok arról az akcióról, melyet a felvidéki nemesség körében Odescalchi Livio herceg indított. Az akciónak az volt a célja, hogy a felvidéki nemességet állás- foglalásra bírja a cseh kormány mellett, Magyarországgal szemben. Az akció a legcsúfosabb kudarccal végződött, mert a nagy garral hirdetett kongresszuson mindössze heten jelentek meg, köztük Zmeska Benkov titkári minőségben, Dula Máté, Skultőti egyetemi tanár és a három Za- turetzki. A felvidéki nemesség többi tagja távol tartotta magát az akciótól. Hirek szerint, a csúfos kudarc ellenére, a herceg szeptember végére újabb összejövetelt tervez. __ ____________ __ A görög mosakodás. Athén. MTI. A hadügyminiszter hi vatalosan tudtára adta a francia, olasz és augol követségeknek Görögország men tegetőzését. az olasz bizottság tagjainak meggyilkolása alkalmából. A szövetségközi bizottság megérkezett Janinába és megkezdte munkáját. Az olasz hercegnők állapota javult. Róma. MTI. A két hercegnő egészségi állapotáról |zólő legutóbbi orvosi jelentés szerint a tifusztünetek visszafejlődésben vannak. Johanna hercegnőt már nem fenyegeti veszély. Mafalda hercegnő állapota lényegesen javult. t ——— A máltai földrengés. Málta szigetén nagy földrengés volt, mely Málta lakossága körében nagy rémületet okozott. A templomokban éppen mise volt. A megriadt emberek rémülten rohantak ki az utcára. Az egész Bzigeten érezték a rengést, de kár sehol sem történt. Haves lökés volt érezhető a szicíliai Szirakúzában is. j 8.) a II. nyilvános ülés szónokai a követ- í kezök: Károlyi József gróf nemzetgyű- ! lesi képviselő, Strommer Viktorin pannon- ; halmi főmonoEtori perjel, Geldroch János ! a Szent Imre Kör elnöke, Czettler Jenő ; egyetemi tanár, nemzetgyűlési képviselő, i Haller István volt miniszter, nemzeígyű- i lési képviselő. Kedden (október 9.) a III. zárőülásen beszélni fognak: Krüger Aladár ügyvéd, Glattfelder Gyula megyés- ! püspök, Schandl Károly államtitkár, a záróbeszédet pedig Csernoch János dr. bíboros, Magyarország hercegprímása mondja. Pillantások az őserdőbe. — Közéleti megfigyelések. — Eger, 1923. szept. 19. A tsrmészetrajzi külső, szembetűnő tulajdonságok után a nemtelenek azon fajtáját, mely csatornás fogain át mérget enged az áldozat vérébe, a legtöbb ember ismeri. Védekezni ellene alig szoktak. Az alvó ember áldozata lesz, már pedig örökké ébren sem maradhat a szabad természet őslényei közé rendelt ember, hiszen akkor az álmatlanság ölné meg. A minap igen előkelő állású ás vezérszerepet vivő férfiú bizalmas körben ügy fejezte ki magát, hogy ebben a szerencsétlen országban semmihez sem lehet hozzákezdeni, mert vagy a gonoszság, vagy a tudatlanság gáncsolják el a legszebb törekvéseket. A romlott társadalom ismertetője tehát nemcsak az a számos ledérség, élvezethajhászat és önzés, szélhámosság és más bűnök, amik az élet levegőjét megfertőzik, az átlátást megnehezítik, a jő szándékot megfélemlítik. A romlott társadalom olyan, mint az őserdő, tele dúvadakkal és hínárral, hol minden lépés akadályra vezet. Ebben az őserdő ben a természettudós egy életet elbogarászhat, a bölcselő ugyanannyit elgondol- kodhatik, a favágó pedig, akit a sorsa nem enged belőle távozni, védheti magát — ha tudja, a káros ellenségektől, melyek között talán mindig a legátkosabb lesz — a vipera. A munkában megfáradt kénytelen megpihenni és ilyenkor támad életre a lapos, összenyomott fejű féreg, a férgek leg- nemtelenebbike, melynek kétannyi nyelve és kétakkorára látható szája van, mint egyéb teremtménynek. Rút, irgalmatlan szája szünet nélkül íátog és mereszti gyilkos fogait, áldozatot kutatva. A férgeknek ez az undorító fajtája nem válogatós, minél hatalmasabb áldozatot talál, annál maróbb a mérge és ha elvégezte undorító munkáját, tovább sik-
